Civilek a világűrben – Privát űrutazások és az Inspiration4 küldetés

A közel 65 éve tartó űrkorszak újabb mérföldkövéhez érkezett 2021. szeptember 16-án a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Inspiration4 névre keresztelt küldetésével. A SpaceX négy civillel a fedélzetén indította Föld körüli pályára Crew Dragon nevű űrhajóját. Az emberes űrrepülések történetében ez volt az első űrrepülés, amikor a fedélzeten nem utazott hivatásos űrhajós. Az Inspiration4 egy újabb lépéssel közelebb hozta azt az álmot, hogy a világűr az átlagemberek számára is elérhető legyen.

Elon musk (középen) és az Inspiration4 legénysége. Forrás: facebook.com/inspiration4mission

Maga az a tény, hogy nem kiképzett űrhajósok is részt vehetnek az űrrepüléseken nem hat az újdonság erejével. Az űrturizmus ugyan még gyerekcipőben jár és a társadalom jelentős részének még megfizethetetlen kategóriába tartozik, de már a 2000-es évek óta vesznek részt űrturisták is különféle űrrepüléseken és kaptak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Űrállomás mindennapi életében és az ott folyó munkában. Elég csak a magyar Charles Simonyira gondolni, aki először mondhatta el magáról, hogy civilként kétszer is járt a világűrben és az ISS-en.

Az a vágy, hogy egyre több ember számára kerüljön elérhető távolságba az űrutazás már jóideje foglalkoztat néhány űrrepüléssel foglalkozó vállalatot. Az Elon Muskhoz köthető SpaceX mellett a brit üzletember, Richard Branson Virgin Galactic nevű vállalata vagy a Jeff Bezoshoz köthető Blue Origin is komolyan foglalkozik azzal, hogy az űrturizmus egyre komolyabb szolgáltatássá nője ki magát. A számos opció közül lehet már választani, legyen szó ballonos utazásról vagy „űrugrásról”[1], de ezek ára, akár csak egy űrutazásé, csillagászati magaslatokban vannak.

Charles Simonyi. Forrás: flickr.com

Az elmúlt években egyre komolyabb szerepet kaptak az úgynevezett civil űrkutatással, űrrepüléssel foglalkozó vállalatok. Ehhez egyértelműen hozzájárult a NASA azon törekvése, hogy ismét rendelkezzen olyan hordozórakétával és űrhajóval, amellyel maguk is el tudnak jutni a Nemzetközi Űrállomásra, illetve akár önálló küldetéseket is végre tudnak hajtani. Emellett nem szabad megfeledkezni az olyan távlati törekvésekről sem, mint az Artemis program, vagy egy esetleges Mars utazás. A NASA ugyanis az űrsikló-program leállítása után egészen napjainkig nem rendelkezett ezekkel a feltételekkel, asztronautáikat a Roszkoszmoszon, azaz az Orosz Űrügynökségen keresztül tudták feljuttatni az Űrállomásra. Ez pedig nem csak anyagilag nem volt kifizetődő az amerikaiaknak, de komoly függőségi helyzetbe is kerültek.

Így kerültek képbe azok a vállalatok, akik alapvetően az űrturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása végett már foglalkoztak a hordozórakéták és űrhajók fejlesztésével. Az együttműködések révén az elmúlt években újra fellendült a világűr iránti érdeklődés, egyfajta második aranykor kezdetének lehetünk szemtanúi. A kooperáció anyagi szempontból is előnyös a NASA-nak és a vállalatoknak egyaránt: gondoljunk csak a SpaceX visszatérő Falcon rakétafokozataira, amelyeket később újra és újra fel tudnak használni. Emellett lehetőség nyílt arra is, hogy egyre komolyabban kezdjenek el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha csak civilekből álló csoportot küldenének fel.

A SpaceX Falcon Heavy hordozórakétájának visszatérő gyorsítófokozatainak tesztlandolása. Forrás: Wikimedia Commons

Számos tervet jelentettek már be az elmúlt években, amelyben egyre nagyobb teret kapnának az olyan küldetések, amelyben űrturisták vennének részt. Sőt hamarosan talán az első olyan mozifilmet is láthatjuk majd a mozikban, melyet – vagy legalábbis bizonyos részeit – ténylegesen a Nemzetközi Űrállomáson forgatnak. Az amerikaiaknak és az oroszoknak egyaránt van ilyen jellegű törekvése. Ebben a miniversenyben jelenleg az oroszok állnak nyerésre, akik a 2021. október 5-én indították a Szojuz MSZ-19 űrhajójukat, fedélzetén Klim Sipenko filmrendezővel és Juria Peresild színésznővel a Nemzetközi Űrállomásra, ezzel megelőzve az eddig Tom Cruise nevével fémjelzett amerikai filmforgatást. Az orosz filmesek 12 napot töltöttek el az űrállomáson, s 2021. október 17-én sikeresen landoltak Kazahsztánban.

