Mikó Imre, a Magyar Történelmi Társulat első elnöke

1867. május 15-én a magyarországi történész közösség megalakította a Magyar Történelmi Társulatot, aminek első elnökeként később hídvégi gróf Mikó Imrét választották meg. Egyike azoknak a nagy múltbéli alakoknak, akiknek életművét a szűkebb szakmai közegen kívül szinte alig ismerik. Rövid megemlékező cikkünkben szeretnénk felvázolni e polihisztor, Mikó Imre alakját, életének kiemelkedő cselekményeit és történetírói érdemeit.

„Erdély Széchenyije”

Gróf Mikó Imréről (1805–1876) több helyen olvashatjuk, hogy „Erdély Széchenyijeként” emlegették már a 19. századi kortársak is. Ezt az elismerő nevet Erdélyben a neoabszolutizmus idején (1850–1867), majd a dualizmus első évtizedében (1867–1876) országosan végzett kulturális, gazdasági és politikai tevékenysége miatt érdemelte ki. Jelentős szerepe volt többek között az első magyar kőszínház (kolozsvári Farkas utcai kőszínház) csődtől való megmentésében az 1850-es–1860-as években és az Erdélyi Gazdasági Egyesület újjáalakulásában a szabadságharcot követően. Részt vett az Erdélyi Országos Múzeum létrehozásában, az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításában és az Erdélyi Múzeum című hivatalos lap beindításában egyaránt. Hozzájárult mindemellett a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem megalakításához is.

Mikó politikusként tekintélyes befolyásra tett szert. Erdély főkormányzó-helyettese (1848-ban) és ideiglenes főkormányzója (1860-61-ben) volt. Magyarországon szintén aktív politikai tevékenységet folytatott. Az első Andrássy-kormány alatt közmunka- és közlekedésügyi minisztereként dolgozott (1867–1870), illetve kitüntette magát a református egyház, a tudományos és egyéb társadalmi ügyek előmozdításában is. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, majd 1865-ben igazgatósági tagja lett.

Mikó Imre történetírói munkássága

Gróf Mikó Imre már a szabadságharc előtti években is foglalatoskodott történelmi források felkutatásával, olvasásával, átírásával. A 19. század derekán hasznosnak és indokoltnak vélte a történetírás művelését, ezért nemcsak űzte, de pártolta is azt. Kutatásai főként Erdély történelmére és jeles erdélyi személyek életrajzára irányultak. Nevéhez fűződik többek között az Erdélyi Történelmi Adatok című forráskiadvány sorozat első három kötetének szerkesztése és kiadása az 1850-es években. Emellett hosszabb-rövidebb munkákat írt Erdély Magyarországtól való különválásáról, gróf Kemény József emlékezetéről, Bod Péter és Benkő József életéről és munkásságáról, valamint foglalkoztatta Magyarország vasúthálózata egyaránt. Az utókor számára mindemellett fennmaradt számos beszéde és levelezése is.

A Magyar Történelmi Társulat első elnöke

Hogy miért éppen gróf Mikó Imrére esett a tagok választása, annak pontos hátterét nem ismerjük, mindenesetre ő lett a Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Tisztségét kilenc éven át (1867–1876) töltötte be. Egyes szerzők szerint amellett, hogy Mikó Imre nagyra értékelte a történelmi kutatásokat, mégis elsősorban egy vagyonos történelmi családból származó arisztokrata volt, aki egyben a magyar kormány tagjaként meglehetősen nagy politikai befolyással rendelkezett. Mindemellett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjaként is működött, és ismeretes volt a közművelődés és a tudományok melletti elköteleződése, ezekhez való anyagi hozzájárulása. 1867 júliusában 1000 forinttal támogatta a Történelmi Társulat működését. Számos más elfoglaltsága mellett élete végéig az elnöki székben maradt.

Gróf Mikó Imre 1876. július 15-én hunyt el. Haláláról beszámolt a magyar sajtó, temetésén több ezren vettek részt. Erdélyi Pál megemlékezve róla a következőket írta:

„Előkelő mágnás létére az új Magyarország demokratája volt, s vagyonos főúr lévén, nemzete napszámosa lett. Irataival és munkálkodásával nyomot vert magának minden téren, de sehol sem szélesebb ösvényt, mint mikor a nemzeti mivelődés, a történelmi jogok és szellem területén fáradozott.” (Erdélyi 1905. 47. o.)

Balogh Ádám

Felhasznált irodalom:

Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975. Akadémia Kiadó, Budapest, 1978.

Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítója. Erdélyi Múzeum-Egyesület. (7–44.) (Teljes szöveg.)

Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre és a nemzetiségi kérdés – Vázlat –. Magyar Kisebbség, 14. évf. (2009) 1–2. sz. (50–63.) (Teljes szöveg.)

Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre az Erdélyi történetkutatásról és történetírásról. Korunk 22. évf. 5. sz. (2011. május) (35–40.) (Teljes szöveg.)

Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre. In. Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök. Budapest, 2018. (Teljes szöveg.)

Erdélyi Pál: Hidvégi Gróf Mikó Imre emlékezete. Kolozsvár, 1905. (Teljes szöveg.)

Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok 101. (1967) 1–2. sz. (233–267.)

Hamza Gábor: Mikó Imre (1805–1876), az MTA tiszteleti és igazgatósági tagja, „Erdély Széchenyije”. Polgári Szemle, 14. évf. (2018) 4–6. sz.  (179–184.) (Teljes szöveg.)

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon. M / Mikó Imre, gróf (Teljes szöveg.)

Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Története és feladatai. Erdélyi-Múzeum Egyesület Kiadása, Kolozsvár, 1942. (Teljes szöveg.)

Wikipédia – Mikó Imre (politikus) szócikk (teljes szöveg); Magyar Királyi Ferenc József Egyetem szócikk (teljes szöveg); Farkas utcai színház szócikk (teljes szöveg.)

Ezt olvastad?

Előre- vagy visszalépés volt Napóleon büntető törvénykönyve?

Kevesen tudják róla, de Bonaparte Napóleon hadvezéri és politikusi tevékenysége mellett a jogalkotás terén is maradandót alkotott. A regnálása alatt

X