Budapest
„Zwack így tovább!” – Zwack József, a likőrkülönlegességek gyárának alapítója
1821. április 1-jén született az Osztrák Birodalom Cseh Királyságában, a mai Batelov településen Zwak Wolf, azaz Zwack József császári és királyi udvari szállító, kereskedő, gyáros, a hazai likőripar, likőrgyártás kiemelkedő
Gyermekek köztársasága – dokumentumfilm Sztehlo Gáborról
Ha a Holokauszt szóba kerül, elsőként szinte mindenkinek a haláltáborok iszonyata jut eszébe. Nem véletlenül. Azoknak, akik látták az Auschwitz felszabadulásakor készített filmfelvételeket vagy fényképeket, nagy valószínűséggel örökre az agyukba
Tündérsakk – A trianoni döntés hatása a magyar közlekedésre
„A tündérsakk a játékon belüli játék. Olyan szabályai vannak, amelyek eltérnek a ténylegesen játszott sakk szabályaitól, csak feladványai vannak, tehát nem egy partnerrel játszható játék. Ez is a teljes izolációra
A pártelit lakóhelyei 1945–1957 között – egy lakáskataszter elkészítésének problémái
Az 1945 után berendezkedő kommunista állampárti rendszer vezetése élesen megkülönböztette magát a korábbi korok elitjétől. A különbségtétel okait, ha röviden össze akarjuk foglalni, a nyilvánvaló ideológiai okokon túl, az ezzel
Bécsi és budapesti városképek a 20. századból
Bécs és Budapest összehasonlítása minden korszakban érdekes eredményekkel kecsegtet. A huszadik század összevetése azonban tágabb értelemben is tanulságos lehet, hiszen előbb az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, majd a vasfüggöny miatt a
A Batthyány-örökmécses és az 1988-as ellenzéki megmozdulások
Magyarország első felelős miniszterelnökének, az 1849. október 6-án kivégzett gróf Batthyány Lajosnak az emlékművét halálának helyszínén, a pesti Újépület helyén állították fel 1926-ban. A főváros a szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló
“Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”
1842. augusztus 24-én délután került sor a Lánchíd első alapkőletételére. Barabás Miklós festményen örökítette meg a pesti hídfő zárgátjának feldíszített belsejében ünneplő tömeget. 2002-ben Bereményi Géza 1,8 milliárdos költségvetésből vitte
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
Gerbeaud Emil híres ligeti pavilonja
1885 tavaszán nyüzsgő békebeli élet folyt az Osztrák–Magyar Monarchiában. A magyar fővárosban nagyszabású rendezvényre készülődtek: a május elején nyíló Országos Általános Kiállításra, ahol mintegy 270 000 m2-en, 600 neves kiállító
A spanyolnátha Budapesten
Kosztolányi Dezső jó egy évtizeddel később, 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a spanyolnátha idejére, amikor az emberek nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngésztek a lapokban, hanem a