„Az volt a bűnük, hogy magyarok” – A köröstárkányi mészárlás című filmről
1919. április 19-én a Bihar megyei Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszanyomulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok különös kegyetlenséggel összesen 108 magyar ember életét oltották ki. Vojtkó Ferenc A köröstárkányi mészárlás című díjnyertes dokumentumfilmje sokévnyi néprajzi és történelmi kutatás eredményeit summázva mutatja be azt az eseménysort, amely máig nem nyerte el méltó helyét a magyar és román történelmi emlékezetben.
Rendhagyó történelem óra
„Köröstárkányiak! Vége a magyar világnak!” – hangzott el tört magyarsággal egy román katonát játszó szereplő szájából… 2015. október 14-én a debreceni Szent József Gimnáziumban megrendezett rendhagyó történelem óra keretében került levetítésre a Debreceni Televízió és a Debreceni Mozgókép Alapítvány dokumentumfilmje, amely a II. Savaria Filmszemlén különdíjat nyert. A rendezvényen az alkotás írója és rendezője, Vojtkó Ferenc a film keletkezési körülményeiről számolt be. Dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese pedig a háttérkutatásokat végző kutatócsoport képviseletében, rövid felvezető előadásban ismertette meg a film által tárgyalt történelmi eseménysort.
Keményfi Róbert előadása a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében (Fotó: Nyeste Tamás)
Köröstárkány és környéke a 20. század elején
A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.
A tárkányiak jómódját irigyen szemlélő környező lakosság számára kapóra jött a hatalompolitikai lehetőség, amely 1919 tavaszán a magyar hadsereg visszavonulása következtében adódott. A védtelenül maradt magyar tömbön kívántak példát statuálni a román félkatonai alakulatok, hogy megbosszulják a magyar hadsereggel való katonai együttműködést. Csatlakoztak hozzájuk civilek is a szomszédos falvakból, hiszen joggal remélhették, hogy hasznot húznak a leszámolásból.
„Ma valami rossz fog történni…”
A fenti szavak Gábor Ferenc helytörténész felmenőjének száját hagyták el 1919 nagyszombatjának reggelén. 1919. április 19-én Köröstárkányban 91 (a lakosság 7%-a), míg Kisnyégerfalván 17 ember esett áldozatul az esztelen mészárlásnak. A leszámolás a húsvéti előkészületek közben érte a tárkányiakat. Volt, aki a földekre készült éppen, hogy élelmet vigyen. Volt, aki a húsvéti kenyeret dagasztotta. Filep Attila Csaba lelkésztől megtudjuk, hogy Kisnyégerfalván azzal az ürüggyel hívták egybe a központi térre a település felnőtt férfi lakosságát, hogy a közjegyzőnek van beszéde velük. Mivel itt nem volt olyan szolidaritás a román nemzetiségű lakosság részéről, mint Vámospércsen, ahol maga a vallási vezető állt ki a magyarok védelmében, szeretteik szeme láttára az ad hoc alakult hadibíróság azonnali halálra ítélte a kisnyégerfalvai családfőket. A kegyetlen kivégzéseket három napos szabad rablás követte. Minden mozdítható dolog új gazdára talált. Több mint 200 gyermek maradt árván, akiket szociális intézményrendszer hiányában a falvak lakossága nevelt fel.
A filmben megszólaló Fleisz János és Szász Zoltán történészek az eseményeket tágabb kontextusba helyezik, míg Gábor Ferenc helytörténész kutatásai a mikrotörténeti nézőpont vonatkozásában szolgáltak felbecsülhetetlen adalékokkal. Az alkotásban a korabeli fotográfiák mellett számos rekonstrukció is helyet kapott, amelyekből megismerhetjük, hogy a leszármazottak emlékezetében hogyan őrződött meg a felmenők utolsó perceinek története. A készítőknek olyan túlélőket is sikerült megszólaltatniuk, akik néhány éves gyermekként csak a szerencsének köszönhették megmenekülésüket.
