nemesség
A Magyar Királyság és a szomszédos miniszteriálisok az Árpád-korban
A miniszteriálisok egy a 11. századtól a Német-római Birodalom német ajkú területein megfogható társadalmi réteg volt, amely eredendően személyükben nem szabad, urukhoz szolgálati hűbérbirtokon keresztül kapcsolódó népelemeket jelentett. A 13.
Sáros vármegye „megreformálója”: Ormányi Demeter életútja
A Sáros megyében a 16. század közepén feltűnő Mihálypéterházi Ormányi Demeter életéről a különböző történeti kiadványokban található néhány bizonytalan adatot leszámítva alig tudunk valamit, pedig életútja több okból is érdeklődésre
Három király szolgálatában: Brodarics Mátyás élete
Brodarics István ismert alakja a 16. századi magyar történelemnek, azonban családjáról, valamint Borbála és Mátyás nevű testvérei életéről csak keveset lehet tudni. Mátyásról az Istvánnal foglalkozó szakmunkákban elszórt számos adat
Az „Aranyszabadság” földje – a Lengyel Nemesi Köztársaság
A 18. század elejére szállóigévé vált a mondás: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” A politikai közbeszéd e közhellyé vált fordulata reprezentálta több mint egy évszázadon keresztül az államrezon bármiféle közigazgatási,
A társadalmi elit helyzete a 18. századi Magyarországon
„Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink; ha jól
A 19. századi nemességtől a digitális bölcsészetig – interjú Szilágyi Adriennel
Szilágyi Adrienn 2010-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–történelem tanári szakpárján, majd 2016-ban az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédte Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18–19. században című értekezését,
Az uradalom elvesztése – nemesi családok a 19. századi Békés megyében
2018. október 30-án a Barabás Villában zajlott az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport Magyar Családtörténetek: Tanulmányok című sorozatán belül megjelent első kötetének, Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a
Schönborn-Buchheim Ervin gróf és a munkács-szentmiklósi uradalom
A munkács-szentmiklósi uradalom a királyi Magyarország hitbizományai között is az egyik legnagyobbnak számított. Már 1726-ban a német származású Schönborn családhoz került, de a 19. század közepéig a beregi birtok a
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 2. rész: Két király a trónon
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Egy női portré a reformkorból
2018. január 10-én újabb állomásához érkezett a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárd) közös szervezésében immár harmadik éve megrendezett Kedvenc témám! – Honismeret a