A nők a történelemben – A XXII. Országos Történész Muzeológus Konferencia

A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) hagyományos éves konferenciájának és szakmai továbbképzésének házigazdája idén a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum volt, ahol 2021. szeptember 15–17. között gyűltek össze az ország minden tájáról és a határainkon túlról érkező történész-muzeológusok. A tanácskozás témája ezúttal a nők történelemben betöltött szerepe volt, amelyet gyönyörű környezetben, a győri Városháza Dísztermében tartottak.

A résztvevőket Dr. Perger Elza, Győr alpolgármestere és Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a városi kiváltságának 750. évét ünneplő Győrben. A konferencia nyitó előadását Géra Eleonóra történész-levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense tartotta Az újkori Magyarország nőtörténetének levéltári forrásai címmel. A folytatásban Szolnoki Zoltán, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történész-segédmuzeológusa két itáliai példán keresztül, narratív források segítségével szemléltette a nők szerepét a középkori vendettákban. Ezt követően Cseh Valentin, a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa a középkori magyar–török háborúk két hősies asszonyáról, Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecíliáról és Jaksics Ilonáról emlékezett meg, vázolva a két hölgy életéről és a hadi eseményekről fennmaradt adatokat, árnyalva az irodalomból és legendákból ismert képet.

Tóth Emese, a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos segédmunkatársa a Tinódi Lantos Sebestyén által is megénekelt Nádasdy Anna életét és személyiségét igyekezett bemutatni családtagjaival folytatott levelezésén keresztül. A levelek főleg a férje, Majláth István kiszabadítása érdekében keletkeztek és a korabeli hírekről csak kevésbé szólnak; inkább írójuk harcáról, érzéseiről számolnak be – bepillantást engedve mindennapjaiba –, de a korabeli útviszonyokról is tartalmaznak értékes adatokat. Gaucsík István, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének történésze előadásában a Pálffyak és Andrássyak között kirobbant családi háborúról, egy végrendelet miatti pereskedésről és az ezt övező botrányról, illetve gróf Andrássy Gabriella ebben játszott szerepéről beszélt.

Czeglédi Noémi, a Gödöllői Városi Múzeum történész-főmuzeológusa a gödöllői uradalom úriszéke előtt 1815 és 1848 között zajló, nőket érintő eljárások bemutatásával világított rá az itt élő nők érdekérvényesítési lehetőségeire. Alperesként és felperesként egyaránt álltak nők az úriszék előtt, az eseteken keresztül bepillanthattunk mindennapjaikba, családi és társas életükbe, de műveltségükről is akadnak árulkodó adatok. Gulyás Adrienn, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze előadásában igyekezett tisztázni, hogy pontosan kiket is értünk „honvédnő” megnevezés alatt, mit tudunk a társadalmi helyzetükről és megbecsültségükről. Bemutatta, hogy Jagello Apollónia és más, magukat honvédnőnek beállító szélhámosok hogyan éltek vissza a címmel és hogyan született meg az a napjainkban is élő kultusz, amely már alig képezi le a korabeli valóságot.

Keppel Csilla, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és Smidt Múzeum történésze a szombathelyi kórházügy történetével és hősnőivel ismertette meg a közönséget. Az előadás a kórházügyet támogató arisztokrata hölgyek mellett a névtelen hősökkel, a kórházban dolgozó ápolónőkkel is részletesen foglalkozott. Az utolsó előadásban Kelbert Krisztina, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum történésze Mayer Benőné Kadelburg Margit élettörténetét vázolta fel, bemutatva a nők jogaiért folytatott harcát, a különböző jótékony ügyekért tett erőfeszítéseit, illetve publicisztikai és irodalmi munkásságát.

A nap végén átadták a Magyar Múzeumi Történész Társulat elismerését, a Wellmann Imre-díjat, amelyet minden évben olyan személynek ítélnek oda, aki a történeti muzeológia terén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az idei évben a díjat Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár igazgatója, történész-muzeológusa vehette át.

A konferencia második napján egy szakmai kirándulás keretében a résztvevők megtekinthették Szentgyörgy főterét és plébániatemplomát, a vöröskői várkastélyt, majd Galántán a Kodály-emléktáblát és a felújítás alatt álló Esterházy-kastélyt. Útjukat Nagymegyeren, a városból kitelepített magyarok emlékművénél tett látogatással zárták.

Az utolsó napon a program résztvevői Győr kulturális nevezetességeivel ismerkedhettek meg. A városban tett séta során megtekintették a város római és török kori emlékeit bemutató Kőtárat, a Székesegyházat és a Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítást, illetve a Bácsi Magda távol-keleti gyűjteményéből válogatott, Kelet fehér aranya című kiállítást. A háromnapos szakmai program kiváló lehetőséget nyújtott a történész-muzeológusok számára kutatási eredményeik bemutatására, a múzeumok közti kapcsolatok építésére és a szakmai tapasztalatok megvitatására. A közel nyolcvan résztvevő élményekkel és szakmai tapasztalatokkal gazdagodva térhetett haza.

Hargitainé Bartha Annamária (segédmuzeológus, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)

Fotók: Benedek Csaba (Damjanich János Múzeum)

Ezt olvastad?

Az Országgyűlési Múzeum 2021. október 6-án, immáron hatodik alkalommal rendezte meg Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciasorozatát, amelyen ezúttal