Informatikatörténeti jelentőségű dokumentumok a programozás hőskorából
A történeti kutatások kapcsán bizonyos területek és témák kevésbé kerülnek előtérbe, nem tartoznak a mainstream kutatási területek közé – ilyen az informatikatörténet is, amelynek sajátossága, hogy a történelemtudomány és a számítógép-tudomány metszetében lévő témákkal foglalkozik. Ennek a részdiszciplínának a műveléséhez egyaránt jártasnak kell lenni az informatikai ismeretekben, és a történeti módszertanban is, hiszen így tudnak az informatikatörténeti kutatások mindkét terület számára érvényes információkkal szolgálni.
Egy évvel ezelőtt jelent meg portálunkon a Képes Gábor informatikatörténésszel készített interjúnk, amelyben éppen ennek a részterületnek a jellegzetességeiről, az informatikatörténész-muzeológus identitás sokrétűségéről is beszélgettünk –
„nem vagyok a szó klasszikus értelmében vett történész, ráadásul az összes területen, amiben tevékenykedem, kicsit outsider vagyok: az informatikusok között bölcsész, a bölcsészek között geek, a történészek között irodalmár, az irodalmárok között tudomány- vagy művelődéstörténész. Néha megtalálom azokat a közösségeket, akikkel kölcsönösen el- és befogadjuk egymást, de azért ez mindig izgalmas számomra, hogy érthetővé tegyem, hogy mi motivál engem – az én érdeklődésem tulajdonképpen kultúrtörténeti vagy művelődéstörténeti szemléletű. Alapvetően az érdekel, ahogyan a mai modern világ megszületett, és ezen belül azok az inspiráló személyiségek, akár tömegmozgalmak, amelyek erre a legnagyobb hatást gyakorolták.”
Gábor azóta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója lett (melyhez ezúton is gratulálunk), tevékenysége azonban nem csak a szervezet irányításában merül ki, hanem a kutatásban, ismeretterjesztésben továbbra is aktívan részt vállal.
A tavalyi év a névadóról szólt a szervezet életében, ugyanis 2023-ban Neumann születésének 120. évfordulóját a Neumann Társaság nagyszabású, a neumanni örökséget sokszínűen bemutató rendezvény-sorozattal ünnepelte. 2024-ben pedig új, különleges forrásokkal gazdagodott a szervezet szélesebb körben kutatható, digitális adatbázisa.
„A magyar informatika hőskorába, a legelső magyar elektronikus, Neumann-elvű számítógép, az M-3 születése körüli időszakba kalauzolnak azok a rendkívüli ritkaságú írások, amelyek a Pedro Kft. támogatásával és szakmai együttműködésével, jó minőségben szkennelt, digitalizált formában, pdf formátumú dokumentumokként válnak hozzáférhetővé a kutatók számára, a Neumann Társaságnak köszönhetően.”
– olvashatjuk abban a rövid cikkben, amelyet az NJSZT honlapján tettek közzé március legvégén. 1957-ben, még a Neumann-elvű számítógépek megépítése előtt a programozók már megírták az első szubrutinokat; az egyik első, a projektben digitalizált kötet az első magyar szubrutin-gyűjtemény. Az ebben megírt programokat két évvel később, az első hazai számítógép, az M-3 megépítését követően tesztelték. Az M-3 mint az az első magyar fejlesztésű elektronikus számítógép fontos szerepet játszott a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésében, történetéről bővebben itt és itt olvashatnak. Érdekesség, hogy „[a]z M-3 gépen szólalt meg az első magyar ‘számítógépes zene’ is, a saját fejlesztésű hardver kiegészítés révén. Minden programnak jellegzetes zenéje volt, amelyet programozója már jól ismert; így például a diagnosztikai programok ‘zenéjéből’ meg lehetett állapítani, hogy a gép jól vagy hibásan működik-e – már ha valakinek jó füle volt.’
„Az igen értékes dokumentumok eredeti példányait a Neumann Társaság őrzi, a digitalizálás pedig annak a több éve tartó folyamatnak a része, amely a magyar informatikai múzeum virtuális, digitális háttérbázisának felállítását célozza: az NJSZT Informatikatörténeti Fórum szakosztálya 15 éve dolgozik egy átfogó Informatikatörténeti Adattár munkálatain.”
Az informatikatörténeti jelentőséggel bíró dokumentumok linkjei ide kattintva elérhetők. Jó böngészést, kutatást kívánunk!
Ezt olvastad?
További cikkek
Alulnézetből – Bemutatják az 1979–1989-es afganisztáni háborúról szóló könyvet
Hiánypótló szakkönyvet mutat be a Zrínyi Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2024. szeptember 25-én. Ion Valer Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István […]
Darryl Cooper „tévedései” a második világháborúról
A történelmi ismeretterjesztés a történettudományt művelők egyik, ha nem legfontosabb feladata, hiszen nem elég a kutatásokat elvégezni, eredményüket kommunikálni is kell az érdeklődők felé. Ez részint azért szükséges, hogy a […]
„Nem. Én vagyok, az apád!” – James Earl Jones emlékére
93 éves korában, 2024. szeptember 9-én elhunyt James Earl Jones amerikai színész. Hangja sokak számára ismerős lehet, hiszen olyan ikonikus karaktereknek kölcsönözte, mint Darth Vader vagy Mufasa – emellett a […]
Előző cikk
Változások az Újkor.hu szerkesztőségében
Az Újkor.hu szerkesztőségében személyi változások történtek, amelyek nyomán csapatunk megújult 2024 tavaszán. A lényeget röviden szeretném összefoglalni olvasóink számára az alábbiakban. Fóris Ákos kollégánk idén év elején úgy döntött, hogy […]