Baljós árnyak vagy egy új remény? – interjú Lengyel Ádámmal

Oszd meg másokkal is:

Portré

Lengyel Ádámot gyermekkori, Csillagok Háborúja iránti rajongása vezette el ahhoz, hogy jelentkezzen történelem szakra, amelynek alap- és mesterképzését egyaránt a Szegedi Tudományegyetemen végezte el. Doktori értekezését az Egyesült Államok harci kutató-mentő képességének fejlődéséből írja, immár a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszaként. Két évig a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének társelnöke volt, jelenleg a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztály alelnöke. 2019-ben megalapította a TheHistoryGeek nevű Youtube-csatornát, egy évvel később ugyanezen a néven podcastot is indított. Cikkeivel 2018 óta jelentkezik az Újkor.hun, majd 2021 tavaszán a szerkesztőség tagja lett az Aktuális rovat vezetését átvéve. Lengyel Ádámmal eddigi pályájáról, kutatásairól, munkájáról és az Újkor.huhoz fűződő kapcsolatáról beszélgettünk.

Lengyel Ádám munka közben

Újkor.hu: Talán nem lep meg, ha elsőként azt kérdezem, hogy miként kezdtél el érdeklődni a történelem iránt annak idején?

Lengyel Ádám: Gyerekkoromban két dolog, illetve film érdekelt nagyon: a Star Wars és a Top Gun, és ezek kapcsán elkezdtem érdeklődni a hadtörténet, illetve a hadművészet iránt. Általános iskolában szerencsére kiváló történelemtanárt kaptam Menyhárt Tamás tanár úr személyében, aki aztán a gimnáziumi évek alatt is a tanárom volt. Neki köszönhetően elkezdett érdekelni a történelem több korszaka, illetve résztémája is. A gimnáziumi évekből még fontos kiemelnem Lázár Erika tanárnőt, aki magyar irodalmat tanított, és aki sokat segített a fogalmazási és írási készségeim javításán. Sajnos gyorsan eldőlt, hogy mivel a látásom nem tökéletes, vadászpilóta nem lehetek, Darth Vader-pozícióba pedig éppen nem volt szabad állás a Birodalomnál, így végül a történelem szak mellett döntöttem – igaz akkor még a történelemtanári pályát céloztam meg.

Top Gun előadás a VII. Kárpát-medencei fiatal magyar történészek táborában

Melyik egyetemre felvételiztél?

A Szegedi Tudományegyetemen végeztem alap- és mesterképzésem, illetve ide járok a doktori képzésre is. Nem mondanám, hogy tudatos, szakmai alapú döntés állt a választás mögött. Budapestre nem akartam menni, és Jánoshalmától – ahol laktam és ahol középiskolába is jártam – Pécs és Szeged a két legkönnyebben megközelíthető egyetemi város a fővárost leszámítva. Szegedet mint várost akkor jobban ismertem, így végül ide adtam be a jelentkezésem.

Milyen hatások értek a Szegedi Tudományegyetemen?

Itt „világosodtam meg” – ha úgy tetszik –, hogy mennyire is tág a történelem, mennyi különböző témával foglalkoznak az oktatók és kutatók. A legnagyobb hatást Ferwagner Péter Ákos, Kiss Gábor Ferenc és Kökény Andrea gyakorolták rám. Kökény tanárnőtől sokat tanultam arról, hogy miként lehet forrásközpontúan tanítani az egyetem. Ferwagner tanár úr előadói stílusa szerintem nagyon érdekes, jó hallgatni az előadásait, illetve külön izgalmas, hogy a Közel-Keletről és a gyarmati rendszerekről is tart órákat, amik ma is eléggé az érdeklődés középpontjában vannak. Kiss Gábor Ferenccel pedig az alapképzéses szakdolgozatom óta együtt dolgozom, most már a doktori disszertáción.

Jól gondolom, hogy érdekel a hadtörténet? Miként alakult ez ki?

Igen. Alapvetően a hadtörténet foglalkoztatott a kezdetektől. Tulajdonképpen már a Star Wars filmek nézése közben is mindig azon gondolkodtam, hogy miként veszíthetett a Birodalom? Milyen stratégiai/taktikai hibák vezettek oda, hogy gyakorlatilag minden filmes ütközetet elveszítenek? Később ez az érdeklődés túlmutatott a filmes „történelmen”, és a hadtörténet lett az, ami minden korszakból nagyon érdekelt.

…és melyik korszak köti le leginkább a figyelmedet?

Mindig is a jelenkor állt hozzám közel, annak is leginkább a második világháború alatti, illetve utáni szakasza. Szerintem igen érdekes korszak, mivel az ekkor történt események közvetlen hatással vannak napjaink életére – elég csak a dekolonizáció okozta társadalmi/gazdasági/politikai problémákra gondolni.

