Diverzitás és homogenitás a történelemben a társadalomban és a környezetben
A diverzitás és a homogenitás számos tudományterületen közel hasonló értelmezéssel használt kifejezések – a sokszínűség és az egyneműség értelmezésére használt fogalompárról van szó – amelyek csak látszólag ellentétesek egymással. Számos területen felbukkannak akár konkrét, akár átvitt értelemben használják is őket.
A Dimenziók 2019 – Diverzitás ás homogenitás a történelemben, a társadalomban és a környezetben című interdiszciplináris szemléletű konferencia immár harmadik alkalommal tett kísérletet arra, hogy a társadalom- és természettudományok képviselőit egy kijelölt tematika mentén hívja párbeszédre. A konferencia sikerét fémjelzi, hogy ebben az évben megduplázódott előadói száma (54 fő), nyolc tudományterület képviselői három napon keresztül elemezték a diverzitás és homogenitás saját kutatási témájukon keresztül értelmezhető fogalomrendszerét.
A sokszínű programfolyamban helyet kaptak a történelem, a földrajz, a kulturális antropológia, a biológia/orvostudomány, a szociológia, a jog és a nyelvtudomány kérdései.
Két könyvbemutatónak is helyet adott a rendezvény. Az etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben című kötet szerzői és szerkesztői a konferencián is egy szekciót képviselve foglalták össze kutatási eredményeiket. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében működő Etnikai és Vallásföldrajzi Műhelyben tevékenykedő kutatók tollából származó írások elsősorban az etnicitás posztszovjet térségben jellemző makroregionális sajátosságait elemzik, de kitérnek a különböző etnikumok városi terekben tetten érhető térformálására, vagy a konstruált (szovjet) etnikumok kérdésére. A tavalyi, Kultúrák és etnikumok találkozása tematikájú Dimenziók konferencia előadásai tanulmánykötetben is publikálásra kerültek. A kötetet Csorba László mutatta be a konferencia résztvevőinek.
Nehéz lenne a program számos remek előadása közül csupán néhányat kiemelni, ezért a főbb tematikai csomópontok mentén számolnánk be az eseményről.
A művelődéstörténet témáján belül plasztikus képet kapott a hallgatóság a budapesti társasági élet, a szalonok 19–20. század eleji világáról a cigányzenétől a vörös kárpitig, és megelevenedett a fővárost jellemző két világháború közötti idegenforgalmi propaganda célja és hatása is.
Számos előadás érintette a tér fogalmát, hogy hogyan érhető tetten a városi térben konstruált identitás az irodalmi kutatások tükrében, illetve hogy hogyan strukturálja például a gyűlölet a társadalmi teret.
Távoli tájak társadalmi aspektusait, az identitás változásait elemezték előadóink a libanoni társadalom, Latin-Amerika, illetve a vadnyugati szekérkaravánok közösségei példáján.
A Kárpát-medencében élő népcsoportok és vallási közösségek sokfélesége, az integráció és az elkülönülés példái jelentek meg a Bácskában, a Székelyföldön, a Szabolcs és Szatmár vármegyékben, Érden vagy éppen a Divényi-uradalomban végzett kutatások tükrében.
Árnyalt, sok esetben kritikus országképek felvázolása, a diverzitás különböző társadalmi felfogásai, az előítéletek, és a rasszista megnyilvánulások mai és történeti esettanulmányai számos kérdést vetettek fel a szlovák-probléma, az újvidéki városi miliőben művelt „tiszta” szerb kultúra, a svédországi számik, illetve az Ibériai-félsziget népei tárgykörében.
A kolonizáció összetett fogalmát a tengerentúlról és Lappföldről hozott példákkal járták körül előadóink.
A természettudományok; az orvostudomány, a biológia és a természettudományos muzeológia is képviseltette magát a programon, igen érdekes, problémaorientált témák mentén. Ritka megközelítése a daganatos megbetegedések kutatásának, ha az az életjelenségek és az emberi társadalom működése közötti analógiákból indul ki, vagy az Afrikában megjelenő trópusi betegségek tipizálása során a társadalmi környezet kutatása is megjelenik. Számos előadás napjaink aktuális kérdéseit feszegeti. A Big History történelem szakon való oktatásától a diverzitási indexekig, az újrainduló magyar közép-ázsiai szociálantropológiai kutatásoktól az Egyenlítő létezésének hogyanján át a biológiai sokféleség múzeumi interpretációjáig nagyívű gondolatok, kérdésfelvetések és válaszok szolgálták a konferencia alapvető célkitűzését, az interdiszciplináris párbeszéd megteremtését.
A röviden bemutatott, hazai és külföldi társadalom- és a természettudományos kutatóműhelyek, doktori iskoláik kutatási eredményeit tükröző előadások számot adnak arról is, hogy hol is tartunk az interdiszciplináris megismerés felé vezető úton. Az előadások segítségével a tudomány, a kultúra dimenziói kerülnek egymás mellé valódi tudományközi megközelítések segítségével.
Az immár harmadik alkalommal megrendezett, nagy érdeklődést kiváltott konferencia bebizonyította, hogy van helye a tudományos kutatások palettáján a tematikájukban, módszertanukban és szemléletükben egyaránt sokrétű rendezvényeknek. Reméljük, hogy a konferencia előadásainak színes, más tudományterületekre is kitekintő programja számos új kérdést vetett fel, és további diskurzusokra ad lehetőséget a jövőben, hiszen a szervezők célja a szakmai brandépítés, a hasonló szemlélettel rendelkező hazai, majd hosszú távon nemzetközi kutatóműhelyek feltérképezése.
Lendvai Timár Edit
Ezt olvastad?
További cikkek
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
A szabadság gyermekei – A VII. Regionális Honismereti és Helytörténeti Tanári Műhely
2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti – Helytörténeti Tanári Műhelyt a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és a […]
Előző cikk
Kisikl(at)ott történelem – a magyar vidék 1944 és 1952 között
Lehet-e még újat mondani az 1945 utáni magyar történelemről? Ha igen, vizsgálhatja-e a kutató az adott korszak eseményeit tárgyilagosan, a fellelhető források minél alaposabb tanulmányozásával? Nos, aki szeretne választ kapni […]