Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n

2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke és az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Történelem Tanári Műhelyének közös eseménye tanárok és diákok számára nyújtott egyaránt emlékezetes pillanatokat.

Az SZTE és gyakorlóiskolájának közös programja először a tanárok részére biztosított egy interaktív workshopot, majd két nappal később a tanulók hallgathattak tudományos ismeretterjesztő előadásokat.

A szakmai fórum ünnepélyes megnyitóján Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese kiemelte, rendkívül fontosak és hasznosak olyan programok, melyek összeköttetést biztosítanak a felső- és a közoktatás résztvevői között. A magas szintű történelemoktatás kapcsán az SZTE lényegesnek tartja a módszertani és trendfejlesztés folytonosságát, ez ugyanis hozzájárulhat a fiatal generációk kritikai szemléletének fejlődéséhez.

Dobi János, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatója hangsúlyozta, a tavasszal megrendezendő történelmi versenyt és kísérőrendezvényeit egy hosszú távú, évenként megrendezendő sorozat első állomásának szánják.

Pedagógusok számára látogatható program

A tanároknak szóló workshopon a résztvevők az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola két történelemtanárának előadását hallgathatták meg. Farkas Judit „Az értéstől az elemzésig” c. prezentációjában a forrásfeldolgozó feladatok készítésének dilemmáiról osztotta meg tapasztalatait és ismereteit, míg Mészáros Tibor „Tükör és maszk” címmel a mozgóképek történelemórai alkalmazásának lehetőségeit mutatta be.

Farkas Judit megjegyezte, a forrásfeldolgozást előtérbe állító feladatok nemcsak az érettségire való felkészülést segítik, ugyanis az azáltal megszerzett tudást a diákok a későbbiekben is magukkal viszik. Éppen ezért lényeges, hogy a tanár hova akar eljutni az általa feltett kérdés segítségével. Hiszen – De Garmo kissé lesarkított mondása szerint –

„jól kérdezni annyi, mint jól tanítani” – De Garmo.

Éppen ezért a kérdés típusa is meghatározó (hogy az például nyitott, zárt, pontosító, alternatív, szuggesztív, hipotetikus vagy tükröző), emellett elegendő időt kell hagyni a tanulóknak a gondolkodásra, valamint szükség szerint rávezető kérdéseket kell alkalmazni.

A résztvevők számára Farkas Judit gyakorlati feladattal is készült. Ennek keretében a Horthy-korszak egyik felvezető eseményét jelentő budapesti bevonulással kapcsolatos képi és szöveges forrás elemzésére került sor. A történelemóráról oly ismerős jelenet – amikor Horthy Miklós tetemre hívja a „vörös rongyokba öltözött Budapestet” – lehetőséget adott a közép- és emelt szintű érettségi elvárásai közötti differencia, az értés és elemzés közötti átmenet bemutatására.

Amíg a középszintű történelem érettségin az alapvetően elvárt készség az értés, addig emelt szinten a tanulóknak már a források elemzésére is képesnek kell lenniük. A kétszintű érettségin belüli különbségeket jól érzékelteti a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulásáról készült fénykép – mely szimbolikájának megértése középszintű elvárás –, illetve Horthy beszédének szövege, melynek elemzése már emelt szintű feladat.

Mészáros Tibor gondolatébresztő bemutatója a játékfilmek tanórai használatába nyújtott betekintést. Kiemelte, habár a történelmi témájú játékfilmek nem feltétlenül használhatók kordokumentumként, azok ösztönözhetik a tanulókat, megkönnyíthetik a tananyag megértését, illetve realisztikus fogódzót nyújthatnak számukra. Ennek megfelelően a tanárok az érdeklődés felkeltésére, a lényeg kiemelésére, az ismeretek rendszerezésére, továbbá fogalomalkotásra használhatják a játékfilmekből kiragadott jeleneteket.

Emellett Mészáros Tibor kiemelte, a technika fejlődésének köszönhetően az oktatás afelé tart, hogy akár a tanulóknak is ki lehet adni a videókészítést, mint feladatot, megvalósítva az élménypedagógiát – ahogyan azt már egyes történelmi tanulmányversenyek alkalmazzák is a gyakorlatban.

Diákok számára látogatható program

Két nappal később, a diákok számára látogatható eseményen az SZTE oktatói olyan ismeretterjesztő előadásokat tartottak, mely témák nem, vagy csak érintőlegesen szerepelnek a történelem tankönyvekben.

Papp Sándor, Báthory István és a Török Birodalom című előadásában az erdélyi fejedelem majd lengyel király Báthory életének meghatározó jeleneteit villantotta fel. Kiemelte, János Zsigmond halála után fordulat állt be Erdély történelmében: annak vezetőjét innentől kezdve választották. Az előadás hangsúlyozta, hogy Báthory mint Erdély első választott vezetője az erdélyi vajda címet viselte, azaz cím szerint a magyar király helytartója volt. Ettől függetlenül természetesen önálló politikát folytatott, sőt, meg is kellett küzdenie a hatalomban maradásért: 1575-ben a Habsburg-párti Bekes Gáspárral való ellentéte katonai konfliktusba torkollott.

