Társadalomtudósok éves konferenciája – Hajnal István Kör 2014
A társadalomtudósok éves konferenciáját augusztus 28-30-án rendezik meg Egerben. A Hajnal István Kör hivatalosan 1989-től létezik, azonban 1986-ban már széles részvétel mellett zajló, a hazai társadalomtörténeti kutatás addigi eredményeit és további lehetőségeit felmérő konferenciát szervezett. Cikkünkben a soron következő 2014-es konferencia programjából szemezünk.
Hajnal István a két világháború közötti magyar történelemtudományt meghatározó két irányvonalán, a szellemtörténeten és a pozitivizmuson kívül helyezte el saját magát, szociológus és történész volt egyben. Bár 1930-tól a budapesti egyetemen oktatott, 1939-től az MTA rendes tagja volt, és a Századokat is szerkesztette, mégis elszigetelődve, egyedül állt nézeteivel a hazai történettudományon belül. Helyezkedése, nézetei, és írásai hatására 1949-ben az új rendszerben nem maradhatott aktív, nyugdíjazták és nélkülözték.
„Egy úttörően eredeti szociológiai szemlélet jelentkezik Hajnal munkáiban, s ezt annál inkább meg kell becsülnünk, mert ez a szemlélet egy minden faji-népi romantika nélkül való magyar gondolkodás terméke, tehát mély és teljes európaiság érvényesül benne a magyar helyzet reális felismerésével…”
Erdei Ferenc
Forrás: Hajnal István Kör Honlapja
Kép forrása: EKF OKT Tanszék honlapja
Hajnal István egy olyan gondolkodásmódot képviselt, amely csak a ’60-as években tűnt fel ismét a nemzetközi történetírásban, a francia Annales folyóirat szerzőinek munkáiban. Ezt a társadalomtörténeti vonalat igyekszik tovább vinni a Hajnal István Kör, mely annak magyarországi művelését és népszerűsítését tekinti céljának. „Tagjai elsősorban egyetemi és kutató intézeti történészek, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok és egyetemi hallgatók, akik szívügyüknek tekintik, hogy hazánk múltját a politikai eseménytörténet szintjénél mélyebben is megismerjük. A társadalomtörténet nyitott a történettudomány legújabb irányzatai felé csak úgy, mint a társadalomtudományok megközelítései iránt, ugyanakkor anyagát elsődlegesen a történeti források feltárásából és elemzéséből meríti. Tevékenységünk súlypontja az 1986 óta évente vidéki városokban megrendezett tematikus konferenciák sorozata…” Olvasható az egyesület honlapján a bemutatkozás menüpont alatt.
Idén is megrendezésre kerül ez a súlyponti éves konferencia, ezúttal Egerben, augusztus 28-30. között, az Eszterházy Károly Főiskolán. A konferencia címe „A vidéki élet és a vidéki társadalom Magyarországon” címet viseli. A konferencia felhívásánál részletesen kifejtik a kiírók, hogy miért kapta idén a konferencia a „vidék” központi témát. A konferencia a vidékiség és a térbeliség középpontba állításával a témakör történeti kutatásának támogatása mellett az interdiszciplináris elemzéseknek is teret kíván biztosítani. „A „vidék” kifejezésnek sajátos tartalma van a magyarországi közbeszédben: míg más nyelvekben és társadalmakban legtöbbször a falusi, rurális területet és társadalmat jelöli, addig a magyar köznyelv gyakran a „nem Budapest” értelmében használja.” Olvasható a konferencia felhívásában.
A konferencia megnyitója és a plenáris előadások
A konferencia 13:30-kor nyílik, az EKF rektora, Liptai Kálmán és a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület elnöke, Valuch Tibor köszöntőjével. A plenáris előadások sorát Horváth Gergely Krisztián kezdi meg „Vidék egy agrártársadalomban? A rurális társadalomtörténet lehetőségeiről” c. előadásával. Ezt Kovách Imre „Vidékfogalmak a szociológiában” és Kövér György „Van-e, volt-e vidéki történetírás?” c. előadása követi. A három nap alatt összesen nyolc tematikus szekcióban hangzanak el előadások. „A vidéki élet emlékezete, a vidéki társadalom képei az írott, nyomtatott és audiovizuális történeti forrásokban” c. szekció csütörtökön, valamint péntek délelőtt és délután is napirendre kerül, 15 előadójával ez a legnépesebb szekció. 14 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők pénteken és szombaton a „Falu-város vidék és főváros, kapcsolati hálók/viszonyok és a területi mobilitás” c. szekcióban. A részletes programot itt tekinthetik meg.
Ezt olvastad?
További cikkek
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című […]
A Görgey Kör rozsnyói emlékprogramja
A Görgey Kör, a Rozsnyói Rákoczi Magyar Ház és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében a Görgei Artúr emlékkörút programsorozat a Felvidéken keretein belül három napig az 1848-1849-es szabadságharc került […]
Következő cikk
Akadémiai történetírás az interneten
Napjainkban minden intézmény számára alapkövetelmény, hogy jelen legyen az online világban. Nem jelent kivételt ez alól a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata sem. Mi a helyzet a történettudományi kutatásokkal? Cikkünkben […]
Előző cikk
„Az istenek szomjaznak…” – Járványok az első világháború idején
Nem egyedülálló jelenség a történelemben, hogy egy háború alakulását, sőt kimenetelét döntően befolyásolják a járványok. Eric Hobsbawm írja a kaotikus napóleoni idők kapcsán: „A háború igazi rémisztő veszedelme a hanyagság, […]