Az amerikai filmforgatásról egyelőre sok információ nem látott napvilágot, de az biztosan tudható, hogy egy független akció-kalandfilmet terveznek Tom Cruisezal a Nemzetközi Űrállomás, a NASA és a SpaceX együttműködésével. Az orosz film a Kihívás (Vizov) címet viseli, története szerint pedig egy űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson szívrohamot kap, és egy orvost (Julia Peresild által alakított Zhenya) küldenek fel, hogy végrehajtsa a műtétet. A film várhatóan 2022 végén lesz látható a nagyközönség számára. Érdekesség, hogy az orosz film rendezője rendezte a Szaljut-7 című részben fikciós orosz filmet is, míg a film egyik producere a Roszkoszmosz, azaz az Orosz Szövetségi Űrügynökség igazgatója, korábbi miniszterelnök-helyettes Dmitrij Rogozin

A Szojuz MSZ-19 küldetés logoja. Forrás: Wikimedia Commons

2021 februárjában szinte a semmiből jelentették be, hogy még ebben az évben útjára indítják az első privát űrutazást, az Inspiration4-et, megelőzve ezzel a 2022-ben a Nemzetközi Űrállomásra induló Ax-1 küldetést, ami a tervek szerint az első olyan küldetés lett volna, amely privát űrhajósokkal, és a helyért fizető vállalkozó szelleműekkel indult volna. A projekt egy 2016-ban alapított houstoni vállalathoz, az Axiom Spacehez köthető. A vállalat hosszútávú céljai közt szerepel többek közt az első, privát űrállomás létrehozása. Az Ax-1 küldetés érdekessége, hogy a parancsoka egy tapasztalt ex-űrhajós Michael López-Alegria lesz, aki eddig több mint 250 napot töltött az űrben 4 küldetés során, s 10 űrsétát hajtott végre ez idő alatt.

Az Inspiration4 körülbelül 3 naposra tervezett űrutazása 2009 óta az első olyan amerikai küldetés, amely nem csatlakozott az ISS-hez. A küldetés megrendelője Jared Isaacman, a Shift4Payments cég alapítója volt, aki egyúttal az űrhajó parancsnoki teendőit is ellátta. Mellette Hayley Arceneaux, a St. Jude Gyermekkorház orvosi asszisztense, Dr. Sian Proctor földtani tudós és kutató, valamint Christopher Sembromski, az Amerikai Légierő veteránja vett még részt a történelmi utazásban. Természetesen különleges célkitűzése is volt a csapatnak, akik az utazással adományokat gyűjtenek a St. Jude Gyermekkórház számára. Ez miatt szokatlannak nevezhető csomagok is kerültek a Crew Dragon hasznos terhei közé, mint egy Kings of Leon dal NFT változata, 30 kg komló, karórák, játékfigurák, kabátok, melyeket a visszatérés után elárvereznek a jótékony cél érdekében.

Az Inspiration4 küldetés legénysége (b-j): Christopher Sembroski, Dr. Sian Proctor, Jared Isaacman, Hayley Arceneaux. Forrás: Wikimedia Commons

A Crew Dragon alacsony Föld körüli pályán keringett, körülbelül 590 km magasan. Ez nagyjából a Hubble űrtávcső keringési magassága, a Nemzetközi Űrállomás ennél alacsonyabb pályán 400 km magasan kering bolygónk körül. Az űrhajót automata rendszerek és távvezérlés irányította, hiszen a személyzet tagjai csak egy alapvető kiképzésen estek át. A mindössze 12 m2-es térben voltak összezárva, ami 4 emberre vetítve egyáltalán nem nevezhető tágasnak, azonban a kellemetlenségekért feltehetően jelentősen kárpótolta az utasokat az üvegkupola és az általa kapott kilátás a világűrre és magára a bolygónkra.

A legénység a küldetés során számos orvosi kísérletet is végrehajtott, hogy vizsgálja a világűr emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Ezek a kísérletek egyrészt hozzájárulnak az űrorvostan fejlődéséhez, másrészt segít az eddigi információk és adatok kibővítésében. Ez pedig több okból is különösen fontos, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az űrturizmus éveken belül valóban egy működőképes iparág lehet, másrészt nem szabad megfeledkezni például a Mars-utazásról, ami jelenlegi fejlettséget figyelembe véve több éves odautazást jelentene.

Az Inspiration4 küldetés indítása. Forrás: Wikimedia Commons

S mi várható a jövőben? A kereskedelmi űrrepülések kora, azaz, amikor csak úgy utazunk fel a világűrbe, mintha csak valamelyik, a világ másik felén található nagyvárosba mennénk el egy hosszú hétvégére, még messze van. Azonban az ide vezető hosszú úton már elindult az emberiség, így a ma még utópisztikus, sci-fibe illő űrutazások, űrállomás-komplexumok akár egy napon valósággá válhatnak. Gondoljunk bele, hogy alig 65 évvel ezelőtt hasonlóan utópisztikusnak tűntek a műholdak, az űrrepülések, a Holdra szállásról nem is beszélve.

