Budapest
Budapest bombázása 1944. április 3-án – ahogy a lakosság megélte
Idén 80 éve zajlottak a Budapest elleni amerikai és brit légitámadások. Bár az ország ekkor már közel két éve hadviselő fél volt a második világháborúban, a székesfőváros lakossága – ha
Nem tipikus kérdések és válaszok Budapestről
Sertésfőváros? Hol állt a Manci és a Böske híd? Milyen a fővárosi alvilág? Hol laktak a „panelprolik”? A Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok című sorozatának legújabb darabja (Kérdések és válaszok
„Győzni kellett azoknak az erőknek, amelyeknek zászlajára a szabadság és a haladás volt írva” – Hogyan ünnepelték a munkáspártok 1945. május 8-át?
A második világháború európai szakaszát lezáró fegyverszünet aláírásának alkalmából 1945. május 8-án a baloldali pártok egy jelentős létszámú tömegdemonstrációt szerveztek Budapesten. Az alábbiakban a tüntetésen elhangzott beszédek és a későbbi
Minek nevezzelek? Kritikai észrevételek az 1944-es „Kis-Varsó” krónikájáról
Petőfi Sándor örökbecsű versének címe jutott eszembe Gazdag Péter adatokban bővelkedő – egyelőre négyrészes – sorozatának olvasásakor, mely – a 2021-es trilógiához hasonlóan – egy hírportálon ígéri összefoglalni a józsefvárosi
Pest-Buda útja az egyesítésig a közlekedés fejlődésének tükrében
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda városa, amely a 19. században az ország gazdasági központjává vált – lassan felzárkózva az európai tendenciákhoz. Írásomban ennek a gazdasági fejlődésnek a
Szerelem és ÁVH – Franciska vasárnapjai
Olykor a filmek rossz időben készülnek el – túl korán, vagy túl későn. Simó Sándor 1996-ben készült Franciska vasárnapjai című filmje az első kategóriába tartozik. Egy romantikusan szerelmes ávósról filmet
Buda, Pest, Óbuda és a városegyesítés gondolata
Ha a reformkori előzményekből vagy Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 24-i rendeletéből indulunk ki, szinte magától értetődőnek tűnik, hogy megvalósult Buda–Óbuda és Pest egyesítése. Az 1849-es rendelettel kimondott első, majd
Élet a légiriadók alatt egy budapesti bérházban
Legtöbbünknek a légoltalom és a légvédelem kapcsán főként a repülőgépek, bombatámadások, a légvédelmi szirénák jellegzetes hangja és a romos épületek látványa jut eszébe, pedig mindezek a városlakók, családok és lakóközösségek
A Népstadion 1953. augusztus 20-ai átadása
Az 1953. augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan adták át a Rákosi-korszak egyik legnagyobb beruházását, Budapest óriási sportarénáját. A létesítmény a korabeli sajtó szerint nemcsak a versenysportot, hanem az egész dolgozó népet
Kulturális együttműködés Szolnok megye és Zugló között Budapest megalakulásának 100. évfordulóján
Budapest 1972–1973-ban ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A fővárosi vezetés ünnepi rendezvénysorozattal kívánt megemlékezni erről a jelentős eseményről. A centenáriumi megemlékezésben a megyéknek is szerepet kellett vállalniuk. Az egyes megyéknek egy-egy