Kiállítások a cívisvárosban – újra nyitva a Déri Múzeum
Az immár kilencvenegy éve működő Déri Múzeum az ország és Debrecen egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye, amely gazdag helytörténeti anyaga és Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti hagyatékával vált rendkívül jelentőssé. A múzeum a pandémia utáni újranyitás óta ismét látogatható. A Déri Múzeumnak több tagintézménye is van. A Medgyessy Ferenc Emlékkiállításban a kiváló szobrászművész, míg a – jelenleg zárva tartó – Debreceni Irodalom Házában a városhoz kötődő írók, költők életét, munkásságát ismerhetik meg a látogatók. A kiállítások számos virtuális elemmel válnak izgalmassá és megragadóvá. Néhány hónappal ezelőtt ugyancsak a múzeum kezelésébe került a debreceni Honvédtemető és Mauzóleum is.
Állandó kiállítások
A Déri Múzeumban régészeti, néprajzi, természetrajzi és környezetismereti, történeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti, valamint irodalmi gyűjtemények találhatók.
A kollekciókból kiválasztott műtárgyakban az állandó tárlatok látogatásakor gyönyörködhetünk. A kiállításokat bejárva többek között kalandozhatunk Egyiptomban, a szamurájok korában, de megismerhetjük Debrecen sajátosságait, a Nagyerdőt és a város történelmét is. A kiállítások között most a teljesség igénye nélkül válogattunk.
Munkácsy Terem
A múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében találhatók Munkácsy Mihály festőművész Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális alkotásai. Az évek során a terem szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A három festmény: a Krisztus Pilátus előtt (1881), a Golgota (1884) és az Ecce Homo (1896) együtt páratlan élményt nyújt a látogatóknak.
A régészeti tárlaton a halál általános képét három egységben vázolták fel az alkotók. Az elsőben a látogatók az elmúlt tízezer év halálhoz kötődő, általános emberi és társadalmi jelenségeit ismerhetik meg. A bemutatott leletek Hajdú-Bihar megye területén kerültek elő. A második részben egy Életfa belsejében „Halálszentély” emeli ki a halotti kultusz általános jelképi formáit: a búcsúzást, az utazást, az emlékezést.
Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lép a látogató. Ez a helyszín a halállal kapcsolatos emberi fantázia egyik történetileg hiteles képét ábrázolja szimbolikusan: a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit.
Szamuráj udvarház
A Déri Múzeum mesés japán-gyűjteménye a maga nemében egyedülálló. Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek. Ennek köszönhetően a virágzó japán iparművészet számos tárgyi emléke tekinthető meg a múzeumban.
Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, amelyben a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközök találhatók. A látogató a kiállítótérben megtekinthet egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarházat is.
Fegyvertörténet
A Déri-gyűjtemény egyik legimpozánsabb és legnagyobb része a fegyvergyűjtemény. A kiállított harci eszközök három nagyobb csoportba sorolhatók. Keresztény európai fegyverek (a 15-18.századi magyar, német és olasz területekről), az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, valamint távol-keleti fegyverek a 17-18.századi Perzsiából és Indiából.
Itt a város területén történt feltárások eredményeit mutatja be a múzeum. Húsznál is több helyszínen, közel négyhektárnyi területen folyt megelőző feltárás, vagy régészeti szakfelügyelet 2003 óta. A 10. századi leletanyagot bemutató, földbe mélyített ház a debreceni régészet egyik szenzációja. Ez a felfedezés ugyanis a város történetét – a levéltári adatok alapján eddig ismertekhez képest – legalább 100-150 évvel korábbra teszi.
Dobozi temető
A városi előkelőségek nyughelye nevét a Dobozi családról kapta, amelynek tagjai közül Dobozi István 13, fia, Dobozi II. István 10 alkalommal volt a város főbírója. Láthatók a kiállításon 16–17. századi különleges aranyékszerek, valamint Dobozi Sára ezüstkapcsos ingválla, gyöngyös pártája, vagy Ifjú Dobozi István mentéje és dolmánya is.
