12 Hónap Érméje a Déri Múzeumban

A Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye 2018 októberétől útjára indította a Hónap Érme sorozatot, melynek keretében havonta kerül részletes bemutatásra egy-egy érem műtárgy. Az ismertető írások a Múzeum honlapján és Facebook-oldalán kerültek közlésre. 2019 júliusától pedig az állandó kiállításban elhelyezett érembemutató vitrinben eredetiben is megtekinthetőek az aktuális érmék. Jelen írásban az érmékhez írt ismertetők rövid egyvelegét szedtük össze kedvcsinálóként az országos közönség számára.

Az első kiemelt éremnek Hunyadi Mátyás király aranyforintját választottuk, hiszen Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság Emlékévet hirdetett az uralkodó személyének. A kiválasztott érem előlapján (Pohl K1-15) az uralkodó címere látható négyelt címerpajzsban. A címer első negyedében az Árpádok sávjai a magyar trónhoz való jogát volt hivatott szimbolizálni. A második negyedben a Magyar Királyság címere a kettőskereszt tűnik fel. A harmadik negyedben látható a csőrében gyűrűt tartó holló, a negyedik negyedben pedig az ádázul a koronáért harcoló kétfarkú oroszlán, mely kettő együttesen a dinasztia-teremtő Hunyaid Mátyás családi jelvénye volt.

Novemberben Dora de Pédery-Hunt magyar származású kanadai éremmetsző művész kanadai egy dollárját ismertettük. Pédery Dóra 1913. november 16-án született Budapesten, ahol a II. világháború kitöréséig szüleivel és két leánytestvérével élt. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte. A háború végén családjával elhagyta Magyarországot, 1948-ban Kanadába emigrált. Elmondása szerint karrierjében fordulópontot jelentett a torontói Dorothy Cameron Gallery-ben megszervezett tárlata, 1965-ben. Ezt követően ugyanis több díjat, elismerést kapott, s így nyerte el a megbízást is, hogy a királynőről portrét tervezzen. Pédery-Hunt volt az első nem brit származású művész, akinek portrét állt II. Erzsébet brit királynő.

December hónapban az adventi készülődés jegyében gyűjteményünkből egy karácsonyi hadi jelvényre esett a választás, annak reményében, hogy ha a Karácsony a Nagy Háborúban is fegyverszünetet hozott, akkor talán a mai rohanó világban is pillanatnyi megnyugvást adhat.

2019. január 6-án a Déri Múzeumban indult útjára a Szabadság Fővárosa nagyszabású városi rendezvénysorozat. A kupolateremben egy kamarakiállítás keretében Kossuth Lajos 1849-es Debrecenhez intézett kiáltványa mellett a Szent Korona másolata is kiállításra került. Ennek apropóján a Hónap Érme egy Kossuth Lajos emlékérem lett.

Történelmi döntés született 2019. január 9-én, a magyar állam megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét a műgyűjtő Pákh Imrétől. Így Debrecenben maradhat a trilógia mindhárom darabja. Ennek apropóján a Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóján, 2019. február 20-án a Munkácsy Teremben bocsájtotta ki 2019-ben harmadik emlékérmét. Februárban így Rónay Attila iparművész 2004-es munkája lett a kiválasztott érem. Az aranysárga tombakból készült 42×55 mm-es emlékveret előlapja a művész bal profilját ábrázolja. Hátoldalára Munkácsy egyik legszínesebb olajfestményének fémre vitt másolata, a Rőzsehordó nő került.

Az 1848. március 15-i forradalmat követően Magyarország szuverenitásának fontos lépcsőfoka volt az önálló magyar pénzkibocsájtás elindítása. A forgalmi pénzekből egy teljeskörű anyagot állított ki a Múzeum a Kossuth Lajos azt üzente… c. márciusban megnyílt időszaki tárlaton. A Hónap Érme ezúttal egy érdekesség, egy széttekerhető, csavaros háromkrajcár lett. Az ún. „spion pénzként” vagy futárpénzként is emlegetett krajcárok méretükben és ábrázolásukban teljesen megegyeztek az 1 és 3 krajcáros rézpénzekkel. Ugyanakkor elő- és hátoldaluk szétcsavarható volt, belsejük üreget rejtett. Egyes kutatók – köztük Hermann Róbert – szerint az ellenállás, az emlékezet, a nemzeti érzelem megtestesülésének eszközeként gondolnak rá, hiszen kerültek elő olyan példányok, melyekben Bem József, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos vagy Batthyány Lajos portréit találták.

