Elfogástól hadifogságig – Légi háború Magyarország felett vodcast 3. epizód
Nyolcvan éve, 1944-1945-ben zajlott a szövetséges (különösen az amerikai) légierő legkomolyabb bombázóhadjárata a magyar ipari és infrastrukturális célpontok ellen a második világháború során. A légi háború felbecsülhetetlen anyagi és emberéletbeli károkat okozott Magyarországnak. Erre az évfordulóra emlékezve, illetve az év elején az AppleTV felületére felkerült a Levegő urai (Masters of the Air) című sorozat jeleneteinek felhasználásával mutatjuk be több epizódban, szakértő hozzászólóink segítségével az Európa egén, különösen a Magyarország felett zajló légi háború jellemzőit. A harmadik epizódban Mohos Nándor repüléstörténeti kutató a fogságba esés, hadifogság és a szovjet megszállás alatti területeken történő földet érés témáját járja körül.

A harmadik epizód formátuma az eddig megszokott menetet követi, az egyes témák előtt a Levegő urai sorozatból mutat részleteket, ám hangvétele némiképp más. A fogságba esés és a hadifogság témájának megfelelően Mohos Nándor az általános események bemutatását személyes, az amerikai repülőszemélyzetek által átélt példákkal színesítette. Az adás első felében röviden visszakanyarodott a beszélgetés a második epizód záró részéhez, a gépelhagyás körülményeihez és nehézségeihez. Itt Mohos Nándor kiemelte, hogy komoly problémát okozott a fedélzeten esetlegesen kiütött tűz, vagy az olyan esetek, amikor megsérültek az ejtőernyők.
A beszélgetés középső, leghosszabb része a pilóták földet érésétől a Luftwaffe hadifogolytáboraiba szállításáig tartó időszakot dolgozta fel. Mohos Nándor kiemelte, hogy bár a repülőszemélyzetek célja a földet érés után az volt, hogy a jugoszláv területekre jussanak át, erre azonban csak minimális esélyük volt. A földet ért katonákat rendszerint a csendőrség vagy a helyi lakosság fogta el – az amerikaikra komoly benyomást tett a csendőrök tollas kalapja, ez legtöbbjük visszaemlékezésében megtalálható. Szintén mély benyomást tett a legénységekre a marhavagonokban történő táborba szállítás. Mohos Nándor azt is kiemelte, hogy a propaganda mindent elkövetett, hogy a lakosságot a szövetséges pilóták ellen hangolja, akár álhírek terjesztésével és negatív felhangú cikkek megjelentetésével is.

Az adás záró részében a téma a szovjet területeken történő földet érés, illetve kényszerleszállás volt. Itt Mohos Nándor hangsúlyozta, hogy a szovjet katonák nehezen tettek különbséget az amerikai és német katonák közt, több atrocitás is érte az amerikaikat – nem egy esetben szovjet vadászgépek lőttek a szovjet ellenőrzésű légtérbe berepülő szövetséges bombázókra. A kényszerleszállást végrehajtott gépek legénységének sem volt egyszerű helyzete: a szovjetek rátették a kezüket a gépekre, amint személyzetük elhagyta őket, s ezeket a gépeket nem is adták vissza az amerikai légierőnek.
Az adás teljes terjedelemben elérhető az alábbi linken:
Ezt olvastad?
További cikkek
Gipsz szobrok és „szocdem salak” – A magyar kommunisták és Szabó Ervin emlékének viharos kapcsolata (1918–1945)
Szabó Ervin neve a legtöbbek számára a Fővárosi Könyvtár homlokzatáról lehet ismerős, kevesebbeknek pedig az időnként fellángoló kultúrpolitikai csatározások kapcsán: 2010-től több jobboldali publicista arra hivatkozva, hogy Szabó kommunista volt, […]
Moszkvától Kárpátaljáig, dániai kitérővel – Interjú Seres Attilával
A Magyar Országos Levéltárának referenseként kezdte, majd az MTA Történettudományi Intézetének kutatójaként folytatta. Több éven át Moszkvában képviselte Magyarországot és küzdött a helyi Hungarica-anyagok hozzáférhetőségéért. A VERITAS Történetkutató Intézet és […]
Egy horvát nemes a középkori Erdélyben: vingárti Horvát János pályaképe
A vingárti Horvát család a 16. század első felében egyike volt Erdély jelentősebb nemesi famíliáinak, történetének azonban eddig nem sok figyelmet szenteltek a kutatók. Holott a családalapító János a tartomány […]
Előző cikk
Kelet-közép-európai kultúrák emigrációban
A Marburgban található Herder Intézet az egyik legnagyobb Kelet-Európára vonatkozó németországi közgyűjtemény. A világ számos országából fogadnak kutatókat, s évente több szakmai rendezvény házigazdái. A magyar történelemből Szent Erzsébet kapcsán […]











