Hogyan alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa?
Nyilvánvaló, hogy Budapest építése/szépítése az ország egészét tekintve sem tartozik az elhanyagolható ügyek sorába. Nem tartozott oda korábban sem, éppen ezért jött létre 1870-ben egy olyan testület, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), amelynek az volt a feladata, hogy irányítsa a budapesti nagyberuházásokat. A jeles grémium 1870. április 10-én jött létre, ugyanis éppen ezen a napon szentesítette az uralkodó a Fővárosi Közmunkák Tanácsát életre hívó 1870. évi X. törvénycikket. (Az alakuló ülést azonban valamivel később, csak 1870. június 20-án tartották meg.)
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/82281.jpg)
Az FKT tehát, ha úgy tetszik, idősebb a fővárosnál. Ennek jelentőségére Benczéné Nagy Eszter levéltáros hívta fel a figyelmet:
„Nem véletlen, hogy a […] törvénycikk már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél, vagyis Budapest de fFacto már 1870-ben kezdődik, de jure pedig 1872-ben létesül.” /Benczéné Nagy Eszter: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története. Levéltári Szemle, 1991/4, 32./
Nem véletlen, hiszen az FKT létrehozását, s így a főváros későbbi fejlesztését is tudatos előkészítés előzte meg.
„A Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásáról és a forgalom és közlekedés érdekében Pest-Budán létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtásainak közegeiről” – szólt az alapító okirat.
A mintát a londoni Metropolitan Board of Works példája szolgáltatta, aminek alapján Andrássy Gyula miniszterelnök kérésére Reitter Ferenc készített egy feljegyzést, összegezve a városfejlesztés legsürgetőbb feladatait, egy ehhez kapcsolódó költségvetést, valamint javasolta egy ezzel foglalkozó testület létrehozását. Ez lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/andrassy_cimlapmeret_mnl.jpg)
Előtte azonban a törvényjavaslat a parlament elé került, ott pedig az ellenzék azonnal támadásba lendült azon az alapon, hogy az FKT létrejötte jelentős mértékben csökkenti a leendő egyesített főváros önkormányzatiságát. Deák Ferenc ezzel szemben egészen más álláspontot képviselve védelmére kelt az FKT-nak:
„E törvényjavaslat úgymond nem megszigorítása a város municipiális jogainak, hanem a kormány, ezen javaslata szerint, megosztja a várossal azon felügyeleti jogot, amelyet eddig a kormány maga gyakorolt. Ez nem jogmegszorítás, hanem a municipiális jogkörnek szélesbítése.”
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/82390.jpg)
A képviselőház mindenesetre – Budapest szerencséjére – jóváhagyta a törvényjavaslatot. Az FKT személyi összetétele viszont csakugyan egyértelműen jelezte, hogy a kormány magának szánja a vezető szerepet a testületen belül. Az összetétel ez volt: elnök, alelnök, tizennyolc rendes tag, akik közül hatot Pest, hármat Buda képviselői választottak, ellenben a további kilenc tagot, valamint az elnököt és az alelnököt a kormány delegálta. A kormány bizalmát élvezve került az FKT-ba többek között Hollán Ernő, Reitter Ferenc, gróf Széchenyi Ödön is, míg például Szentkirályi Mór Pest színeit képviselte a tanácsban. Az elnöki széket maga a miniszterelnök, Andrássy Gyula foglalta el az 1870. június 20-i alakuló ülésen. Dacára az arisztokrácia egyértelmű súlyának a testületen belül, az FKT alapvetően polgári intézmény volt. Apró, de nem elhanyagolható jelzése ennek, hogy báró Poldmaniczky Frigyes, Budapest vőlegénye, az FKT tagjaként hagyta el aláírásából a báró szócskát.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/szentkiralyi_mor_borovszky_wikipedia_commons.jpg)