Persze ezektől függetlenül valamennyire a legtöbb korszak és téma érdekel – újabban például a Római Birodalom foglalkoztat, főleg az USA-val vont sok párhuzam miatt. Egyedül a középkor az, ami sosem tudott megfogni valamiért.

Lengyel Ádám barátkozik a padovai bazilika kőoroszlánjával

Milyen témából írod a doktori értekezésedet?

A doktorimat az Egyesült Államok harci kutató-mentő képességének fejlődéséből írom. A témával először egy OTDK-dolgozatban foglalkoztam, és annak a sikerén felbuzdulva szélesítettem ki a kutatást – így lett belőle doktori téma.

Miért ezt a kutatási területet választottad?

Még a TDK dolgozat írásakor kerestem meg Kiss Gábor Ferencet, hogy jelenkori hadtörténetből szeretnék valamit, ami nem a „mainstream” második világháború–Vietnám tengelyen mozog, és ő javasolta, hogy foglalkozhatnánk a mogadishui csatával. Itt találkoztam a harci kutatás-mentéssel mint fogalommal, és nagyon megtetszett, hogy ez a különleges műveleteknek egy olyan típusa, ami kézzel foghatóbb és testközelibb, mint a fedett akciók vagy rajtaütések, mivel ezekről a sajtó is gyakran beszámol. Tágabban vett kutatási területem az Egyesült Államok politika-, diplomácia, illetve hadtörténetét fedi az 1970-es évektől.

Krakkóban, a Ryszard Kukliński emlékműnél

Vannak közkeletű félreértések itthon Amerika modern kori hadtörténete kapcsán?

Általában a jelenkortörténeti témákkal, főleg, ha olyan közel vannak napjainkhoz, mint amikkel én szoktam foglalkozni, általános probléma, hogy könnyen érzelmi vagy szimpátia alapon kezelik az emberek. Szerintem fontos, hogy megértsük és elfogadjuk, hogy semmilyen történelmi esemény nem áll önmagában, mindnek van előzménye. Ennek kapcsán pedig fontos, hogy ezeket az előzményeket megértsük, és komplexen szemléljük a világot és a vezetők döntéseit. Emellett persze ott van a nem is olyan bonyolult szakszavak használata: a köznyelvben minden, ami lánctalpas, az tank, vagy minden, ami automata fegyver, az géppuska vagy géppisztoly.

Az egyetemi, illetve doktori képzés alatt szereztél munkatapasztalatot?

Igen. A doktori iskola kezdete óta főleg társadalmi munkában támogattam több szervezet működését is. Részt vettem a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének felélesztésében és két évig a szervezet társelnöke voltam. Tagja vagyok a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem és Politikatudományi Osztálynak is, ahol egy tanévig betöltöttem a kommunikációs referens tisztségét, illetve jelenleg alelnök vagyok. Emellett a doktori képzés kezdete óta a Belvedere Meridionale tudományos szaklapnál is dolgozom. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetően különböző tudományszervező tevékenységekben vehettem részt: több előadást, konferenciát is szerveztünk, valamint szerkesztőként is tevékenykedtem több absztrakt- és tanulmánykötet elkészítésben is. Érdekes tapasztalat, hogy a különböző rendezvényeknél milyen apróságokra is oda kell figyelni, hogy gördülékenyen és nagyobb probléma nélkül minden haladjon a maga útján. A civil szervezetek munkája mellett doktoranduszként bekapcsolódhattam az SZTE oktatási tevékenységébe is, illetve az elmúlt három évben én szerveztem és koordináltam a Jelenkortörténeti Tanszék programját a Kutatók Éjszakáján.

Szelfi az Alma Materrel

E kötetek és rendezvények közül melyik a legkedvesebb számodra?

Érdekes módon éppen egy online konferencia. Tavaly a koronavírus járvány miatt kénytelenek voltunk elhalasztani a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Második Konferenciáját, amit Dávid Benjáminnal együtt szerveztünk, és végül hosszas ötletelés után, hogy mégis milyen módon lehetne ezt a legjobban és legbiztonságosabb módon pótolni, az online forma mellett döntöttünk. Ekkor még nem igazán volt tapasztalatunk az online rendezvényekkel, de azt hiszem, jól vizsgáztuk és egy sikerült igen jó konferenciát szerveznünk.

Persze én tudom a választ, de az olvasók kedvéért mégis felteszem a kérdést: mikor csatlakoztál az Újkor.hu szerkesztőségéhez?

Az Újkor.hu szerkesztőségéhez 2021. április közepén csatlakoztam, de szerzőként már 2018 óta „támogatom” a portál munkáját. Nagyon jó látni, hogy van egy olyan felület, ahol minőségi, a történelem különböző részterületeivel és korszakaival foglalkozó cikkeket olvashat a publikum szakmailag is megfelelő minőségben.

Mit gondolsz, mik a legnagyobb kihívások a rovatoddal kapcsolatban?

