Az egység szimbólumai – a szabadság kódjai
Közös időszaki kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, mely az akkori események szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi, valamint az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire hívja fel a figyelmet. 1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, 1956 forradalma azok visszaszerzését tűzte ki céljául.
Sajtóbejárás a kiállításon (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)
Így teljesen természetes, hogy az ’56-os forradalom ’48 szellemiségén, esetenként programján alapult, és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült.
A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Dr. Kemecsi Lajos (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)
A kiállítás különböző forrásokból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal mutatja be az eszmékhez rendelt jelképeket. Érzékelteti, hogy az azonos nézeteket valló, a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok, mely jelek és szimbólumok segítségével kódolták az áhított szabadságot. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a két fontos történelmi fordulópontra egyaránt jellemző nemzetőrség. Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba.
A kiállítás bemutatja a két forradalom közti párhuzamokat is (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)
A társadalom különböző rétegei – városi polgárok, iparosok, parasztok, pásztorok –hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban egyaránt éltették a szabadságvágy kódolt jelképeit, a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései.
A tárlatban két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgy is szerepel: egy eredeti lyukas zászló 1956-ból – a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával – és egy vele egykorú, Kossuth-címeres lobogó. A két kiállítási darab azért számít valódi ritkaságnak, hiszen alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma. A most fellelt két műtárgy először lesz látható kiállításon.
A kiállításon korabeli zászlók is helyet kaptak – igazi ritkaságnak számítanak (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)
A kiállítás fővédnöke Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.A tárlat kurátorai Kedves Gyula (Országgyűlési Múzeum) és Szabó Magdolna (Néprajzi Múzeum).
Az esemény fővédnőke, Dr. Kövér László megnyitó beszéde (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)
A szabadság kódjai – Jelek és jelképek a függetlenség jegyében című tárlat 2016. június 25-től november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.
Ezt olvastad?
További cikkek
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
„A kíváncsiság hajtson minket előre!”– a 2024-es Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciája
Idén is megrendezték az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját, június 20. és 21. között, Dreska Gábor, Novák Veronika és Rudolf Veronika oktatók, valamint Tuček Viktor, Varga Virág […]
Beszámoló a CEW brnoi konferenciájáról
2024. június 20. és 22. között Brnoban rendezték a Central European Workshops (CEW) konferenciáját. A rendezvény idén a Central Europe in the Early Modern Era: Politics, Economy, Society, Culture alcímet […]
Előző cikk
A szlovéniai magyarság virtuális nemzetiségi múzeuma
A szlovéniai magyarságról az él a köztudatban, hogy a kárpát-medencei magyar közösségek közül az egyik legjobban támogatott, anyagi eszközökkel legjobban ellátott határon túli közösség. A kevés információval rendelkező külső szemlélő […]