1576-ban óriási változás történt mind Erdély, mind Báthory életében, amikor a fejedelemség vezetőjét lengyel királlyá választották. Papp Sándor igyekezett felhívni rá a figyelmet, hogy Báthory születésekor Erdély mindössze a Magyar Királyság egyik része volt, 33 évvel később viszont már önálló állam, melynek uralkodója egyben Európa egyik legnagyobb országának volt a királya. Ennek ellenére Báthory élete végéig magyar származására volt a legbüszkébb: elsősorban magyar király szeretett volna lenni.

Az előadás rávilágított a korszakkal kapcsolatos kutatások nehézségeire is. A 16. századi Erdélyhez kötődő írott források nagy része ugyanis elpusztult – szerencsére azonban a török fővárosban az iratok többsége másolatok és vázlatok formájában ma is megtalálható.

Juhász Krisztina Bocskai István politikai és katonai pályáját mutatta be. Mivel Bocskai rokonságban állt a Báthory-családdal, politikai karrierjét tudatosan építették. A ranglétrán fokozatosan haladt előre, 1585-ban Ghiczy János erdélyi kormányzó tanácsosa volt, majd hét évvel később már Erdély legfontosabb katonai tisztségét, a váradi főkapitányi címet viselte.

A tizenötéves háború alatt visszasegítette Báthory Zsigmondot az erdélyi trónra, majd jelentős mértékben részesült a fejedelem lemondatóitól elkobzott vagyonból – így köznemesből arisztokratává avanzsált. Hatalmának erősödését a Habsburgok nem nézték jó szemmel, tisztségeitől megfosztották és száműzték. Ennek hatására 1603-ban felvette a kapcsolatot az oszmánokkal, a császáriak pedig támadást indították ellene: kezdetét vette a Bocskai-felkelés. Ami habár sikeresnek bizonyult, a választott fejedelem 1606-os halála új korszakot nyitott Erdély történelmében.

Marton Gellért Ernő előadása a kora újkori magyar–erdélyi–lengyel kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Habár Báthory Istvántól kezdve az erdélyi fejedelmek egyik célja a lengyel trón megszerzése volt, erre a történelem tankönyvek nem térnek ki – emelte ki Marton. Noha a lengyel korona elnyeréséhez minden adott volt Erdély számára, hiszen a fejedelemség kicsiny területéhez képest jóval nagyobb szerephez jutott a nemzetközi politikában. Annak ellenére, hogy a korszak három legnagyobb állama (a Habsburg Birodalom, az Oszmán Birodalom és a lengyel–litván államalakulat) között helyezkedett el.

Az előadás felfedte, Báthory István esete mellett már János Zsigmond is szóba került mint lengyel uralkodó, akárcsak Bocskai István, Báthory Gábor, vagy Bethlen Gábor. Habár Báthory Istvánon kívül más erdélyi fejedelem nem ülhetett a lengyel trónra, az erdélyi uralkodók szoros kapcsolatot tartottak fenn nemcsak a lengyel uralkodóval, de a lengyel politikai elittel is. A közös magyar–lengyel múlt egyik fontos szeletét képezik tehát a 16-17. századi magyar lengyel kapcsolatok.

Összegzés

Az SZTE szakmai fórumának létjogosultságát és jelentőségét mutatja, hogy a hallgatóság mindkét alkalommal megtöltötte a rendezvény helyszínéül szolgáló termet. A tanári workshopon nemcsak – pályájuk elején álló vagy tapasztalt – gyakorló tanárok, hanem tanulmányukat végző vagy éppen tanítási gyakorlatukat folytató tanárjelöltek is részt vettek. A tudományos ismeretterjesztő rendezvényen a megjelenő diákok pedig az egyetemi előadások hangulata mellett a történészi kutatómunka rejtelmeibe is belekóstolhattak. Kétségtelen, hogy hasonló, a középiskolás diákokat megszólító eseményekre szükség van. A kezdeményezéssel remélhetőleg valóban egy hosszú távú szakmai együttműködés veszi kezdetét az egyetem és a gimnáziumok között – helyi és országos szinten egyaránt.

Krizsán Bálint

Ezt olvastad?

Újabb lehetőség történelemszerető diákoknak – Báthory István Középiskolai Történelem Tanulmányi Verseny

Történelemtanárként mindig öröm látni, amikor újabb szaktárgyhoz kapcsolódó verseny bővíti a már meglévő lehetőségeket. A klasszikus, felvételi pontokat is jelentő

X