A közigazgatás történeti változásai Észak(kelet)-Magyarországon a modern korban

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem OTKA Régiótörténeti kutatócsoportja (FK 137821) és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága 2021. október 20–21. között rendezte meg az immár hagyományosnak tekinthető nemzetközi régiótörténeti konferenciáját. A közigazgatás történeti változásai Észak(kelet)-Magyarországon a modern korban című rendezvény harmadik alkalommal biztosított lehetőséget az észak-magyarországi régió történetével foglalkozó szakemberek számára, hogy tudományos eredményeiket bemutathassák a szakma és az érdeklődő közönség előtt. Az eseménynek – a 2019-ben megkötött régiótörténeti együttműködés keretében – a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza adott otthont. A kétnapos rendezvényen nyolc szekcióban összesen harminc előadás hangzott el a hazai és határon túli történész, muzeológus és levéltáros szakma képviselőitől.

A megnyitón a köszöntők után Fábián Máté (EKKE) és Pap József (EKKE) plenáris előadása hangzott el. Amíg Fábián Máté az észak-magyarországi régió másfél évszázados területi változásairól adott részletes áttekintést, kitérve az egyes politikai átmeneteket követő reformtervezetekre, addig Pap József a közigazgatás működtetőinek életpályájába, egy jelenleg is folyó OTKA-kutatás részeredményeibe engedett bepillantást. A bevezető előadásokat követően az első napon négy szekcióban folyt a tanácskozás.

Dr. Fábián Máté (adjunktus, EKKE Történelemtudományi Intézet) plenáris előadása (fotó: Samu Tünde)

Az első szekcióban – melynek levezető elnöke Bodovics Éva (MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára) volt – négy előadás hangzott el, melyek révén Miskolchoz szorosan kapcsolódó kutatási témákba nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Bodnár Tamás (MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára) és Gyulai Éva (ME) a tapolcai bencés apátság 14–16. századi birtokosairól és adózóiról ismertették friss kutatási eredményeiket. Ezt követően Tóth Arnold (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Miskolc és Görömböly 19. és 20. századi kulturális kapcsolataiba engedett bepillantást, Hajdú Ildikó (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) pedig Nagy-Miskolc szocialista városrendezési koncepciójának kialakulását elemezte. Végül Kis József (MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára) a Miskolc városrészeinek közigazgatási vezetőit ért kihívásokat ismertette a kommunista hatalomátvétel időszakában.

Dr. Pap József (tanszékvezető főiskolai tanár, EKKE Történelemtudományi Intézet) plenáris előadása (fotó: Samu Tünde)

Az első szekcióval párhuzamos második szekcióban, melynek levezető elnöke Pap József volt, szintén négy kutató ismertette eredményeit. Molnár Dávid (EKKE; MNL Heves Megyei Levéltára) Kolacskovszky Lajos személyes hagyatékára támaszkodva közéleti pályafutásába engedett bepillantást. Kökény Ferenc (Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, Hatvan) előadásában részletesen ismertette a hatvani államrendőrség kialakulásának folyamatát, majd bemutatta a város rendőrparancsnokának két világháború közötti kultúraápoló tevékenységét, melynek ma is sokat köszönhet Hatvan városa.

Molnár Dávid (doktorandusz, EKKE TDI – MNL HML; fotó: Samu Tünde)

Gyebnár Kristóf (EKKE) a 20. század közepi politikai átmenetek Balassagyarmat és Salgótarján polgármestereire gyakorolt hatását vizsgálta. Előadásában részletesen kitért a városvezetőket 1944, 1945 és 1948 során ért kihívásokra, a politikai átmenetek következtében berendezkedő intézményrendszerek őket érintő intézkedéseire. Kozéki Krisztián (Vachott Sándor Városi Könyvtár, Gyöngyös) az 1917-es gyöngyösi tűzvész utáni kormánybiztos, dr. Harrer Ferenc újjáépítésben betöltött szerepét ismertette. Előadásában részletesen kitért arra, hogy melyek azok a pontok, amik megvalósultak, és melyek azok, melyek csupán tervezetek maradtak a kormánybiztos elképzeléseiből.

Gyebnár Kristóf (doktorandusz, EKKE TDI; fotó: Samu Tünde)

A délutáni harmadik szekció előadásainak központi témája – az első szekcióhoz hasonlóan – Miskolc városa volt. A Tóth Arnold vezette szekcióban öt előadást hallgathattak meg az érdeklődők, melyek időbeli megoszlása a 18. és a 20. század közé volt datálható. Gyulai Éva (ME) a telekkönyvezés kezdeteit mutatta be Miskolc kiváltságos mezőváros vonatkozásában. Mihály Renáta (PTE) Miskolc város önálló törvényhatósággá válásának kérdéseibe, Csíki Tamás (ME) Miskolc 1930-as évekbeli közigazgatásának hétköznapjaiba engedett bepillantást. Vámosi Katalin (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) a Herman Ottó Múzeumban őrzött Halmay Béla miskolci polgármestert ábrázoló fotókat és festményeket mutatta be a hallgatóság előtt. A szekció utolsó előadásában Dobák Judit (ME) azt a kérdést járta körül, hogyan nem lett gyárváros Diósgyőr-Vasgyárból.

