Katona Csaba bejegyzései
“A múlt hatalmunk egyik eleme.” – A levéltáros alakja a filmekben
Jelen írás Katona Csaba Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben című, a Levéltári Szemlében megjelent írásának rövidített, kifejezetten a filmekre fókuszáló verziója. Ugyanerről a témáról a szerző 2022. március
A levéltáros, aki szerette az életet – T. Varga György emlékére
2021. február 14-én elhunyt T. Varga György. Személyében a levéltáros szakma egyik legismertebb és leginkább szeretett, már életében legendássá vált alakját gyászoljuk. Kevés fájdalmasabb feladatot ró az emberre a sors,
Közhelyek helyett – Jiří Menzel és a szabadság
2020. szeptember 5-én meghalt az a cseh férfi, Jiří Menzel, aki nemzedékeket tanított meg keserű humorral tekinteni a cseh(szlovák), bővebben pedig a közép-kelet-európai történelemre, a politika által átszőtt és formált,
Hogyan alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa?
Nyilvánvaló, hogy Budapest építése/szépítése az ország egészét tekintve sem tartozik az elhanyagolható ügyek sorába. Nem tartozott oda korábban sem, éppen ezért jött létre 1870-ben egy olyan testület, a Fővárosi Közmunkák
„Kortól függetlenül meg kell találni a feladatokat” – interjú Gecsényi Lajossal
Gecsényi Lajos történészként elsősorban a kora újkor, illetve az 1945 utáni magyar–osztrák kapcsolatok történetével foglalkozik. Levéltárosként az MSZMP Párttörténeti Intézete Archívumában kezdte pályáját, igazgatta Győr-Sopron megyei 1. számú Levéltárát, hét
Az Orosz Kulturális Központ és a magyar történelem
2018. december 6-án ünnepelte meg a budapesti Orosz Kulturális Központ (OKK) fennállásának 45. évfordulóját. Mint minden hasonló intézmény, úgy az OKK is a hazája és a neki otthont adó ország
Az orosz levéltárak magyar vonatkozású titkai – interjú Baráth Magdolnával
Baráth Magdolnát aligha kell bemutatni azoknak, akiket az 1945 utáni magyar–szovjet kapcsolatok alakulása, a „szovjetizálásnak” nevezett folyamat, vagy éppen a magyar külpolitika és az állambiztonság kapcsolata érdekel. Hazai és nemzetközi
Táncsics Mihály budapesti tervei
„Mi részünkről csak annyi akarunk megjegyezni: ne legyen fővárosunk olyszerű, amilyen Páris és London: azaz ne legyen bolondító fényüzésnek, roppant gazdaságoknak és nyomornak tanyája, erkölcstelenségnek, minden gonoszságnak fészke. Legyen fővárosunk
„Mata Hari, szeress belém!” Mata Hari alakjának jelentésváltozásai
A száz éve kivégzett táncosnő, Mata Hari emléke, pontosabban a történeti személyiség „lenyomataként” megszépített legendás kémnő alakja, máig elevenen él a köztudatban, és képes alaposan megmozgatni sokak fantáziáját. Jelen írással
Földalatti vagy villamos? Mikor, kik ellenezték a földalatti építését?
Nap mint nap köszönnek vissza a sajtó hasábjain a hármas metróval kapcsolatos hírek: fel kell-e újítani, vagy nem és ha igen, akkor mikor és hogyan? A főváros és a kormányzat