A Debreceni Városháza
Debrecenben a bíráskodás joga a főbíró és tizenkét tagú testülete, a szenátus kezében volt. Debreceni polgár felett csak saját bírái ítélkezhettek. A „Városháza” kiállítótérben rendkívül értékes műtárgyakat tekinthet meg a látogató, többek között Juhos Ferenc debreceni főbíró pecsétgyűrűjét, ládát, amely eredetileg a titkos levéltár irattartója volt, főbírói karosszéket, Debrecen szabad királyi város címerképét, hóhérpallost, kalodát és rabbilincseket.
1848 emlékezete
A kiállítótérben a forradalmi események debreceni vonatkozásait ismerhetik meg alaposabban a látogatók. A teremben többek között annak emlékei is megtalálhatók, hogy 1848. március 17-én érkezett meg Debrecenbe a város két követének jelentése, melyben a bécsi forradalomról is küldtek tudósítást. Miután a pesti események híre is megérkezett, a főbíró március 19-re összehívta a közgyűlést, melyen Kossuth Lajost Debrecen város díszpolgárává választották.
Mézeskalácsosság
A ma is jól ismert édesség, a mézeskalács készítését mutatja be a kiállítás az egykori debreceni mester, Kerékgyártó Sándor hagyatéka alapján. A látogatók közelről vehetik szemügyre a ránk maradt díszes mézes tányérokat, szíveket, babákat, bölcsőket és papucsokat a mézeskalácsos műhelyben.
Múzeum virtuálisan
„Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá” E gondolatot olvashatjuk Juhász Gyula Trianon című versében, amely a “Trianon 100 emlékkiállítás Debrecen” virtuális tárlat főcíme és vezérgondolata is egyben. A Déri Múzeum első ilyen jellegű kiállításában különleges módon emlékezik meg a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról.
A virtuális tárlat középpontjában Trianon debreceni vonatkozása áll, országos kitekintéssel. Az első egység a gazdasági, társadalmi kulturális veszteségekről szól. A következő rész Debrecen két világháború közötti sorsába nyújt betekintést, míg az utolsó a Magyar Fájdalom Szobrának történetét mutatja be felállításától napjainkig.
A múzeum honlapján ugyancsak virtuálisan tekinthető meg a Debreceni Kukkantó is, amely Fotótárból válogatott és tematikusan összeállított albumokat mutatja be:
Debreceni Látkép (1894-1940),
Debreceni fürdő (1930-1960),
Debreceni és megyei mozik (1931-1964),
Debreceni piac (1894-1956),
Debreceni vendéglátás (1933-1966).
A képcsarnok nem törekszik történeti teljességre, csak a Fotótár eredeti anyagára épít.
Új időszaki kiállítás
A Déri Múzeum az újranyitás alkalmából HATÁr-sorSOK címmel hívja új tárlat megtekintésére a látogatókat. Az alkotók a Trianon 100 online kiállításhoz kapcsolódva Debrecent mutatják be a két világháború között. A cél végig kísérni a magyar határok változását és a társadalomra tett hatását a „boldog békeidők” világától a területi visszacsatolásokig. A kiállított tárgyak és dokumentumok között korabeli fényképek, filmfelvételek, irredenta tárgyak, valamint a menekültsorsok és a román megszállás emlékei is megtalálhatók. Az időszaki kiállítás év végéig látható a Déri Múzeumban.
A múzeum állandó és időszaki kiállításainak megtekintése mellett egy izgalmas programot is az Olvasó figyelmébe ajánlunk: „A Déri Múzeum idén is csatlakozik a Közösségek Hetéhez. Ennek jegyében különleges program várja azokat, akik május 14-től 16-ig, reggel 10 órától este nyolc óráig ellátogatnak az 1928-ban felépült Déri Múzeum előtti hangulatos térre. Az épület előtti süllyesztett parkban számos látnivalót találunk. Ezeket most, mint egy különleges séta egy-egy állomását kereshetik fel a látogatók, s QR-kód segítségével számos meglepő, érdekes, humoros ismerethez juthatnak.”
A múzeum az újranyitás után is változatlan jegyárakkal és változatlan nyitvatartással (hétfő kivételével minden nap 10 órától 18 óráig) várja vendégeit. További információk a Déri Múzeum honlapján: https://www.derimuzeum.hu/ találhatók.
Ezt olvastad?
