Hogy legyen múlt és legyen jövő – a hétkötetes Magyar História sorozat

„A nemzedéknek, amely figyelmen kívül hagyja a történelmet, nincs múltja és nincs jövője.” (Robert Heinlein)

Manapság – sajnos vagy nem sajnos – azt tapasztaljuk, hogy a tudásszerzés forrása egyre inkább az okostelefon. Legalábbis a fiataloknál, diákoknál mindenképp. Nagy fába vágta a fejszéjét a Kossuth Kiadó, amikor nemrég elhatározta, hogy hét kötetben összegzi a magyar történelmet. Mindezt azzal a szándékkal, hogy lényegre törően, de élményszerűen és „új köntösben” hozza közelebb múltunkat az olvasóhoz, mindenekelőtt a fiatal nemzedékhez. Fontos szempont lehetett, hogy a kiadványok bármelyike egy táskában kényelmesen elférjen, „hordozható” legyen, ebben se a nagysága, se a súlya ne legyen akadály, és ezt jól szolgálja a képes folyóiratokra jellemző puha kötés.

A megjelenő sorozat első három kötete (Kép forrása: a kiadó honlapja)

Összességében megállapítható, hogy rendkívül élvezetes stílusban, szakmailag magas szinten és az ismeretátadást segítő elemek révén igen látványos módon tárja elénk ez a sorozat a magyarok történetét. Ügyes megoldás, hogy mindegyik kötethez kötődik egy szín, amely kívül és belül is dominál. A címek pedig egyértelműen kijelölik a tárgyalt korszakot, főleg az évszámok tudatában.

A borítóképek találóak, az első stílusosan „A magyarok bejövetele”, vagy például a harmadikon egy freskó elevenedik meg, amin Szűz Mária megkoronázza I. Károlyt. A hátsó oldalon pedig visszatérő jelleggel összesítve láthatók a sorozat kötetei. A beköszönő oldalon Medgyesy Zsófia szerkesztő sorai fogadnak minket határozott célokkal, az érdeklődést felkeltve, a mottók pedig a dicsőség, a hit, a bátorítás vagy éppen a büszke magyarságtudat „hirdetői”. A tartalomjegyzék átlátható, a kis képek több szempontból is színesítik azt. Alapvetően jellemző a jó elrendezés, a képek, források, rajzok, idővonal és eseménytörténet megfelelő arányban jelennek meg. Remekül használja a szemléltető eszközöket (képek, térképek, infografikák, táblázatok), s praktikusak a keretes írások elején a kis ikonok, például a hadviselésre utaló pajzs vagy a kitekintést ábrázoló földgömb. A lap alján megjelenő fogalom-, illetve névmagyarázatok is megfelelő helyre kerültek. A záróoldalon a felhasznált forráskiadványokra és az ajánlott irodalomra bukkanhatunk, és a tüzetesebb szemügyre vételezés után megállapíthatjuk, nem kis hányaduk az elmúlt 6-7 évben jelent meg.

Az első kötet borítóján a “magyarok bejövetele” látható  (Kép forrása: a kiadó honlapja)

A hét kötet megírására hét szerző kapott felkérést – a korszakok sorrendjében: Sudár Balázs, Font Márta, Szende László, Horn Ildikó, Barta János, Csorba László és Bihari Péter (kettőjük két részben is érintett). Mindegyikőjüket pár sorban bemutatja az adott kötethez írt szerkesztői beköszöntő. Stílusuk elsősorban az eseménytörténeten mutatkozik meg, és örvendetes dolog, hogy kivétel nélkül elmondható róluk az érthető, élvezetes megfogalmazás, az általuk összegzett korszak alapos, kellően részletező bemutatása. Oldalanként általában 2-3 sor magára vonja a figyelmet, mivel nagyobb betűméretbe szedték ezeket. Ez az eljárás is segít fókuszálni a lényeg(es)re. Alapvetően megnyugtató, jól eltalált az ismertető szöveg, a képi megnyilvánulások és a források aránya. Utóbbi kapcsán mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az adott részre jellemző szín képez számukra hátteret, így egyből könnyen beazonosíthatók. Többnyire remek a helykihasználás, például a források időnként a képek nem meghatározó sarkában jelennek meg.

