Akadémiai történetírás az interneten
Napjainkban minden intézmény számára alapkövetelmény, hogy jelen legyen az online világban. Nem jelent kivételt ez alól a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata sem. Mi a helyzet a történettudományi kutatásokkal? Cikkünkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) tematikus honlapjait és online kommunikációját tekintjük át.
Forrás: Az MTA BTK TTI Facebook-oldala
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete 1949-ben jött létre az 1941-ben alapított Teleki Pál Intézet történeti szekciójából, 2012. január 1-jétől pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tagintézményeként működik. Az integrált humántudományi kutatóközpont létrejötte óta nagy hangsúlyt fektet az online megjelenésre, miként maga az Akadémia is, mondta el lapunknak Katona Csaba, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. Ez abban is megmutatkozott, hogy már Fodor Pál igazgatói pályázatában is kiemelt szerepet kapott a megújult kommunikáció, ami teljes mértékig illeszkedik az MTA Kommunikációs Főosztálya által irányított PR-elképzelésekhez. Természetesen a Történettudományi Intézetnek korábban is volt honlapja, ami archiválva még mindig elérhető. Ezt azonban az új honlap elkészülte óta nem frissítették. Az Intézet oldalán igyekeznek a lehető legteljesebb képet adni az ott folyó kutatómunkáról, és a friss híreket Facebook-oldaluk segítségével is közvetítik az érdeklődők felé. A meglevő tartalmakat igyekeznek folyamatosan karbantartani, így az intézeti honlap napi szinten frissül. A legfontosabb intézeti hírek az Akadémia honlapján is helyet kapnak, így például legutóbb Pálffy Géza Lendület kutatócsoportjának új eredményei voltak olvashatóak egy pozsonyi kiállítás kapcsán. A Kutatóközpont – vagy közvetlenül, vagy a Kommunikációs Főosztályon keresztül – számos történettudományt érintő kérdést kap elektronikus levélben, melyek pontos megválaszolása szintén a napi online kommunikációs feladatok közé tartozik. Ezt vagy a kommunikációs referens végzi el vagy továbbítja a témában járatos történészhez. Ezek persze a honlapon nem jelennek meg külön, de érdekes lenne archívum formájában átböngészni a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat. Katona Csaba hozzátette, hogy a sajtót is folyamatosan figyelik, hiszen ha az Intézetet érintő hír jelenik meg valahol – mint legutóbb például az Indexen –, arra hivatalosan is illik reagálni, a modern kommunikációban ez alapvető feladat.
Forrás: Az MTA BTK TTI Facebook-oldala
A hagyományosan kiadott újságok (Történelmi Szemle, Világtörténet) mellett fontos új kezdeményezésük egy angol nyelvű történelmi folyóirat, a Hungarian Historical Review létrehozása, amely a hazai kutatási eredményeket közvetíti a nemzetközi tudományos élet felé. A lap önálló honlappal is rendelkezik, ahonnan a megjelent tanulmányok az Open Access jegyében letölthetőek. A nemzetköziség együttműködésekben is tetten érhető, így például a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság önálló honlappal rendelkezik. Kor/ridor címen az Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézetével, a pozsonyi akadémia történettudományi intézetével és a Fórum Kisebbségkutató Intézettel együtt kétnyelvű folyóiratot is ad ki a TTI, mely szintén elérhető online. Az intézet több önálló monográfiát is szabadon letölthetővé tett, melyek egy kattintással elérhetőek. Szintén saját honlappal rendelkezik az ez évtől – több társkiadó mellett – a BTK gondozásában megjelenő Lymbus is.
Forrás: Az MTA BTK honlapja
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont több interdiszciplináris jellegű intézetközi kutatócsoportot üzemeltet. Ezek közül a talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó a Magyar Őstörténeti Témacsoport, mely szintén rendelkezik önálló oldallal. Az Intézetnek – jelenleg – otthont adó Budai Vár történetét is feldolgozták saját weblapon a Budapesti Történeti Múzeummal közösen. Új, idén készült honlapot szenteltek az 1848-49-es szabadságharc népzenei emlékeinek is. Fontos adatbázis a Tudósportál, melyben magyar kutatók életrajzi adatait dolgozták fel és tették online kereshetővé.
A honlapok dizájnjukban, stílusukban, színvilágukban – néhány kivétellel, ahol az adott periodikák stílusa köszön vissza – egységet képviselnek, ezzel is hangoztatva az együvé tartozást, a közös gyökereket. Fontos rámutatni, hogy e site-okat az MTA BTK TTI saját erőből, külsős cégek bevonása nélkül hozta létre, beleértve a design-t is.
Mi várható a jövőben? Természetesen további tervek is vannak. Az Intézet egy nemrég megnyert OTKA-pályázat keretében szeptember 1-jétől új első világháborús oldalt is indít majd, mint Katona Csabától megtudtuk. Az új oldal nemcsak a Szarka László által vezetett témacsoport kutatási eredményeit kívánja bemutatni, hanem idővonalra fogja helyezni az eseményeket és beszámol majd az első világháborúval kapcsolatban rendezett konferenciákról, kiállításokról is. A kezdeményezést szerkesztőségünk részéről maximálisan támogatjuk.
Ezt olvastad?
További cikkek
Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése – könyvbemutató a Bálnában
Hogyan veszett el Magyarország kulcsa, a Délvidék kapuja? Miként került török kézre 1521-ben a 65 évvel korábban sikerrel megvédett Nándorfehérvár? Mit jelentett ez a vereség politikai szempontból? Dr. Cseh Valentinnek […]
Felhívás – újra meghirdetve | IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora
A nyárra tervezett IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborának megrendezését technikai okok miatt el kellett halasztani októberre, de négy év után újra várja az érdeklődőket a Belvedere Meridionale Alapítvány rendezvénye. […]
A Vásárhelyi Történelmi Kör XVII. Történelemtudományi Találkozója | Meghívó
2024. július 27. és augusztus 3. között a 17. alkalommal rendezik meg Hódmezővásárhelyen a Vásárhelyi Történelmi Kör Történelemtudományi Találkozóját. A tudományos ismeretterjesztő célú találkozó az utóbbi évtizedeben nemcsak a városnak, […]
Előző cikk
Társadalomtudósok éves konferenciája - Hajnal István Kör 2014
A társadalomtudósok éves konferenciáját augusztus 28-30-án rendezik meg Egerben. A Hajnal István Kör hivatalosan 1989-től létezik, azonban 1986-ban már széles részvétel mellett zajló, a hazai társadalomtörténeti kutatás addigi eredményeit és […]