Az egység szimbólumai – a szabadság kódjai

Közös időszaki kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, mely az akkori események szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi, valamint az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire hívja fel a figyelmet. 1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, 1956 forradalma azok visszaszerzését tűzte ki céljául.

Sajtóbejárás a kiállításon (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)

Így teljesen természetes, hogy az ’56-os forradalom ’48 szellemiségén, esetenként programján alapult, és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült.

A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Dr. Kemecsi Lajos (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)

A kiállítás különböző forrásokból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal mutatja be az eszmékhez rendelt jelképeket. Érzékelteti, hogy az azonos nézeteket valló, a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok, mely jelek és szimbólumok segítségével kódolták az áhított szabadságot. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a két fontos történelmi fordulópontra egyaránt jellemző nemzetőrség. Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba.

A kiállítás bemutatja a két forradalom közti párhuzamokat is (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)

A társadalom különböző rétegei – városi polgárok, iparosok, parasztok, pásztorok –hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban egyaránt éltették a szabadságvágy kódolt jelképeit, a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései.

A tárlatban két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgy is szerepel: egy eredeti lyukas zászló 1956-ból – a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával – és egy vele egykorú, Kossuth-címeres lobogó. A két kiállítási darab azért számít valódi ritkaságnak, hiszen alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma. A most fellelt két műtárgy először lesz látható kiállításon.

A kiállításon korabeli zászlók is helyet kaptak – igazi ritkaságnak számítanak (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)

A kiállítás fővédnöke Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke.  A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.A tárlat kurátorai Kedves Gyula (Országgyűlési Múzeum) és Szabó Magdolna (Néprajzi Múzeum).

Az esemény fővédnőke, Dr. Kövér László megnyitó beszéde (A fényképfelvételt készítette: Bencze-Kovács György)

A szabadság kódjai – Jelek és jelképek a függetlenség jegyében című tárlat 2016. június 25-től november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Bereznay István

Ezt olvastad?

Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról

Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze:

X