Az események ismertetése a segédtudományokra szánt néhány oldal után érdemben a 9. századtól veszi fel a fonalat, ami teljes mértékben indokolt, hisz őstörténetünk korábbi időszaka feltételezésekkel teli, kevés biztos ponton nyugvó. Világosan tárulnak elénk a nem egyértelmű, bizonytalanságokkal bíró történések, illetve ezekhez kötődő helyszínek, időpontok, személyek. Gondolok itt többek között a honfoglalás eseményeinek sorrendjére, az Aba Sámuel és Szent István közti rokoni szálra, a Gertrúd elleni merénylet körülményeire, vagy akár a II. világháborúba való belépésünket közvetlenül megelőző kassai bombázás homályba burkolózó elkövetőire. Van, hogy ennek az ellenkezőjével találkozunk, azaz egyértelműnek fogalmaz meg olyat, ami némileg árnyaltabb lehetne (pl. Teleki Pál halála), de mindig minden eshetőségre nem térhet ki a szerző. A jól felépített, átgondolt, figyelmet felkeltő eseményleírás szerencsére nem ritka. Ezt tükrözi például a nándorfehérvári csata leírása (előzmények, világos megfogalmazás, teljesen odaillő források, képek, Dugovics személyének és a déli harangszó eredetének tisztázása), vagy a trianoni béke ismertetése (források, képek, infografika és eseménytörténet tökéletes elegye). A közelmúlt szemléltetése kapcsán a „Gazdálkodj okosan!”, az Illés-dalszöveg hibátlan választás, találó az utolsó nagy betűméretes pár sorban az idézőjeles megállapítás („a legvidámabb barakkból a legszomorúbb bevásárlóközpontba”), és teljesen indokolt a lezárásként vont mérleg, a számvetés jellegű pár kérdés és az elgondolkodtató párhuzam Németországgal.

Számtalan szürke hátterű kis szöveghez van szerencsénk az eseménytörténet olvasása közben. Ezek a kiemelt kis témák megannyi kiegészítéssel, érdekességgel szolgálnak az olvasó számára, újból és újból fel tudják kelteni a figyelmet. Így derülhet fény István király alig ismert unokaöccseire, a szentéletű Magyar Mózesre, a visegrádin kívül egy másik királytalálkozóra is, János Zsigmond 3 keresztnevére, a Berlin megsarcolásából származó kesztyűk történetére, melyek ahhoz a Hadik Andráshoz köthetők, akiről jövőre játékfilm készül, és még hosszan sorolhatnám. Nem mellesleg humoros ábrák (pl. Mona Lisa mosolya) vagy politikai viccek (pl. a Kádár-korról) dobják fel a hangulatunkat, ugyanakkor példaképben sincs hiány (pl. Angyal Istvánról szóló sorok). Méltóképpen taglalja a sorozat értékeinket, múltunk nagy alakjait, például Nobel-díjasainkat, köztük Szent-Györgyi Albertet, akinek II. világháborús titkos küldetéséről is olvashatunk. Az utolsó „szürkeség” pedig igen praktikus összegzés a XX. századot bemutató magyar filmekről. Telitalálat!

Ahogy már korábban említést nyert, elsősorban a fiatalok számára kívánja befogadhatóvá tenni a magyar történelmet a Kossuth Kiadó 7 kötetes sorozata. Milyen látványosabb elemekkel tesz erre kísérletet?

