Hajnóczy, Trianon és az Új Iskola

2016. június 8-án a budapesti Szlovák Intézetben hármas könyvbemutatóra került sor. A Kor/ridor Könyvek sorozat három kötetét ismerhette meg a bemutatónak helyet adó termet megtöltő közönség a Kor/ridor Szalon rendezvénysorozat keretébe ágyazottan.

Szerzők a közönség soraiban

Hushegyi Gábor, a házigazda intézet igazgatójának köszöntő szavai után a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont történésze, a Kor/ridor egyik szerkesztője, Katona Csaba vette át a szót, mint a rendezvény moderátora. Rögtön ezt követően ő mutatta be a Miroslav Michela, a prágai Károly Egyetem oktatója által írt, az MTA BTK TTI társkiadásában megjelent Trianon labirintusaiban. Történelem, emlékezetpolitika és párhuzamos történetek Szlovákiában és Magyarországon című könyvet. A magyarul részben már korábban megjelent, részben azonban először napvilágot látó tanulmányok több kérdéskört boncolgatnak. Konkrét történeti kérdéseken (Csehszlovákia létrejötte, illetve a Rothermere Lord nevéhez kötődő mozgalom csehszlovákiai ellenpropagandája) túl a kötet törzsanyaga döntően a (cseh)szlovák emlékezetpolitikára fókuszál. A szerző nyelvtudása révén témájának mind a cseh, mind a szlovák, mind a magyar forrásait ismeri, így képes rá, hogy mind a magyar, mind a (cseh)szlovák álláspontot „első kézből” ismerje és mindkét fél nézőpontját empátiával közelítse, szakítva azzal a gyakorlattal, amely kizárólag a nemzeti történetírás keretein belül igyekezett értelmezni a múltat. Különösen érdekes az az írása, ahol Trianon és az első bécsi döntés narratíváit veti össze, rámutatva ezek meglepő hasonlóságára, természetesen mindkét érintett félnél ellenkező előjellel. Ezen túl a szlovák történetírás helyzetét is elemzi, nem mulasztva el a posztszocialista történeti kultúra máig élő hatását is bemutatni, ekképp a jelenkor felé is kitekintve. A Trianon szót tehát tág értelmezési keretek között közelíti meg, írásai mind a magyar, mind a szlovák olvasók számára számos kérdést vetnek fel, gondolkodásra késztetnek: a kötetben ugyanis korántsem a leíró, hanem az elemző jelleg dominál.

Katona Csaba

Másodikként Szűcs Zoltán Gábor (Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ) ismertette Eva Kowalská és Karol Kantek Magyarországi rapszódia avagy Hajnóczy József tragikus története című könyvét. A szlovák történészek úgy vállalkoztak egy modern Hajnóczy-életrajz megírására, hogy a róla szóló életrajzi irodalom döntő hányada magyar nyelven született meg korábban. Ez természetesen nehezítette a dolgukat, ám korántsem tartotta őket vissza témájuk sokrétű megközelítésétől, új alapkutatásoktól.  A kötet szerkezetét tekintve három részre oszlik: az első részben a Hajnóczy személyiségének megértéséhez elengedhetetlen családtörténeti adalékok tárulnak fel. Itt tehát szinte egy külön történettel találkozhat az olvasó, mindez azonban nagyon fontos adalékok sorát hordozza arról a korszakról, amelyben Hajnóczy ősei, illetve ő maga is élt. A második rész – a megértéshez elengedhetetlen történeti kontextusba ágyazottan – Hajnóczy élettörténetét mutatja be, aki pályája végén a magyarországi városi intelligencia elitjébe emelkedett fel, ugyanakkor sajátos ellentmondásként az itt megismert eszmék vezettek oda, hogy élete korai és erőszakos véget ért.  A harmadik nagy rész a magyarországi jakobinusokról szóló irodalomból válogatott szövegek révén közelíti meg a témát: nem kérdés, az önálló kutatáson alapuló munka a magyar olvasók számára számos újdonságot tud nyújtani.

Szűcs Zoltán Gábor

Végül Matus László (MÁV Irattára) mutatta be Demmel József kötetét, amely a Magyar haza, szlovák nemzet. Alkotmányos szlovák politikai törekvések Magyarországon (1860–1872) címet kapta. A könyv az úgynevezett Új Iskola (Nová skolá) történetére fókuszál. A 19. század második felének roppant összetett szlovák–magyar viszonyának alapvető kérdéseit feszegető kötet egészen odáig megy, hogy még a fogalom újraértelmezésére is késztet. A szlovák alkotmányos gondolkodás keretei ugyanis nem feleltethetőek meg sem időben, sem az azt képviselő személyek tekintetében a korábban hangoztatottaknak. A legfontosabb tanulsága azonban talán az a kötetnek, hogy a „magyar haza, szlovák nemzet” kettőssége a 19. század második felének izmosodó nacionalizmusai között nem volt már tartható, a kettős identitás képviselői körül sajnálatos módon elfogyott a levegő. Ennek szomorú következményei a 20. században jelentkeztek igazi erővel. A kötet második része válogatott dokumentumgyűjtemény, amely gondos jegyzetelés révén válik igazán érthetővé minden érdeklődő olvasó számára. A könyvek ismertetése végén ismét Hushegyi Gábor vette át a szót, aki megköszönte a résztvevők munkáját, majd a rendezvény kötetlen beszélgetéssel folytatódott egy fogadás keretében, ahol az érdeklődők szót válthattak a jelenlevő szerzőkkel, ők ugyanis kivétel nélkül személyes jelenlétükkel tisztelték meg a könyvbemutatót.

Matus László

Ezt olvastad?

Az indiánkép változása Az apacs harcos című filmben

Hogyan jelennek meg az indiánok az amerikai mozikban? Milyen előzményei voltak Az apacs harcos című filmnek? Hogyan ábrázolják ebben a filmben az

X