Néprajzi Múzeum
Kresz Mária – a gyermekélettől a népviseleteken át a népi kerámiákig
„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a
Bartucz Lajos – egy meghatározó antropológus életútja
Bartucz Lajos foglalkozott rassztörténettel, a gyermekek testi fejlődését, illetve a katonák termetét vizsgálta. Rengeteg leletanyag összegyűjtését köszönhetjük neki, amelyeken keresztül a magyarság antropológiai összetételét kutatta és publikálta. Megjelent négy könyve,
Herrmann Antal, a néprajztudomány „szokásaiban talán különcködő” magántanára
A Szegedi Tudományegyetemen 101 éve kezdődött meg az egyetemi oktatás, köztük a Herrmann Antal által tartott néprajzi előadásokkal. Magyarország első néprajzi egyetemi tanszékét 1929-ben ugyancsak Szegeden alapították. Herrmann Antal azonban
Lux in Tenebris. Sajtóvisszhangok a Néprajzi Múzeum elhelyezésének kérdésében az I. világháború után
Veszedelemben a Néprajzi Múzeum – ezzel a címmel jelent meg 1920. szeptember negyedikén a Népszava aktuális száma, amely az elsők között adott hírt az Iparcsarnok keleti részében elhelyezett Néprajzi Múzeum
Kivándorlók, telepesek, ingázók – Dégh Linda útkeresése két kontinensen
Dégh Linda (1918–2014) hosszú élete során két országban is kiemelkedő pozíciót foglalt el a folklorisztikán belül: a budapesti ELTE és a bloomingtoni Indiana University vezető kutatói, oktatói közé tartozott. Pályája
„A hazafiságot én soha sem tekintem ruhában, de tettben…” – Xántus János, a gyűjtő
Aligha akad a hazai múzeumtörténetben Xántus Jánosnál sokoldalúbb vagy több műtárgyat összehordó gyűjtő. Ebbéli tevékenysége csaknem fél évszázadot ölelt föl, amiből több mint egy évtizedet az amerikai kontinensen töltött, de
A dicsőség babérkoszorúja helyett a Kálvária rögös útján
2018. szeptember 20-án a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum újabb első világháborús tudományos rendezvénynek adott otthont „A dicsőség babérkoszorúja helyett a Kálvária rögös útján” – Konferencia az első világháborús hadifogságról
A néprajztudomány és a hungarikumok kapcsolata
Az utóbbi években szaktudományunk létkérdéseként értékelhető súllyal szokott felmerülni a társadalmi hasznosság kérdése. Messzemenően indokolt a szaktudomány életképessége és jövője szempontjából azon szerepvállalásokra fölhívni a figyelmet, amelyekben a hitelességet, a
„Mik voltak a forradalmak jelképei?” – Konferencia a Szabadág Kódjairól
November 8-án a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös konferenciát rendezett. Az eseményen az 1848-as, valamint 1956-os forradalmak közti, a szimbólumok nyelvén kifejezett kapcsolatot igyekeztek áttekinteni az előadók. Bereznay
Múzeum határok nélkül
Múzeum határok nélkül címszó alatt valósult meg 2016. szeptember 24. és október 9. között a Kárpát-medencei fiatal magyar múzeumi szakemberek szakmai együttműködését elősegítő ösztöndíjprogram, melynek házigazda szerepét a 2014-ben újraalapított