Felhívás a Történeti Kollégium Test-történetek című konferenciájára
„A testtel kapcsolatos különféle kortárs percepciók és használatok megértéséhez elengedhetetlen a kérdés történeti perspektíváinak feltárása. Napjainkban a társadalom különböző területein folytatott diskurzusok egyik meghatározó elemének tekinthető e kérdéskör; a test a történeti és társadalmi jelenségek egy jelentős kutatási témájává vált.
A konferencia célja, hogy fiatal, több tudományterületről (történet-, társadalom- és irodalomtudomány, néprajz, antropológia, jog) érkező kutatók számára nyújtson lehetőséget a kérdés sokszempontú, elsősorban történeti megközelítéseinek és értelmezési lehetőségeinek bemutatására. A történeti, társadalmi, jogi, etikai, orvosi és vallási szempontok között tárgyalhatóak például a test-lélek-szellem összekapcsolódásának problémái, az egészség és betegség, a születés és halál kérdései; szexualitás; sport; a test és a divat, illetve a test „módosításának” különféle eszközei (öltözködés, tetoválás, műtéti beavatkozások); a test és a nyelvhasználat; test-metaforák (a közösség mint test, a nemzet teste); a biopolitika, a test használatai (politikai használatok, a test mint hirdetési felület) és kapcsolódó témakörként a test és az erőszak (fegyelmezés, büntetés, kínzás) kérdései.”
A konferencia várható időpontja: 2017. május 25 –26.
A konferenciára a szervezők az alábbi témakörökben várnak 15 perces előadásokat:
- egészséges test / beteg test
- egészséges életmód / felvilágosítás / egészségnevelés
- a test a művészetekben
- test és lélek
- test és etikai normák
- ideálok és torz testek
- test-használatok
- szexualitás
- sport
- divat / a test „módosítása”
- vallás és test / a test szakralitása
- test és politika
- a nemzet teste
- biopolitika
- test és nyelvhasználat
- állati testek
- a halott test
A konferencia nyelve magyar és angol. A jelentkezést a testtortenetek@gmail.com e-mail címen 2017. február 15-ig várják egy 2000-2500 leütés terjedelmű rezümével, illetve BA és MA hallgatók esetén tanári ajánlással. A beérkező jelentkezéseket a Történeti Kollégium tagjaiból álló szervezőbizottság bírálja el és dönt az előadók felkéréséről a téma, illetve a rendelkezésre álló helyek figyelembe vételével.
Forrás:
Ezt olvastad?
További cikkek
Podmaniczky Frigyes arcai és szerepei
A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom […]
Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön. A NÖRI MTI-hez […]
Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című […]
Előző cikk
1956 és nemzetközi környezete
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójához rengeteg tudományos konferencia kapcsolódott. Sok-sok rendezvény foglalkozott általánosságban, illetve egy-egy résztémájával vagy helyi sajátosságaival az egykori eseményeknek. Az alábbiakban Máté Zsolt a […]