1913 augusztusában a debreceni Aranybika Szálló újraépítésének munkálatai során négy és fél méter mélyen ezüstérméket találtak. A 98 báni dénár és 2 királyi veret a városi múzeum gyűjteményébe került. A feltehetően 1290 után elásott kincsleletből április Hónap Érméje lett egy IV. Béla király idején vert szlavón báni dénár.

1576. május 1-jén a krakkói Wawelben Lengyelország királyává koronázták Erdély fejedelmét, Báthory Istvánt. Ezzel I. Lajos és I. Ulászlót követően ismét azonos személy ült a lengyel trónon és állt a Magyar Királyság egy része, Erdély élén. A tavasz utolsó hónapján ezért került közszemlére Báthory 1586-os nagybányai tallérja.

Minden év június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezünk. A Déri Múzeumban a Numismatica Hungarica 1980-as kiadásában megjelent Erdélyért! c. érmével tette ezt 2019-ben. Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált magyarok hozták létre a Numismatica Hungarica Társaságot Frankfurtban. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy az éremművészet eszközével tartsa fenn a magyar forradalom és szabadságharc emlékezetét a szabad világban. Létrehívását Kéthly Anna, a Nagy Imre-kormány államminisztere kezdeményezte, aki a szovjet csapatok támadásakor külföldön tartózkodott. A Numismatica Hungarica évtizedeken át az NSZK területén tevékenykedett, több jeles éremművészt nyert meg ügye számára. Az emlékérmek döntő többsége 1956 évfordulói alkalmából készült el, de született emlékveret az 1953-as berlini felkelés 25. évfordulójára is. Az utolsó nagy alkalmat az érmék kibocsátására az 1989-es újratemetés szolgáltatta.

Sajnos a nyár folyamán számtalanszor riasztották a hivatásos és az önkéntes tűzoltókat. Munkájuk korántsem veszélytelen, és mivel az állampolgárok érdekében vállalják ezt, a Déri Múzeum júliusban a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 10. országos kongresszusának emlékérmével emlékeztetett erre.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kari Tanácsának 1927. május 9-én hozott határozatában három debreceni professzor – Hankiss János, Milleker Rezső és Tankó Béla – javaslatára megalapították a Debreceni Nyári Egyetemet. Az intézmény célja a magyar, mint egy „kis” nemzet nyelvének népszerűsítése volt egy olyan világban, amelyben – Hankiss szavai szerint – „a nemzetek annyira össze vannak szövődve, hogy reménytelen és helytelen dolog volna egyes vastagabb fonalakat, önálló nemzeti szálakat kiemelni a teljes szövet rovására”. Ő fogalmazta meg azt is, hogy az évszázadok során oly sokat szenvedett Közép-Európa széles körű megismertetése „Magyarország megismerésével kezdődhetik…Hiszen Magyarország története és kulturális élete a Dunai Európa nemzeteinek és értékeinek igen nagy hányadát magába foglalja”. Augusztusban a Nyári Egyetem tízéves fennállásának ünnepére kiadott 1937-es emlékérem egyik példányát állította ki a Múzeum. Az emlékérem tervezője a két világháború közötti magyar éremművészet egyik legmeghatározóbb alakja, Berán Lajos volt.

A tizenkettedik érme az így-úgy mindannyiunk életére hatást gyakorló szeptemberi eseményre hívta fel a figyelmet. Mert van, aki várja, s van, aki retteg Egyed és Egon napjától, de szeptember 1-je bizony az új tanév kezdete. Véget ér diák s tanár számára is a nyári szabadság, kezdődnek a munkás hétköznapok. Tudjuk azonban, hogy az iskola nem csak a tanulásról szól. A diákélet emberi kapcsolatokról, kihívásokról, jellemformálódásról is szól: a felnőtté válás örömmel, s bánattal kövezett útjáról. Talán ezért is választották a Debrecenben játszódó Légy jó mindhalálig c. regényt annak idején kötelező olvasmánynak a 8. osztály számára. A múzeum a szerző, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulójára emlékezett meg az éppen húsz éve elhunyt Csúcs Ferenc szobrász, éremművész alkotásával.

A Hónap Érme projekt keretében a Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteményből a jövőben is kerülnek elő érdekes darabok, érdemes a honlapot követni. A közeljövőben pedig a MuseuMap portálon is elérhető lesz a gyűjtemény több darabja.  

Novák Ádám

Ezt olvastad?

A Déri Múzeumban június 24-én adtuk át a nagyközönség számára a Cívisek világa c. új helytörténeti állandó kiállítást a Múzeumok
Támogasson minket