A történetírás antropológiai perspektívái: 1914 Európában – konferencia-beszámoló

A Magyar-Román Történész Vegyesbizottság november 4. és 6. között tartotta huszonkettedik tanácskozását. Az 1971 óta működő – bár munkáját 1983 és 1992 között szüneteltető – testület kétévente ülésezik, felváltva, hol Romániában, hol Magyarországon, hogy megvitassák közös kutatásaik eredményeit. A 2012-es nagyszebeni találkozó után idén a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont adott otthont a kétnapos konferenciának. Az ülést Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a témaválasztást, mivel egyrészt beleillik az ebben az évben rendezett 1914-re emlékező konferenciasorozatok tematikájába, másrészt az antropológiai megközelítésmód olyan különleges aspektusát vizsgálja a kérdéskörnek, amely egyedivé teszi azt a tudományos konferenciák sorában.

A nyitóelőadásban Bogdan Ivanov, a Kolozsvári Ortodox Érsekség kulturális tanácsosa teológiai nézőpontból közelítette meg a Habsburg-dinasztia egyházpolitikáját. Beszélt a teológia és politika viszonyáról, az uralkodói hatalom isteni eredetéről, elemezte a Habsburg uralkodók és a katolikus egyház relációját, az ellenreformáció és a rekatolizáció időszakában felerősödő Pieta Austriaca eszmekörét, valamint a dinasztia politikájában is kiemelt fontosságot kapó eucharisztia tiszteletét.

A konferencia második előadója Nagy Levente az ELTE BTK egyetemi docense volt, aki a reformáció emberképét mutatta be Alexics György, a reformáció és az első világháború című előadásában. Ismertette az Alexics György–Sztripszky Hiador irodalomtörténészek nevéhez köthető Szegedi Gergely énekeskönyve XVI. századbeli román fordításban. Protestáns hatások a hazai románságra címmel 1911-ben megjelenő kiadványt, mely a románság irodalmának első latin betűs nyomtatott emlékét tartalmazza magyar helyesírással, bemutatta az ezzel kapcsolatos kortársi méltatásokat és kritikákat, valamint kitért Alexics György életpályájának fontos momentumaira.

A szekció utolsó előadását Remus Câmpeanu a kolozsvári Román Akadémia George Bariţiu Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartotta Az erdélyi görög-katolikusok az első világháború után címmel. Felvázolta a görög-katolikus egyház helyzetét Romániában a világháborút követő időszakban, majd bemutatta a bukaresti görög-katolikus parókia Balázsfalvához csatlakozását, melyet a bukaresti római-katolikus érsekség alóli kiválás előzött meg. A társulás Róma, Bukarest és Balázsfalva hosszas egyeztetőtárgyalásai révén valósult meg 1924-ben.

A konferencia második napját Nicolae Edroiu akadémikus, a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság Román Tagozatának elnöke nyitotta meg, aki a 2012-2014 közötti román történetírást és az első világháborút, valamint annak antropológiai perspektíváit elemezte. Historiográfiai áttekintésében ismertette a jelenleg is folyó kutatásokat, valamint a már megjelent történeti, bibliográfiai és statisztikai kiadványokat, különös tekintettel az első világháború időszakára.

A következő előadást Ábrahám Barna, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa tartotta, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének kezdeményezésére összeállított magyar-szlovák történeti fogalmi lexikon tanulságait ismertette. A négy nagy fejezetből álló kiadvány foglalkozik a legáltalánosabb történeti terminológiai kérdésekkel, elemzi a nép és nemzet problémáját, tisztázza a két nép szempontjából specifikus kifejezések fogalommagyarázatát, valamint kitér a legfontosabb földrajzi nevek elnevezéseinek változásaira, illetve bemutatja a magyar területek névanyagának fordításait.

A harmadik előadásban Szabó Dániel, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa az első világháborús reklámok és azok jelentéstartalmának változásairól beszélt. Az első világháború időszaka a modern reklám megszületésének kezdete, melynek közvélemény-formáló ereje hatott a társadalomra, illetve a háború szerepének megítélésére is. Hangsúlyozta, hogy egy reklám ugyanabban a formában más jelentéstartalmat közölt az első világháború előtt és után, majd konkrét példákon keresztül mutatta be és elemezte a korszak hirdetési technikáit és stratégiáit.

