Harctér és hátország – az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai

„…számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő hatásával.” – írta Tisza István 1914. augusztus 2-án minisztertereinek. E szavakat választotta Völgyesi Zoltán a L’Harmattan és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában, 2016 végén megjelent könyve egyik mottójának. A Harctértől a hátországig – Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében című kötetet 2017. február 9-én, telt ház előtt mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Lovagtermében.

A közönséget az MNL megyei főigazgató-helyettese, Ö. Kovács József köszöntötte, aki beszédében az intézményi könyvkiadás jelentőségét emelte ki, ami fontos kapcsot jelent a levéltárban őrzött iratanyag és a nagyközönség között.

Szőts Zoltán Oszkár (moderátorként), Ö. Kovács József, Völgyesi Zoltán, Gyenes Ádám. Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

Másodikként a L’Harmattan kiadó igazgatója, Gyenes Ádám beszélt. Röviden felvázolta a kiadó történetét, melynek a szépirodalom és az ismeretterjesztés mellett fontos profilja a tudományos, azon belül a történelemmel foglalkozó könyvek kiadása.  Hozzátette, hogy a kiadó szívesen működik együtt felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel, jelen kötet is közös munka eredménye.

A könyvet Fiziker Róbert történész, az MNL munkatársa mutatta be. Kiemelte, hogy a levéltárosoknak nemcsak az iratok megőrzése és szolgáltatása a feladata, hanem értő feldolgozásuk és publikálásuk is. Völgyesi Zoltán 2014 elején kapta a feladatot, hogy az első világháborús iratanyagokból kiállítási tervet, katalógust, majd virtuális kiállítást állítson össze. A munka során kiderült, hogy rengeteg feldolgozatlan iratanyag van a levéltárban, amely bemutatásra alkalmas, s amely azt tükrözik, hogyan élte át a társadalom és a hátország a háborús éveket.

„A háború alapvetően forgatta fel a társadalmi viszonyokat, az élet megszokott kereteit. Ilyenkor semmi sem működik normálisan: több millió férfit vontak ki a mezőgazdasági termelésből, akik mindannyian ellátandó katonák lettek. Meg kellett szervezni az életet, a gazdálkodást, nőkkel, hadifoglyokkal, diákokkal” – tette hozzá a szerző.

Elmondta, hogy a centenáriumi évek előtt nem foglalkozott az első világháborúval. A munkának mégis nagy elánnal látott neki, amikor megkapta a feladatot, mivel úgy érezte, adósságot ró le vele a harctereket megjárt ősei iránt.

Völgyesi Zoltán és Fiziker Róbert. Fotó: Czikkelyné Nagy Erika / Magyar Nemzeti Levéltár

Fiziker Róbert kifejezte reményét, hogy ez a kötet csak a kezdete a forrásfeldolgozó munkának az első világháború vonatkozásában, hiszen számos olyan részterület van, aminek a kutatásához levéltárosként hozzá tudnának járulni. Ilyen a korszak gazdaságtörténete, s főként a szociálpolitikája, aminek levéltári anyaga jóformán teljesen feltáratlan.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én

X