Háborús hétköznapok VI. – Tudományos konferencia az első világháborúról

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2021. október 14-én és 15-én immár hatodik alkalommal rendezte meg a „Háborús hétköznapok” című, első világháborús tudományos konferenciát. A szimpózium létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A konferencia első napján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Kiss Gábor alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Torma Galina, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum kiemelt kutatója a filmhíradók történetének kezdeteiről, az első világháborúban a filmet is szolgálatába állító sajtóról, és a Filmarchívum raktáraiból előkerült, soha nem látott, 1918–1919-es kameranegatívok beazonosításáról, kutatásáról, rekonstruálásáról és bemutatásáról beszélt. A délelőtti ülésszak további részében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai számoltak be kutatási eredményeikről.

A konferencia megnyitóján Kiss Gábor alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár vezetője, első világháborús kutató köszöntötte a megjelenteket

Gondos László muzeológus az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében alkalmazott felderítőballonokról rendelkezésre álló ismereteket összegezte, bemutatva a ballonok katonai célú alkalmazásának kezdeteit, az aeronautika fejlődését a 19. század második felétől az első világháborúig, részletes betekintést nyújtva az osztrák–magyar katonai ballontörténetbe egészen 1918-ig. Fröhlich Dávid muzeológus a Hadtörténeti Múzeum Pecsét- és Bélyegzőgyűjteményének első világháborús külföldi darabjairól tartott gazdagon illusztrált előadást, bemutatva a túlnyomórészt zsákmányként Magyarországra került francia, olasz és román pecséteket és bélyegzőket, illetve egyes bolgár gyűjteményi darabokat.

Fröhlich Dávid

Tóth Péter András, a Hadtörténeti Intézet első világháborús kutatója az időjárási és terepviszonyoknak a hadviselésre gyakorolt hatásait vette sorra referátumában, kitérve többek között a hadtápellátás nehézségeire a vártnál hosszabbra nyúlt háborúban. Hidvégi András múzeumpedagógus a Hadtörténeti Múzeum 2014–2020 közötti első világháborús programjainak tanulságait osztotta meg a közönséggel, különös hangsúlyt fektetve a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kapcsolatban támasztott elvárásokra, módszertani kérdésekre, és a múzeumpedagógusok részvételére a kiállítások előkészítésében.

Hidvégi András

Tóth Orsolya főmuzeológus az orosz–kínai határnál fekvő Krasznaja Rjecska-i hadifogolytábor első világháború alatti és utáni történetéről, valamint a foglyok által ott működtetett tábori nyomda tevékenységéről és kiadványairól adott képet, bemutatva a Hadtörténeti Múzeum Plakát- és Aprónyomtatványtárában és más közgyűjteményekben őrzött ritka és különleges relikviákat.

Tóth Orsolya

Káplár Zsolt kutató az első világháború idején a munkácsi honvéd gyalogezredben szolgáló, majd orosz hadifogságba esése után a Vörös Hadsereghez csatlakozó, később a novonyikolajevszki gyűjtőtábor parancsnokaként kegyetlenkedéseiről hírhedtté vált Kiss Béla magyarországi hűtlenségi peréről számolt be.

Káplár Zsolt

A délutáni ülésszak Ringer István, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeuma igazgatójának előadásával kezdődött, aki a háború végén tomboló spanyolnátha-járványról beszélt mikrotörténeti szempontból. Referátuma középpontjába Sátoraljújhely városát helyezte. Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa IV. Károly és felesége, Zita királyné szófiai és konstantinápolyi útjáról adott beszámolót. Előadása forrásbázisául a magyar és idegen nyelvű sajtót választotta.

Sallay Gergely, a Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményének vezetője képekkel gazdagon illusztrált előadásában azokat a kevéssé ismert jelvényeket mutatta be az első világháború idejéből, amelyek szorosan kötődtek a hadijótékonyság területéhez. Katona Csaba, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa egy szinte esszéjellegű előadást tartott Az erőszak traumája: A háborús erőszak utóhatása címmel. Referátumában arra kereste a választ, hogy vajon az erőszakos hajlam akkor is felszínre tört volna-e a frontot megjárt személyek egy részében, ha nem szereznek háborús élményeket.

Sallay Gergely

A második délutáni szekció a Petőfi Irodalmi Múzeum társadalomtörténésze, Molnár Eszter Edina érzelemtörténeti jegyzetével kezdődött. Az előadás a napi sajtó segítségével arra tett kísérletet, hogy bemutassa, milyen is volt a közhangulat az első világháború kitörésekor, 1914. július 25-én. A következő referátum Pestszentlőrincre kalauzolta a hallgatóságot. Heilauf Zsuzsanna, a Tomory Lajos Múzeum igazgatója Wimmerth Béla plébános első világháborús feljegyzéseiből válogatott és általuk mutatta be az akkor még különálló település háborús hétköznapjait. Sáfár József, a Távírómúzeum munkatársának előadása egy izgalmas területet, az ellenség harctéri lehallgatásának kezdeti időszakát vizsgálta.

