forradalom
„Boldog vagyok, hogy a mai napig élek. Az igazságosság győzött. De semmi sem fakult ki az emlékezetemből.” – Anna M. Larina Buharina élete a tomszki fogságban
Jelen írásban Anna Mihajlovna Larina Buharina életébe, annak is elsősorban egy rövidebb szakaszába teszünk betekintést. Mivel Anna Larina több büntetésvégrehajtási intézményt is megjárt, életéről csupán átfogó képet adunk, és annak
„Nicolino”, egy kommunista Mussolini mellett
1945. április 28-án kora este kommunista partizánok ismert és kevéssé ismert fasiszta politikusokat sorakoztattak föl a Comói-tó partján. A diktatúra két évtized után, 1943-ban megbukott, az ezt követő tragikus epilógus
Az ostromlott város, ahol „a forradalom vert tábort”. A párizsi Kommün
„Száz éve Párizsban az volt a jó, a Kommün ezért kötelet adott…” – hallhatjuk ma is a Beatrice örökzöld slágerében. Mi volt ez (az azóta már) százötven éve kikiáltott, „köteleket
Szubjektív jegyzetek az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéhez
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékezünk Magyarországon. Mikor kezdődött valójában 1956 története, hogyan zajlott le, és miként végződött? Milyen források alapján kutathatjuk, és milyen következtetéseket vonhatunk le
Heti Ajánló 2019/43. | XIX-XX. századi fordulatok nyomában
A heti tudományos programkínánlat fókuszában a XIX-XX. századi fordulatok: konferenciákat, egy Horthy-előadást és két rendezvénysorozatot ajánlunk figyelmetekbe. Október 22., kedd 8.30-tól kétnapos nemzetközi konferencia kezdődik a komarnói Duna Menti Múzeumban
Egy korszakváltás kezdete: Az 1952-es egyiptomi forradalom és előzményei
Idén 66 éve, hogy a Vörös- és a Földközi-tenger ölelésében elhelyezkedő Egyiptom kivívta függetlenségét a már régóta tartó idegen befolyás alól. Egyiptom a nyugattól való függése előtt az Oszmán Birodalom
Forradalom a Múzeumban
170 évvel ezelőtt a március 15-i forradalomban a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelkedő jelentőségű szerepet kapott, most pedig a látogatók kerülnek a középpontba, az intézmény ugyanis egy nagyszabású, egész hétvégét betöltő
A Pesti Hirlap külföldi hírei, 1848. január–március
Az 1848-as forradalmak jelentős mértékben megváltoztatták Európa politikai berendezkedését. Cikkemben – a korabeli helyzetet áttekintő bevezető után – arra a kérdésre keresem a választ, hogy a forradalmi eseményekre hogyan reagált
Konfliktusok minden mennyiségben
November 22-én rendezték meg az I. Tóth Zoltán Kör immár hagyományosnak számító Paletta címet viselő konferenciáját az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában, amely során a nagyszámú közönség tizenkét
Lenin és az októberi államcsíny
Alig találunk a történelemben olyan eseményt, melyet a későbbi politikai rendszerek ne torzítottak volna el annyira, mint az 1917-es oroszországi forradalmak történetét. A lezajlott eseményekből a kommunista állam dicsőséges eredetmítoszt