Az FKT megalakulása után szinte azonnal működésbe lépett. Az 1870. évi LX. törvénycikk a Sugár (ma Andrássy) út, míg az 1871. évi XLII. törvénycikk a Nagykörút kiépítéséről rendelkezett. Már-már napjainkat idézi az a vita, amely utóbbi munkálatokkal kapcsolatosan alakult ki a főváros és az FKT közt. A Körút építése jórészt felemésztette az FKT anyagi bázisát, mire a kormány felszólította a fővárost, hogy járuljon hozzá a költségekhez. Az FKT maga másfél millió forint hozzájárulást akart kicsikarni Budapesttől. A tárgyalások során a Gerlóczy Károly alpolgármester vezette fővárosi küldöttség hangsúlyozta, hogy Budapest szívesen hozzájárulna további pénzekkel is az építkezésekhez, ám erre nincs fedezete a fővárosnak. A vita vége az lett, hogy Budapest nem segítette pénzzel az FKT-t, de beültette fákkal a Körutat, rendbe hozta a keresztező utcákat, továbbá lefektette a légszesz- és vízvezetéki csöveket.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/Gerl%C3%B3czy_K%C3%A1roly_wiki.jpg)
Az FKT talán akkor támaszkodott leginkább a kormányra, amikor a Sugár útra tervezett villamos elindítása került napirendre. Ennek tervét 1875-ben fogadta el Budapest, ám az FKT, amelynek a Sugár út különösen szívügye volt, a kormányhoz terjesztette fel az ügyet, mivel ők már ekkor a földalatti vasút tervét preferálták. Az FKT előadója, Ország Sándor később nyíltan ki is mondta, hogy az FKT a kérdést
„a belügyminiszter eldöntése elé vitte, ki is a mi álláspontunkat találván helyesnek, a vasút (azaz a villamos) eszméjét újra és végleg elejtettnek jelentette ki.”
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/82161.jpg)
Mint tudjuk, igaz, hogy csak a millenniumi ünnepségek idejére, de végül a kormány által támogatott FKT álláspontja érvényesült, s az Andrássy úton máig is közlekedik a földalatti.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2020/04/podmaniczky_frigyes_wiki.jpg)
Dacára kormányzati kötődésének, az FKT 1948-ig húzódó létezése idején mindig megpróbált összhangot teremteni a főváros és a kormány között. Az 1870-ben létrejött testület működését tehát joggal értékelhette így Benczéné Nagy Eszter már említett tanulmányában:
„Legkiválóbb eredményeit akkor érte el, amikor a falai közül távol voltak az ellentétek, súrlódások, akár a kormányzattal, akár a székesfővárossal szemben. […] Ez a vegyes jellegű szervezet egész működése során fényesen bizonyította, hogy a főváros szabályozása országos és állami feladat is, és a feladat minél teljesebb megoldásában kormánynak, önkormányzatnak, társadalomnak össze kell fognia.”
Ezt olvastad?
További cikkek
Az esztergomi érseki szék megüresedése Mindszenty bíboros és VI. Pál pápa 1973–1974. évi levelezése alapján
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek fölmentése, avagy az esztergomi szék megüresedésének dátuma a vonatkozó irodalomban nem egységes. Bizonyos szerzők azt 1973. december 18-ra datálják, míg mások 1974. február 5-re. Az […]
Széchenyi Istvánról finnül a 20. század elején
Sok Széchenyi-életrajz, értelmezés, cikk, tanulmány született már Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról”. Széchenyi megjelenik a tankönyvek lapjain, rendszerint saját alfejezetet vagy fejezetet szentelnek neki a tankönyvírók. Visszatérő jelleggel idézik őt. […]
Az olasz király Esztergomban – Egy villámlátogatás kulisszatitkai
A két világháború közötti Magyarországot nemzetközi téren erőteljes elszigeteltség jellemezte, így az államfői látogatások is ritkaságnak számítottak. 1937 májusában azonban először az osztrák államelnök, majd III. Viktor Emánuel tett hivatalos […]
Előző cikk
A kegyvesztett püspök. Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök szentszéki megerősítése
Az ősi püspöki székhely, Pécs 1686. október 22-én szabadult fel a 143 esztendőnyi török uralom alól. 1687. augusztus 8-án I. Lipót pécsi püspökké nevezte ki Radanay Mátyás Ignác zalavári apátot, […]