A konferencia első napjának utolsó előadását Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet levéltáros-könyvtárosa tartotta „Szibéria különleges hely” – Útirajzok a hadifogságból címmel. A képekkel illusztrált beszámoló a hadifogoly-naplók és levelezések tükrében mutatta be, hogy mit tapasztaltak a kényszerűségből Szibériába „utazó” személyek. A konferencianapot a „Háborús hétköznapok V.” című konferenciakötet bemutatója zárta, amely a 2021-es szimpózium előadásainak nagy részét tartalmazza.

A konferencia második napja október 15-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum színháztermében folytatódott. Az első szekció nyitóelőadását megelőzően Török Róbert igazgató köszöntette a tudományos ülés előadóit és vendégeit. Az első referátumot A brassói cs. és kir. 2. gyalogezred zászlója hadba vonuláskor a brassói sajtó tükrében címmel Veres Emese Gyöngyvér újságíró, néprajzi szakíró tartotta. Az előadó a brassói gyalogezred 1914. évi hadba vonulását mutatta be a helyi sajtóforrások tükrében. A szekció következő előadását Kulcsár Viktor, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tartotta. Az előadó a Hadtörténeti Múzeum egyik kutatási altémaprojektjének legújabb, Budapest 1914-ben kiépített és a második világháború időszakában is felhasznált erődítéseivel kapcsolatos eredményeit ismertette.

Török Róbert, a második konferencianap házigazdája és Kulcsár Viktor

A következő, A Nagy Háború öröksége – régészeti perspektívák című referátumban Polgár Balázs, a Hadtörténeti Múzeum régésze az első világháború régészetére és kulturális örökségvédelmére reflektált. A szekció utolsó előadását Magyar Királyi Honvédség vezetékes híradó eszközei 1931-ig címmel Magdó Csaba, a Postamúzeum műszaki muzeológusa tartotta. Az előadó az Osztrák–Magyar Monarchia időszakából származó híradóeszközöket, illetve a két világháború közötti főbb fejlesztéseket ismertette több műtárgy helyszíni bemutatásával kísérve.

Magdó Csaba

Az október 15-i ülés második szekciójának első előadását Kincses Katalin Mária (Károli Gáspár Református Egyetem – VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) tartotta. Előadásában Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi című kötetének 1913/1914. évi fogadtatását ismertette. Ezt követően Huszár Mihály és Németh Ildikó a marcali első világháborús hősi halottak névlistájának pontosítására és adatolására tettek kísérletet előadásukban. S. Nagy Anikó referátumában a csokoládékészítés és csokoládéárusítás Nagy Háború alatti frontvonalbeli, valamint hátországbeli sajátosságait mutatta be.

S. Nagy Anikó

A szünetet követően Bene Krisztián, a pécsi bölcsészkar oktatója a francia idegenlégió első világháborús magyar nációjú veszteségeivel kapcsolatos legújabb eredményeket ismertette referátumában. Csekő Ernő, a Soproni Levéltár munkatársa a Pola és Trieszt városából érkezett olasz, valamint Bukovinából, illetve Galíciából érkezett zsidó menekültek Sopron vármegyében való elhelyezéséről adott elő. Batalka Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának vezetője az Oktatás és oktatásszervezés a Műegyetemen az első világháború idején című előadásában a Műegyetem Nagy Háború alatti oktatási és szakmai vonatkozású kihívásait foglalta össze.

Csekő Ernő

Heltai Gyöngyi, a Hanoi Nemzeti Egyetem vendégtanára a világháború alatti budapesti színházi élet érdekvédelmi szervezeteinek történetébe kalauzolta a hallgatóságot referátumával. Az ülés és egyben a konferencia utolsó előadását Királysértési ügyek az első világháború idején címmel Matolcsi Réka tartotta. Az előadó sajtóforrásokon keresztül több, a világháború első évében lezajlott felségsértési pert mutatott be.

A konferenciát Török Róbert és Závodi Szilvia összegezte. Kihangsúlyozták, hogy a Nagy Háború komplexitásra törekvő vizsgálati irányait ma a had-, politika-, gazdaság- és művelődéstörténeti, muzeológiai, illetve régészeti kutatás együttesen adja. A Háborús Hétköznapok elnevezésű konferenciasorozat fő célkitűzése is ennek a sokrétűségnek és interdiszciplináris szemléletnek a bemutatása volt.

Polgár Balázs – Sallay Gergely – Závodi Szilvia

Ezt olvastad?

A Versace divatmárka neve mára fogalommá vált. A ruházati céget Gianni Versace alapította az 1970-es évek végén. Mikor és hogyan