A negyedik szekció Fábián Máté elnöklete mellett négy előadást foglalt magába. Bodovics Éva friss kutatási eredményei alapján az 1873-as borsodi kolerajárvány és éhínség időszakát, a közigazgatás járványkezelésének menetét és feladatköreit járta körül. Buzgó Gábor (DE) északkelet-magyarországi falvak laterális kapcsolatait elemezte a 20. század első harmadában, Suslik Ádám (MNL OL) pedig az északkelet-magyarországi vármegyék 1914–1916 közötti hadműveleti területté minősítésének kérdéseibe vezette be a hallgatóságot. A szekció utolsó előadásában Gál Máté (EKKE) Heves megyei példákon keresztül elemezte a közigazgatás szerepkörét a katolikus egyház 1945 és 1950 közötti állami ellenőrzésében.

Gál Máté (doktorandusz, EKKE TDI; fotó: Samu Tünde)

Csíki Tamás elnökletével az ötödik szekcióban két előadó, Pétervári Máté (SZTE) és Vesztróczy Zsolt (Országos Széchényi Könyvtár) tartotta meg előadását. Pétervári Máté a polgári kori Magyarország járási szervezetének északkelet-magyarországi kiépítését járta körül, Vesztróczy Zsolt pedig Grünwald Béla a magyar közigazgatás polgári átalakításáért végzett tevékenységét ismertette.

A nap hatodik és egyben utolsó szekciójában Bartók Béla (EKKE) elnöklete mellett hárman ismertették legújabb kutatási eredményeiket. Stefán Antal Krisztián (EKKE) eddigi kutatásai alapján átfogó képet adott a második világháború utáni Nógrád megyei szervezett bűnözésről. Ezen kívül doktori kutatásának tágabb témáját is felvillantotta, melyben már nemcsak Nógrád, hanem Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szervezett bűnözői csoportjait is fel kívánja tárni.

Stefán Antal Krisztián (doktorandusz, EKKE TDI; fotó: Samu Tünde)

Tornai Csongor Gáspár (Kispesti Gábor Áron Általános Iskola) „Megmaradni magyarnak” címmel tartotta meg előadását, melyben a határon túli magyarság oktatásának kérdését járta körül. Sebők Balázs (EKKE) előadásának középpontjában Szolnok megye 1950 és 1970 közötti gazdaságfejlesztése állt, aki a megyei és a központi bürokratikus apparátus eltérő elképzeléseit vázolta fel a hallgatóság számára.

Másnap, 2021. október 21-én két szekcióban folytatódott az előző nap megkezdett tudományos tanácskozás. Az első szekcióban, melynek elnöke Fedinec Csilla (ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont) volt, mind a kora újkor, mind a 19–20. század iránt érdeklődők megtalálhatták a számukra érdekes előadásokat. Faragó Dávid (ELTE) Sáros vármegye 1556 és 1568 közötti igazgatási reformját, Bartók Béla (EKKE) pedig az említett vármegye 1914–1915 közötti orosz betörési időszakának közigazgatását elemezte. Kőmíves Tibor (ME) előadásának hangsúlya Kassa 1840 és 1861 közötti közigazgatásán volt.

Dr. Bartók Béla (egyetemi docens, EKKE Történelemtudományi Intézet; fotó: Samu Tünde)

A konferencia záró szekciójában, melynek elnöke Gyulai Éva volt, három referátum hangzott el a kárpátaljai régió vonatkozásában. Molnár D. István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) távolléte ellenére előadásának írott változata felolvasása került, melyben Kárpátalja közigazgatási térfelosztásának alakulását vizsgálta a Csehszlovák időszakban, mintegy keretet adva a szekció további előadásainak. Ezt követően Fedinec Csilla a kormányzó intézményének kárpátaljai változásait ismertette. Zárásként Dobos Sándor (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) a kárpátaljai községnevek 20. század során végbement változásainak jogi hátterét, a névváltásokkal összefüggésbe hozható nehézségeket járta körül.

A konferencia zárásaként Fábián Máté mondta el összegző gondolatait, aki kiemelte, hogy az előző évekhez hasonlóan a kétnapos tanácskozáson elhangzott előadások hamarosan tanulmány formájában is elérhetőek lesznek a Régiónk története periodika harmadik számában.

A Régiónk története c. periodika első két kötete (I. és II.)

Gyebnár Kristóf

Ezt olvastad?

A közel másfél éve tartó pandémia idején nagy örömet jelent mindenki számára, ha élőben tarthat meg egy rendezvényt, vagy személyesen