A filmben látható rekonstrukciók egyike (Forrás: Duna TV)
A „tárkányiak szívében megszületett a megbocsátás”
Ahogy a filmben is elhangzik, a tárkányiak 1919 után is gerinces magyar emberek maradtak, akik az új, immáron román világban kívántak boldogulni. Lelküket megkeményítették a tragédiák. Fokozatosan átalakult a falu szerkezete, új építkezési szokások terjedtek el. A telkek végén korábban hosszanti irányban fekvő csűröket befordították, hogy mintegy erődként védjék a lakosokat. A szoros építkezések nyomán pedig a szinte egymást érő padlások összefüggő menekülési rendszert alkottak.
A történtekről pedig jobbnak találták hallgatni. Csak szűk családi körben, a templomi imádságok alkalmával volt mód megemlékezni az elhunytakról. A nagyszombati mészárlás „néma hagyományként” létezett egészen 1989-ig. A politikai fordulatot követően azonban a magyar közösség megfogalmazta a román hatóságok felé azon igényét, miszerint emlékmű állításával kíván hét évtized elmúltával végre nyíltan, közösen emlékezni az 1919-es atrocitások áldozataira. További 10 esztendőt kellett azonban várni a román hatóságok engedélyére. 1999 óta a köröstárkányi „magyar siratófalnál” emlékezhetnek az érintettek az 1919-es mészárlás, az első és a második világháború helyi áldozataira.
A köröstárkányi „magyar siratófal”
Magyar-román kutatás a Fekete-Körös völgyében
Előadásában Keményfi Róbert elmondta, hogy míg a rendszerváltás előtti időszak nem kedvezett a nemzetiségi kérdésre fókuszáló kutatásoknak, addig a rendszerváltás a tudománypolitikának is új irányokat adhatott. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, akkori művelődési és közoktatási miniszter kezdeményezett egy olyan magyar és román néprajztudósok közreműködésével megvalósuló projektet, amelynek célja volt a Fekete-Körös völgyében fekvő színmagyar települések által korábban elfojtott, „néma hagyományának” felfedése. A kutatás nyomán felszínre kerülő, nemzetek közötti feszültségek azonban megakadályozták, hogy az 1993-ban Nagyváradon megrendezett konferencián közreadott tudományos eredmények összegző kötetben lássanak napvilágot.
Vojtkó Ferenc a film írója és rendezője
„A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon”
Hangzik Egyed István költeményében, amely az 1919. április 19-i eseményeknek állít emléket, példázva azt a jelenséget, amely a kutatások egyik fontos hozadéka, hiszen segítségükkel a korábban elhallgatott történetek kibeszélésre kerültek/kerülnek. A tudományos diskurzusba való beemelődés fontos eredménye, hogy egyes román történeti munkák már „kiegyensúlyozott tájékoztatást” adnak a körülményekről. A köröstárkányi mészárlás című film alkotóinak célkitűzése, hogy emléket állítson annak a magyar közösségnek, amely a sorscsapások után is lábra tudott állni és meg tudta őrizni identitását.
Ezt olvastad?
További cikkek
Az indiánkép változása Az apacs harcos című filmben
Hogyan jelennek meg az indiánok az amerikai mozikban? Milyen előzményei voltak Az apacs harcos című filmnek? Hogyan ábrázolják ebben a filmben az őslakosokat? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az észak-amerikai […]
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság 2024-es konferenciája
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) a legnagyobb magyarokat tömörítő humán és társadalomtudományi tudományos szervezet az országban. Minden évben rendeznek konferenciát a kanadai Humán Kongresszus keretei között. […]
Görgey-kör Délután: A napóleoni háborúk hadművészete
Nyílik már az iskola kapuja… Az új tanévvel az új évad is elkezdődött a Görgey-kör Délután programsorozatban. A Görgey-kör és az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék közös szervezésében […]
Előző cikk
Trauma és válság - Egy egri konferencia ajánlója
Holnap veszi kezdetét az a háromnapos nemzetközi konferencia az Eszterházy Károly Főiskolán, mely a „Trauma és válság” címet viseli. A nagyszabású konferencián történelmi, művészeti, irodalmi és filozófiai szekciókban folyik majd […]