A következő előadó Vasile Ciobanu a nagyszebeni Román Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt, aki Az erdélyi urbanizáció problémái a századfordulón címmel tartott előadást. Felvázolta az urbanizáció anyagi és szellemi vonatkozásait, illetve konkrét példákon át ismertette az iparosodás és a technikai újdonságok elterjedéséből adódó infrastrukturális fejlődés következményeit. Beszélt a városi lakosság mentalitásbeli változásairól, majd rátért az első világháborúra, mint az urbanizációt fékező jelenség elemzésére.

A nap ötödik előadója Fónagy Zoltán az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa volt, aki az első világháború és a társadalmi modernizáció kapcsolatát mutatta be. Magyarországon a háború következményeként lazultak a merev szociális vonalak, továbbá a munkaerőpiaci kényszer hatására a női emancipációt is meggyorsította.  A nők aktivizálódása az oktatás és a munka szférájában magával hozta a nők professzionalizálódását ezeken a területeken és bár a társadalom eleinte idegenkedéssel fogadta a jelenséget, a statisztikai adatok a fokozatos térhódítást bizonyítják. A háborús szükséghelyzetből adódó kényszeremancipációs attitűdökből azonban a háborút követően kevés bizonyult tartósnak a két világháború alatti időszakban.

A szekció utolsó előadását Lajtai László az ELTE BTK tudományos munkatársa tartotta A régi magyar tankönyvek etnikai sztereotípiái címmel, melyben az 1918 előtt a történeti Magyarországon megjelenő magyar nyelvű történelemtankönyveket vizsgálta. Beszélt az 1770-es években megjelenő Hármas kis tükör című tankönyv sajátosságairól, amely a legfontosabb alapfokú tananyag volt a felvilágosodás időszakában és a reformkorban, a tankönyvek narratívájában megjelenő sajátos ciklikus elvről, valamint a nemzetiségekhez fűződő viszony változásairól.

A konferencia harmadik szekciójának első előadója Vasile Puşcaş a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának egyetemi tanára személyesen nem tudott részt venni a tudományos ülésen, ezért előadását felolvasták, melynek címe Közép-Európa és a nemzetközi hatalmi rendszer átrendeződése 1914-ben volt. Az előadás kitért Közép-Európa és a Habsburg Birodalom, illetve Közép-Európa és Németország viszonyára, majd elemezte Németország és a Habsburg Birodalom belső problémáit a tárgyalt időszakban. Bemutatta az európai hatalmak korabeli politikai stratégiáit, valamint felvázolta a két világháború közötti időszak sajátosságait és a nemzetközi hatalmi rendszer átrendeződését.

A következő előadó Vörös Boldizsár az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa volt, aki előadásában az első világháborús gyermekjátékokkal foglalkozott. Kutatásának forrásbázisául az 1914-1915 közötti budapesti oktatási intézmények beszámolói szolgáltak. Bemutatta, hogy a korszakban hogyan változtak az óvodás- és iskoláskorú gyerekek háborús vonatkozású játéktevékenységei, valamint kitért a korabeli pedagógusok és gyermeklapok szemléletváltozására a háborús időszak előrehaladtával, mely nagyrészt a játékok agresszívvá válásával és eldurvulásával magyarázható.

A konferencia utolsó előadását Miskolczy Ambrus egyetemi tanár, a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának elnöke tartotta Emil Cioran antropológiája és ama bizonyos magyar csendőr címmel. Felvázolta a ciorani terminológia sajátosságait, különös tekintettel a magyar csendőr metafora bemutatásával, valamint a magyarsághoz és a magyar lelki alkathoz fűződő ambivalenciájának elemzésével. Bemutatta Cioran politikai nézeteinek változását, ismertette a román-magyar viszonyrendszerről alkotott álláspontját, majd részletesen beszélt Illyés Gyula, Fejtő Ferenc és Wagner György ciorani értelmezéseiről. Előadását Lucian Boia bukaresti történész a dualizmus korabeli Magyarország politikájáról és annak mai megítéléséről szóló gondolataival zárta.

Papp Csilla

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket