Gyilkos elmék – Százéves bűnesetek nyomában
A századelő – számos nagy horderejű, sorsszerű esemény korszaka. Az Újkor.hu és a Budapest Pont második közös rendezvényén ezúttal nem grandiózus, milliók életét meghatározó eseményekről számolunk be, hanem a mindennapok történetéről – azon belül is mindarról, ami a felszín alatt zajlott ama bizonyos régi Magyarországon. Sötét helyekre kalauzoljuk vendégeinket: a bűn világába.
Korabeli újságcímlapok – Csak a szenzációt kereste a sajtó?
Milyen hírhedt gyilkosságok borzolták száz évvel ezelőtt a kedélyeket? Hogyan boldogult a rendőrség, milyen eszközöket vetett be a nyomozás sikeressége érdekében? Kik voltak az elkövetők, kik az áldozatok? Hogyan viszonyult mindehhez a korabeli sajtó? Csak a szenzációt kereste, vagy segítette is a nyomozók munkáját? S egyáltalán: bűnösebb volt e Budapest, mint bármely más nagyváros?
Maróti Zsolt előadásában elsősorban azt vizsgálja majd, milyen tényezők miatt növekedett meg a bűnözés mértéke a világvárossá váló Budapesten, s melyek voltak a leggyakoribb cselekmények. Az 1881-ben megszervezett rendőrség választ adott ugyan a „szörnyváros” bűnözési hullámára, de a korai esetek fényében az látszik beigazolódni, hogy a kriminalisztika és a nyomozati módszerek még gyerekcipőben jártak. Szépen lassan aztán a modern bűnmegelőzési és felderítési metódusok is elterjedtek: a bűnügyi nyilvántartás elterjedése, az ujjlenyomatvétel, a szakszerűbb helyszínelés, a szorosabb együttműködés más országok bűnüldöző szerveivel vagy éppen a detektívosztály felállítása külföldi mintára.
Letartóztatják a dánosi gyilkosságok elkövetőit (kép forrása: mediakutato.hu)
Mágnás Elza meggyilkolása. A cinkotai sorozatgyilkosság. Az első pokolgépes merénylet. A dánosi mészárlás. Néhány izgalmas eset kapcsán mutatjuk be, hogyan jutottak a nyomozók az elkövetők nyomára, s hogy mindeközben milyen nehézségekkel kellett szembenézniük. S persze a történet sokszereplős, hiszen a szenzációéhes sajtó egyre több információt igyekezett kideríteni az esetekről – hol segítve, hol gátolva a rendőrség munkáját. A kriminológiai esettanulmányok ismertetésekor a bűnüldözés történetének legendás alakjai is feltűnnek: Thaisz Elek, Pekáry Ferenc vagy épp Krecsányi Kálmán, a „magyar Sherlock Holmes”.
Nyomozók razzia közben – Mennyit fejlődött a bűnmegelőzés a kezdetektől a “nagy háborúig”?
Trádler Henrietta előadásában a nők szemszögéből mutatja be a budapesti kriminalitást. Előadásában azt vizsgálja majd, hogy a gyengébbik nem hogyan jelenik meg a bűn világában? Tettesek vagy áldozatok csoportját alkotják? Tudjuk, hogy a 19. század második felében az orvosok megkonstruálták a bűnöző és a bűnöző nő testi, szellemi tulajdonságait. Prekoncepciójuknak megfelelő eredményeket kaptak: a nők, gyermekek, szegények, prostituáltak, bűnözők koponyája kicsi, intelligenciájuk alacsony. Hogyan nézett ki ez a konstrukció? Milyen típusú bűnügyeket követtek el a nők, és milyen jellegű attribútumokkal ruházták fel a kortársak a bűnöző nőket? Vajon kik közül választotta ki a cinkotai sorozatgyilkos, Kiss Béla áldozatait? Milyen módszerekkel cserkészte be leendő „feleségeit” a bádogos? Édes Anna históriája a valóságban is megtörtént eset, vagy csupán írói fantázia terméke?
Az előadásban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Előadók:
Trádler Henrietta (ELTE BTK hallgató)
Maróti Zsolt (Újkor.hu)
Helyszín: Budapest Pont, Királyi Pál utca 18., Budapest, 1053
Időpont: 2016. április 27. 18:00 – 20:00
Belépő: 1200 Ft
Diákoknak: 600 Ft
Kóbori Rózsi és Nick Gusztáv szembesítése Mágnás Elza meggyilkolásának ügyében
Ezt olvastad?