Kiss Szandra

 

[1] Űrugrásnak (szuborbitális repülés) nevezzük, amikor az objektum bár eléri a világűrt, nem áll Föld körüli pályára. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jármű egy ballisztikus pályán haladva átlépi a világűr határát, azonban nem éri el azt a sebességet, hogy kiszakadjon a Föld gravitációs vonzásából. Az űrugrások rövid ideig tartanak, s bár az űrutazáshoz hasonló látvány válik láthatóvá a résztvevők számára, ez a látvány csupán néhány percig tart, majd visszatérnek a légtérbe. Az űrugráson résztvevő személyek nem számítanak űrhajósnak, mivel ők nem töltenek el legalább egy keringésnyi időt a Föld körül és a bolygó gravitációs vonzásából sem szakadnak ki. A magyar vonatkozást sem szabad elfelejteni, bár talán már nem mindenki emlékszik Fehér Anettka televíziós műsorvezetőre, aki 2006-ban egy orosz MiG-31 fedélzetén nagy magasságú repülést hajtott végre (kb. 30 km-es magasság – a világűr határa 80-100 km magasan kezdődik). Ez a repülés azonban nem tekinthető így űrugrásnak sem, még ha sokak számára így is maradt meg a kollektív emlékezetben.

Felhasznált források

Az oroszok forgatják az első filmet az űrben, index.hu Hivatkozás linkje: https://index.hu/kultur/2021/07/01/ur-nemzetkozi-urallomas-elon-musk-tom-cruise-film-filforgatas/ Megtekintés időpontja: 2021. 09. 25.

Bonczók Zoltán: Hivatalos: 2022 januárjában indulhat az első teljesen privát út a Nemzetközi űrállomásra, spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hir/hivatalos-2022-januarjaban-indulhat-az-elso-teljesen-privat-ut-a-nemzetkozi-urallomasra Megtekintés időpontja: 2021. 10. 01.

Bonczók Zoltán: Roszkoszmosz, Szojuz MSZ-19 küldetésprofil, spacejunkie.hu, Hivatkozás linke: https://spacejunkie.hu/hir/roszkoszmosz-szojuz-msz-19-kuldetesprofil Megtekintés időpontja: 2021. 10. 28.

Boross Katalin: Az Inspiration4 orvosi kutatásai, urvilag.hu, Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/az_emberi_elet_vedelme/20210917_az_inspiration4_orvosi_kutatasai Megtekintés időpontja: 2021. 09. 29.

Both Előd: Az Axiom űrturistái, urvilag.hu, Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/urturistak_es_maganurhajok/20210203_az_axiom_urturistai Megtekintés időpontja: 2021. 10. 01.

Both Előd: Újjáéledő űrturizmus (1. rész), urvilag.hu Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/urturistak_es_maganurhajok/20200902_ujjaeledo_urturizmus_1resz Megtekintés időpontja: 2021. 09. 30.

Séra Gábor: Az Inspiration4 küldetés egyedi hasznos terhei, melyek együtt utaznak a személyzet tagjaival, spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hir/az-inspiration4-kuldetes-egyedi-hasznos-terhei-melyek-egyutt-utaznak-a-szemelyzet-tagjaival Megtekintés időpontja: 2021. 09. 27.

Szentpéteri László: Inspiration4: újabb mérföldkő az űrturizmusban (1. rész), urvilag.hu Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/urturistak_es_maganurhajok/20210913_inspiration4_ujabb_merfoldko_az_urturizmusban_1resz Megtekintés időpontja: 2021. 09. 28.

Szentpéteri László: Inspiration4: újabb mérföldkő az űrturizmusban (2. rész), urvilag.hu Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/urturistak_es_maganurhajok/20210914_inspiration4_ujabb_merfoldko_az_urturizmusban_2resz  Megtekintés időpontja: 2021. 09. 28.

Tamási Dávid: SpaceX, Inspiration4 küldetésprofil, spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hir/spacex-inspiration4-kuldetesprofil Megtekintés időpontja: 2021. 10. 01.

Tamási Dávid: Breaking News!! Új film van készülőben Tom Cruise, a SpaceX és a NASA közreműködésével, spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hir/breaking-news-uj-film-van-keszuloben-tom-cruise-a-spacex-es-a-nasa-kozremukodesevel Megtekintés időpontja: 2021. 10. 28.

Ezt olvastad?

Domaniczky Endre jogtörténész, volt ausztráliai magyar konzul jelenleg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatójaként dolgozik. Első önálló kötete A