A figyelmet leginkább az infografikák vonják magukra, vagyis olyan grafikák, melyek a szárazabb adatokat szemléletesen, izgalmasan, jól strukturáltan, azaz sokkal emészthetőbb formában bocsájtják az olvasó elé. Nézzünk pár példát! Így követhetjük nyomon a magyar történetírás 15. század előtti krónikáit, szembesülhetünk, milyen sorrendben születtek, melyek kapcsolódtak szervesen egymáshoz. Betekintést nyerhetünk a kormányzati struktúrákba és hogy ezek hogyan változtak az évszázadok során. Van, ahol a színeket is frappánsan segítségül hívja, így megkülönböztetve a királyhoz, a rendekhez vagy a megyéhez tartozó intézményeket. Egy másik esetben ezáltal különülnek el átláthatóan, szemléletesen a jobbágyterhek fajtái, derül ki, mi tartozik a királyhoz, az egyházhoz, a megyéhez vagy a földesúrhoz. A Konzervatív és az Ellenzéki Pártot bemutató infografika kiváló segítség dolgozatírás vagy érettségi előtt, mivel vegytisztán tárja elénk a vezetőket, a társadalmi bázist, a vezérgondolatokat vagy az orgánumokat. Jóval könnyebben helyére kerülhetnek most már a diákfejekben a dualizmus kori pártok, és igen beszédes az ábrázolás az 1990–2002 közötti házasságokról és a gyermekvállalási hajlandóságról az életkor tükrében.

Természetesen a térképek is nagyban segíthetik az ismeretek átadását. Például az Árpád-házi királyok és királylányok dinasztikus kapcsolatait összegzőt sokáig lehet és érdemes tanulmányozni. Van, ahol a népességmegoszlás 2 egymás melletti térkép és táblázat által válik érthetővé, világossá. Vasúthálózatunk kiépülése pedig 3 darab 19. századi térkép révén lesz közérthető. Igazából annyi kritikai megjegyzés bukik ki mindenképpen belőlem, hogy néha nagyon apróbetűsek a térképek, némelyek élvezhetőbbek lennének nagyobb méretben.

Amiért szintén nagyon hálásak lehetnek elsősorban a fiatalabbak, az az idővonal. Mindig kizárólag az adott oldal jobb szélén jelenik meg, nem foglal el sok helyet, de párhuzamosan mutatja be a magyar és nem magyar (főleg európai) események egy-egy kis szakaszát. Könnyebben megérthetők így az egymásra hatások, az összefüggések. Például Zsigmond magyar királyként, illetve német uralkodóként véghez vitt tettei, vagy a Rákóczi-szabadságharc magyar vonatkozású eseményei mellé sorolt jelentősebb külföldi történések. Természetesen 1848/49 esetében, valamint a világháborúk kapcsán is hatványozottan előnyös ez.

A köteteket szerencsére gazdagon és változatosan sikerült képekkel színesíteni, ráadásul többnyire jól kitöltik a teret is. Egészen bizonyos, sokszor okozott fejtörést úgy elhelyezni kellő mennyiségben ezeket, hogy még élvezhető méretűek is legyenek. Időnként akad egy-egy, amelyik túl kicsi, de összességében örömteli a látvány. Vannak egész oldalt betöltő képek, amelyeknek nyilván így teljesen más a hangulata. Például a szennai református templom festett kazettáiban percekig képes gyönyörködni az ember. Időnként nemcsak szemléltetésre alkalmasak, hanem az érdeklődés felkeltésére is. Remek példa erre Zimony várának makettje, melyről a dinnyési várparkban készült felvétel, és elég meggyőző látványt nyújt. Számomra örvendetes, hogy viszonylag sok képet láthatunk a történelmi Magyarország templomairól, bár ha egy 1000 éve fennálló keresztény államról beszélünk, akkor ez így is van rendjén.

Szívből ajánlom a Kossuth Kiadó Magyar História sorozatát a történelmet szerető általános iskolába járó felső tagozatosoknak, az érdeklődő vagy éppen kiselőadásra, számonkérésre, netán érettségire, illetve vizsgára készülődő középiskolásoknak, (történelem szakos) egyetemistáknak, valamint mindenkinek, aki örömmel és izgatottan ássa bele magát a múltunkat feltáró írásokba.

A sorozat az említett puha borítójú kiadás mellett iskolai könyvtárak számára praktikusabb kemény táblás változatban is elérhető.

Makrai Ákos
A szerző magyar nyelv és irodalom – történelem szakos általános iskolai tanár

Ezt olvastad?

Vett egy nagy levegőt, és hétkötetes magyar történeti sorozatot indított a Kossuth Kiadó. A Magyar História első kiadványa 2019-ben jelent