Egy női portré a reformkorból

2018. január 10-én újabb állomásához érkezett a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárd) közös szervezésében immár harmadik éve megrendezett Kedvenc témám! – Honismeret a múzeumban című tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat. A rendezvény elsődleges célja, hogy megszólítsa a történelem és honismeret iránt érdeklődő megyei közönséget a középiskolás korosztálytól egészen a szépkorúakig. Emellett a program egyúttal lehetőséget teremt a megye történetét kutató levéltárosok, muzeológusok, (hely)történészek számára, hogy legújabb kutatási eredményeikről széles közönség előtt beszámolhassanak. Ennek okán a havonta egy alkalommal jelentkező referátumok tematikailag meglehetősen sokszínűek, de minden esetben kapcsolódnak Tolna megye történetéhez és/vagy az adott év történelmi évfordulójáról való megemlékezéshez.

A 2018-as év első előadója Dr. Gaál Zsuzsanna, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum történész-főmuzeológusa volt, aki Női szerepek, női életutak a reformkorban. Csapó Ida portréja címmel tartotta meg referátumát.

Az előadó távolabbról indítva a témát bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a középkori viszonyokhoz hasonlóan az újkorban is általános volt a nők másodrangú szerepe a társadalomban, azonban a források tanúsága szerint az európai viszonyokhoz képest magyar területen kedvezőbb volt a nők helyzete. Mindez számos ún. női külön jog (özvegyi jog, hajadon jog, egyes esetekben a nőágon való öröklés biztosítása stb.) meglétével is igazolható, ugyanakkor a patriarchális szemlélet jellemezte a (reformkori) magyar társadalmat is.

A bevezető után rátérve a címszereplő, Csapó Ida életútjának bemutatására ismertette családjának gyökereit: az édesapa, a korán árvaságra jutó, ezáltal nem kimondottan jómódú, ámde tanult Csapó Dániel, míg az édesanya, Katalin a Tolna megye területén jelentős birtokokkal bíró Gindli család leszármazottja. Az előadó – visszautalva bevezető szavaira – a családdal kapcsolatban kiemelte, hogy a Gindli família esetében a nőágon való öröklés biztosított volt, így Katalin öröklése révén az egyesült Csapó – Gindli család a megye területén kiterjedt birtokállománnyal rendelkezett, amely lehetőséget teremtett a jogi végzettséggel rendelkező családfő gazdálkodási ambícióinak kiteljesedésére. Ugyanakkor Gaál Zsuzsanna arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetértésben élő családban a gazdasági teendők tekintetében is érvényesült a munkamegosztás, ugyanis a feleség a háztartás vezetése mellett a birtokigazgatásban is szerepet vállalt férje mellett, s harmonikus kapcsolatukból házasságkötésüket követő évben, 1807-ben született gyermekük, Csapó Ida.

A családi háttér tisztázását követően az előadó a korabeli gyermeknevelés részleteibe nyújtott bepillantást, kiemelte, hogy a korabeli szokásoknak megfelelően Csapó Ida mellé szoptatós, majd száraz dajkát fogadott a család, majd nevelőkisasszony gondoskodott a megfelelő műveltség elsajátításáról. A történész-muzeológus arra is kitért, hogy az intenzívebb tanulás a lánygyermekek hétéves korában vette kezdetét, s ekkor a család körülbelül fél évre Pestre költözött Ida taníttatása érdekében, majd haza utazásukkor több tanárt is magukkal vittek a Pollack Mihály által tervezett tengelici kastélyukba. Az előadó kitért az oktatás céljára, tartalmára is, ami a korabeli viszonyoknak megfelelően a jó feleség, anya és háziasszony szerepre készítette fel a lányokat. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Ida oktatása – annak ellenére, hogy a korszakban egyre többen javallták a nemzeti, magyar nyelven való nevelést – németül zajlott, s mellette kiválóan beszélt franciául is; utóbbi nyelvet a tengelici kastélyban vendégeskedő családi barát francia katonatiszttel gyakorolhatta.

