Gyimesi Patakország – A Honismereti Szövetség online konferenciája a Magyar Kultúra Napján

A Honismereti Szövetség 2021. január 22-én Gyimesi Patakország címmel online konferenciát rendezett. Mondhatnánk, hogy országosat, de az online térben nincsenek határok, értelmetlenné válnak olyan megjelölések, hogy határon inneni és túli előadók és résztvevők. Ha a járványhelyzetnek van valami pozitív hozadéka, például ez lehet.

A konferenciát a Google Meet rendszer felhasználásával tartottuk Fodorné Nagy Veronika gondos előkészítésével, és szerencsére a „technika ördöge” nem szólt közbe, minden jól működött. A Szövetség elnökének köszöntője után tiszteletbeli elnöke, a jeles csángókutató, Halász Péter átfogó előadásával indult erdélyi tájegységünket, a Gyimest bemutató, megismertető konferencia. Ezután dr. Bárth János néprajzkutató, c. egyetemi docens következett, aki a vidék egyházi múltjába kalauzolt minket, elsősorban Gyimesfelsőlok templomépítésével kapcsolatos küzdelmekről beszélve. A harmadik előadó, dr. Babai Dániel biológus-néprajzos, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa tartott színes, prezentációval egybekötött előadást a gyimesi gazdák hagyományos ökológiai tudásáról. A természeti értékek bemutatása után Mihók Edit gyimesközéploki könyvtárvezető a gazdag viseleti kultúráról beszélt virtuális módon elővéve a gúnyásládából a gyimesi csángó magyarság igazán sokszínű ruhadarabjait. Ezt követően dr. Balatonyi Judit néprajzkutatónak, kulturális antropológusnak, pécsi egyetemi oktatónak a mikrofonja kapcsolt be, hogy megismerhesse a hallgatóság a gyimesi lakodalmi szokásokat és annak lehetséges értelmezéseit. A módszertani jelleggel is bíró, gondolatébresztő előadást követően a délelőtti konferencia-rész utolsó előadója, Antal Tibor népzenész, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Róm. Kat. Líceum ének-zene tanára következett, aki a hagyományos gyimesi tánc- és zenekultúráról nyújtott részletes képet. Előadása nemcsak témájában színesítette a konferenciát, hanem természetesen összetettségében is, ami azt jelentette, hogy a gyimesi jeles népzenész kisfia kíséretében zenélt is, sőt az egész előadás Antal Zalán népdaléneklésével vette kezdetét, amit később még nővére, Viola előadása is színesített.

Az ebédszünet után a délutáni részben, másfél-két óra időtartamban egy Halász Péter által vezetett online „kerekasztalbeszélgetésre” került sor, amely múlt-jelen-jövő vetületében szólt Gyimesről Mihók Edit mellett még három gyimesbükki beszélgetőtárssal, Berszán Lajos atyával, a gyimesfelsőloki líceum alapítójával, ny. plébánossal, Salamon József jelenlegi plébánossal és Deáky András ny. iskolaigazgatóval, panziótulajdonossal. E beszélgetés tette teljessé a konferenciát, jól szolgálva Gyimes vidékének bemutatását.

A honismertető online konferencia iránt nagy érdeklődés mutatkozott, 70–80 résztvevő is hallgatta az előadásokat, majd a beszélgetést. E tudományos ismeretterjesztő ülésnek, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, két szempontból is lesz folytatása: egyrészt a Honismeret 2021/1., februárban megjelenő száma is e csodás vidékünkről fog szólni, másrészt június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján a Bodrogköz vidékét mutatja majd be a Honismereti Szövetség következő online konferenciája.

A konferencia e formáját a kényszer szülte, de örülnünk kell, hogy létrejöhetett, hogy a honismereti mozgalom munkája ebben a végtelen térben is megjelent, a visszajelzések szerint nagy élményt nyújtva a résztvevőknek. És miközben megismerhettük Gyimest, nemzeti közösségünk e kincses vidékét igazán megvalósulhatott a Haza a magasban gondolat.

Debreczeni-Droppán Béla

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Debreczeni-Droppán Béla cikke elsőként a Honismeret 2021. évi 1. számában jelent meg. A szám tartalma – így a cikk eredeti változata is – a folyóirat honlapján, az alábbi címlapra kattintva érhető el.

Ezt olvastad?

Jelen írásban Anna Mihajlovna Larina Buharina életébe, annak is elsősorban egy rövidebb szakaszába teszünk betekintést. Mivel Anna Larina több büntetésvégrehajtási
Támogasson minket