A szolnoki ütközet – Könyvbemutató a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

2022. november 3-án a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) Márványtermében mutatták be Kemény Krisztián A szolnoki ütközet – 1849. március 5. című könyvét. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára című sorozat keretein belül 2021-ben megjelent kötet szerzője a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár főtanácsosa, kiemelt kutatási területe az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hadtörténete.

A könyvbemutató meghívója. Forrás: A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Facebook-oldala

A kötetet Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmuskori Kutatócsoportjának vezetője mutatta be. Hermann elmondta, hogy noha számos összefoglaló munka született már a szabadságharc történetéről, a hadjáratok, csaták és ütközetek feldolgozásában még vannak adósságai a kutatásnak. Kemény könyve ezt az elmaradást hívatott csökkenteni.

A szerző kötetében feltárta az 1849-es téli hadjáratot lezáró, 1849. március 5-ei második szolnoki ütközetet mind a két hadviselő fél iratanyagának alapos tanulmányozásával, ezzel pedig hiánypótló munkát tárt a szakma és az érdeklődő közönség elé.

A második szolnoki ütközet 1849. március 5-én (Than Mór festménye). Forrás: Wikimedia Commons

Hermann hangsúlyozta, hogy az ütközet eseményeinek pontos rekonstruálásához a szerzőnek mind a két fél eltérő típusú forrásait fel kellett használnia, ami már önmagában is komoly kutatómunkát igényelt. Magyar oldalról Damjanich János és Vécsey Károly nem túl részletes hadijelentései maradtak fent, míg osztrák részről valamennyi alakulat hadijelentése ismert. Ugyanakkor a magyar források között maradtak fent olyan levelek, naplók és visszaemlékezések, amelyek az ütközet lefolyását alapos részletességgel mutatják be.

Hermann méltatta Kemény szerkesztő- és elemzőkészségét, melyeknek köszönhetően az ütközethez kapcsolódó számos korábbi mítosz megdőlt.

Hermann Róbert és Kemény Krisztián. Fotó: Szikits Péter / HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Ilyen mítosz például az, hogy a 3. „fehértollas” honvédszászlóalj által zsákmányolt ütegeket a császári csapatok ellen fordították, amely mindezidáig makacsul élt a köztudatban. Kemény által megdöntött mítosz továbbá a 9. „vörös sipkás” honvédzászlóalj ellenséges lovasságának megrohanása vagy a kaszával rohamozó és lőfegyvert szerző honvédek képének megcáfolása is. Hermann végezetül méltatta Kemény első önálló monográfiáját, amely véleménye szerint alapos és tisztességesen összeállított alapmunkának fog számítani a jövőben.

Ezt követően a szerző avatta be a publikumot néhány érdekességbe, rátérve a könyv megírásának folyamatára, illetve a kutatás menetére. Megtudhattuk, hogy néhány levéltári forrás pontatlanságának észrevételéből miként formálódott a szerző keze alatt a téma, hogyan született belőle tanulmány a Hadtörténelmi Közleményekbe, majd mindez miként formálódott monográfiává.

Hermann Róbert és Kemény Krisztián. Fotó: Szikits Péter / HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Kemény Krisztián közel tíz évig tartó kutatás eredményeként egy olyan könyvet írt meg, amely hiánypótló és minden tekintetben komoly, figyelemre méltó munka. A szerző gondolatait megosztva elmondta, hogy noha az ütközettel kapcsolatban egy-egy, a köztudatban élénken élő és a történészek által is kész tényként kezelt mítosz dőlt meg a kutatás során, ennek ellenére a magyar katonai alakulatok hősi helytállásán ezek a ledöntött és tisztázott mítoszok nem sokat változtatnak.

A második szolnoki ütközetet ilyenformán sikerült a szerzőnek a lehető legalaposabb módon, a rendelkezésre álló ismert források ütköztetésével és elemzésével bemutatnia.

A bemutatott kötet. Fotó: Szikits Péter / HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A könyvbemutató zárásaként a közönségnek lehetősége nyílt beszélgetni a szerzővel. A jó hangulatban telt, humort sem nélkülöző könyvbemutató végül egy állófogadással zárult, ahol a szerző dedikálta a könyvét és fogadta a gratulációkat.

Ezt olvastad?

A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az 1848/49-es honvédek sorsa és utóélete állt, a forradalom és szabadságharc leverését
Támogasson minket