A referátum betekintést engedett a család és ezzel együtt a címszereplő, Csapó Ida életébe is. Bemutatásra került a tengelici kastély, amely, elsősorban a családfő, Csapó Dániel politikai szerepvállalásának köszönhetően (a reformellenzék vezető alakja, országgyűlési képviselő, alispán) élénk társasági élet színtere volt. Az előadó kiemelte, hogy a család jólétben élt, amelynek alapját a tengelici birtokkomplexum képezte, amely mintagazdaságként működve jelentős bevételt hozott a családnak. Továbbá a történész-muzeológus a fennmaradt pénztárkönyv adatainak elemzésével a jólét egyéb jeleire is rámutatott, így a gazdag étkezésekre, valamint a korabeli pompás ruhák és ékszerek beszerzésére.

Az előadó a portré megrajzolásában tovább haladva kitért Csapó Ida házasságára. A korabeli elvárásoknak megfelelően Idát 13-14 éves korában vezették be a társasági életbe (Bécs, Füred), s első házassági ajánlatát 13 éves korában kapta. A kiházasítás lebonyolítását a szülők vették kezükbe, s Bezerédj Pálnak szánták lányukat. Azonban, ahogy Gaál Zsuzsanna hangsúlyozta, már a reformkorban is köttettek szerelmi házasságok, s Csapó Ida esetében is az érzelmi szálak döntöttek a leendő férj személyéről. Ida választottja ugyanis a Tolna megyei Miszlán birtokokkal rendelkező Nemeskéri Kiss Pál volt, aki jogot végzett, külföldet járt nemesemberként a család számára is megfelelő választásnak bizonyult.

A referátum a továbbiakban a címszereplő külföldi életéről tudósított, amikor is hivatalnokfeleségként Bécsben gyakran volt egyedül, férje ugyanis – a rövid miszlai tartózkodásukat követően – Bécsben, a Magyar Udvari Kancelláriánál kapott rendkívül sok feladattal járó, tiszteletbeli fogalmazói állást. Az előadó kiemelte, hogy annak ellenére, hogy Nemeskéri Kiss Pál díjazás nélküli tisztséget látott el, a család a társadalmi előrelépés érdekében vállalta a bécsi életet. Az előmenetel pedig meg is történt, hiszen az 1840-es években a férj Fiume kormányzója lett, amely Csapó Ida számára is kiugrást jelentett a kissé magányos bécsi életből, hiszen státuszuknál fogva rendszeresen bálokat adtak, körülbelül napi húsz vendég fordult meg náluk, s Csapó Ida a Habsburgok legjelentősebb, nőknek járó kitüntetését, a Csillagkeresztes hölgy címet is kiérdemelte.

Az előadás zárásaként Gaál Zsuzsanna kitért az 1848. évi változásokra, amelynek következtében Fiumét elcsatolták Magyarországtól, így a család kénytelen volt visszatérni Miszlára. Emellett rámutatott, hogy a szabadságharc eseményei sem hagyták érintetlenül a családot: Nemeskéri Kiss Pál az unokaöccse miatt gyanúba keveredett, s csak bécsi kapcsolatait felhasználva sikerült tisztáznia magát; s ezzel kapcsolatban az is kiderült, hogy ebben Csapó Idának is nagy szerepe volt, ugyanis Haynaunál egy díszebéd részeseként kénytelen volt közbenjárni férje érdekében. Végső gondolatként pedig elhangzott, hogy ugyan Csapó Ida és Nemeskéri Kiss Pál között szerelmi házasság köttetett, a gyermektelenségük elhidegüléshez vezetett, amelyet jelez, hogy Csapó Ida végakaratából külön sírban nyugszanak.

Összességében egy kiváló, képekkel színesen illusztrált családtörténeti áttekintést hallgathattak meg az érdeklődök, amely során történeti kontextusba ágyazva jelent meg egy reformkori női életút története.

Szalai Ágnes

Ezt olvastad?

Aki Waterloo után szögre akasztotta az egyenruhát – Sir Arthur Wellesley, Napóleon méltó riválisa

1852. szeptember 14-én, az angliai Kent grófságban található Walmer-kastélyban, 83 éves korában hunyt el Sir Arthur Wellesley angol-ír tábornok, politikus,

X