Gyimesi Patakország – A Honismereti Szövetség online konferenciája a Magyar Kultúra Napján
A Honismereti Szövetség 2021. január 22-én Gyimesi Patakország címmel online konferenciát rendezett. Mondhatnánk, hogy országosat, de az online térben nincsenek határok, értelmetlenné válnak olyan megjelölések, hogy határon inneni és túli előadók és résztvevők. Ha a járványhelyzetnek van valami pozitív hozadéka, például ez lehet.
A konferenciát a Google Meet rendszer felhasználásával tartottuk Fodorné Nagy Veronika gondos előkészítésével, és szerencsére a „technika ördöge” nem szólt közbe, minden jól működött. A Szövetség elnökének köszöntője után tiszteletbeli elnöke, a jeles csángókutató, Halász Péter átfogó előadásával indult erdélyi tájegységünket, a Gyimest bemutató, megismertető konferencia. Ezután dr. Bárth János néprajzkutató, c. egyetemi docens következett, aki a vidék egyházi múltjába kalauzolt minket, elsősorban Gyimesfelsőlok templomépítésével kapcsolatos küzdelmekről beszélve. A harmadik előadó, dr. Babai Dániel biológus-néprajzos, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa tartott színes, prezentációval egybekötött előadást a gyimesi gazdák hagyományos ökológiai tudásáról. A természeti értékek bemutatása után Mihók Edit gyimesközéploki könyvtárvezető a gazdag viseleti kultúráról beszélt virtuális módon elővéve a gúnyásládából a gyimesi csángó magyarság igazán sokszínű ruhadarabjait. Ezt követően dr. Balatonyi Judit néprajzkutatónak, kulturális antropológusnak, pécsi egyetemi oktatónak a mikrofonja kapcsolt be, hogy megismerhesse a hallgatóság a gyimesi lakodalmi szokásokat és annak lehetséges értelmezéseit. A módszertani jelleggel is bíró, gondolatébresztő előadást követően a délelőtti konferencia-rész utolsó előadója, Antal Tibor népzenész, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Róm. Kat. Líceum ének-zene tanára következett, aki a hagyományos gyimesi tánc- és zenekultúráról nyújtott részletes képet. Előadása nemcsak témájában színesítette a konferenciát, hanem természetesen összetettségében is, ami azt jelentette, hogy a gyimesi jeles népzenész kisfia kíséretében zenélt is, sőt az egész előadás Antal Zalán népdaléneklésével vette kezdetét, amit később még nővére, Viola előadása is színesített.
Az ebédszünet után a délutáni részben, másfél-két óra időtartamban egy Halász Péter által vezetett online „kerekasztalbeszélgetésre” került sor, amely múlt-jelen-jövő vetületében szólt Gyimesről Mihók Edit mellett még három gyimesbükki beszélgetőtárssal, Berszán Lajos atyával, a gyimesfelsőloki líceum alapítójával, ny. plébánossal, Salamon József jelenlegi plébánossal és Deáky András ny. iskolaigazgatóval, panziótulajdonossal. E beszélgetés tette teljessé a konferenciát, jól szolgálva Gyimes vidékének bemutatását.
A honismertető online konferencia iránt nagy érdeklődés mutatkozott, 70–80 résztvevő is hallgatta az előadásokat, majd a beszélgetést. E tudományos ismeretterjesztő ülésnek, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, két szempontból is lesz folytatása: egyrészt a Honismeret 2021/1., februárban megjelenő száma is e csodás vidékünkről fog szólni, másrészt június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján a Bodrogköz vidékét mutatja majd be a Honismereti Szövetség következő online konferenciája.
A konferencia e formáját a kényszer szülte, de örülnünk kell, hogy létrejöhetett, hogy a honismereti mozgalom munkája ebben a végtelen térben is megjelent, a visszajelzések szerint nagy élményt nyújtva a résztvevőknek. És miközben megismerhettük Gyimest, nemzeti közösségünk e kincses vidékét igazán megvalósulhatott a Haza a magasban gondolat.
Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Debreczeni-Droppán Béla cikke elsőként a Honismeret 2021. évi 1. számában jelent meg. A szám tartalma – így a cikk eredeti változata is – a folyóirat honlapján, az alábbi címlapra kattintva érhető el.
Ezt olvastad?
További cikkek
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság 2024-es konferenciája
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) a legnagyobb magyarokat tömörítő humán és társadalomtudományi tudományos szervezet az országban. Minden évben rendeznek konferenciát a kanadai Humán Kongresszus keretei között. […]
Görgey-kör Délután: A napóleoni háborúk hadművészete
Nyílik már az iskola kapuja… Az új tanévvel az új évad is elkezdődött a Görgey-kör Délután programsorozatban. A Görgey-kör és az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék közös szervezésében […]
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
Előző cikk
X, Y, Z – Így törték fel az Enigmát a nagy kódjátszma résztvevői
Az Enigmáról már valószínűleg rengeteg embernek van némi tudása. A történelemkedvelők vagy a történelemben jártasabbak tudhatják, hogy a második világháborús eseményekhez kapcsolódik szorosan, mások szókincsébe vagy ismeretanyagába pedig a filmek […]