Az Aktuális rovat szerintem nagyon érdekes, hiszen valamennyire kapcsolódik a többi rovat tevékenységi köréhez is, mivel a történettudományt érintő hírekkel, új „felfedezésekkel”, illetve aktuális, történelminek mondható eseményekkel is foglalkozik. Személy szerint külön örülök, hogy egy ilyen rovat létezhet, ami kicsit segít a történettudomány újdonságait, illetve aktuális események hátterét közelebb hozni az olvasókhoz. A nehézség persze pont ebben rejlik. Egyrészt meg kell találni az egyensúlyt a különböző témájú cikkek között. Másrészt talán ilyen írásokra nehezebb vállalkozó szellemű kollégát találni a rövidebb határidők miatt.

Milyen pozitív élmények értek eddig a lap szerkesztése során?

Bár még csak rövid ideje dolgozom a lapnál, de érdekes látni a szerkesztői oldalról is, hogy milyen jelentéssel bír és milyen elismerés övezi az Újkor.hut a szakmában.

Lengyel Ádám a DOSz TEPO rendezvényén

Miért fontos az Újkor.hu szerinted?

Egyrészt nagyon fontos, hogy van egy hiteles, szakmai ismeretterjesztő portál. Sajnos a tudomány és a közvélemény sokszor nem találkozik, pedig fontos, hogy a lehető legszélesebb publikumhoz is eljusson, mivel foglalkozik a szakma. Másrészt fontos, hogy azt az igényt, ami a történelmi témák iránt kínálkozik, kielégítsük, méghozzá minőségi módon. Úgy tűnhet kicsit magam ellen is beszélek, de az internetnek hála ma már egy blogon vagy YouTube-videóban bárki mondhat bármit, amit akar, azonban így sokszor tévinformációkkal, legendáriumok szajkózásával vagy szándékos félrevezetéssel találkozik az ember. Ebben a tengerben az Újkor.hu egy világítótorony, ha úgy tetszik, ami a megbízható ismeretterjesztő tartalmak öblébe vezet. Harmadrészt pedig azért fontos, mert lehetőséget ad a fiatal, pályájuk elején járó kollégáknak a publikálásra, szárnybontogatásra. Nem könnyű publikációs lehetőséghez jutni hallgatóként, az Újkor.hu viszont lehetőséget ad mindenkinek, hogy kibontakozzon – természetesen a megfelelő szakmai kontroll mellett. Ma már biztos van olyan kolléga, aki először itt publikált, és így az oldal részt vett a karrierje elindításában!

Mit csinálsz még a szabadidődben?

A szabadidőm egy részét is a munka köti le. Szeretek különböző szakkönyveket és ismeretterjesztő jellegű történelmi munkákat olvasni, illetve olyan projekteken gondolkodni, amiket meg lehet a jövőben valósítani. Ebbe a félig-meddig munka kategóriába tartozik az is, hogy 2019 szeptemberében indítottam egy YouTube-csatornát TheHistoryGeek néven. Itt kiélhetem a kreativitásom és összeköthetem a sci-fi/fantasy filmek és irodalom, illetve a számítógépes játékok iránti rajongásommal a történelem szeretetét. Ehhez kapcsolódik a 2020 tavaszán a koronavírus-járvány kapcsán indított podcast is, amit barátaimmal és kollégáimmal indítottunk, és jelenleg Berczeli-Nemcsényi Alexszel, Csapó Fannival, Dávid Benjáminnal és Mezey Bencével csinálunk. Lassan a második évad végéhez ér ez a projekt, és kezdi megtalálni a saját hangját.

Lengyel Ádám magyar amerikaifutball döntőn

A Youtube-csatornádat, illetve ezt a podcastot is nézve mit tapasztaltál, milyen témájú adások népszerűek?

YouTube-on az aktualitások rendszerint jól mennek, de azért ez se 100%-ban igaz. Podcast esetében a különlegesebb témák, amik meglepően jó számokat tudnak hozni, ilyen például az adás, amikor a kultuszokról beszélgettünk. Persze mindkét esetben igaz, hogy a címválasztás sokat számít, illetve a YouTube-nál a videó indexképe is segíthet hallgatóságot bevonzani.

Mit csinálsz olyankor, amikor nem történelemmel foglalkozol?

Ami a tényleges szabadidőt illeti, sokat hallgatok zenét – mostanában az Alestormra függtem rá, aminek magyar a gitárosa, úgyhogy már csak azért is érdemes ránézni – illetve szeretek főzni, mivel abban is kiélhetem a kreativitásom. A szabadidő eltöltésének van egy történelemhez köthető része is. Sokat társasjátékozunk a párommal és a barátainkkal, illetve szeretek olvasni, filmeket, sorozatokat nézni, illetve videojátékokkal játszani. Sok történelmi témájú/tematikájú számítógépes- és társasjátékom van, és ezek elég gyakran elő is kerülnek.

Ezek közül a játékok, filmek, sorozatok közül melyikeket tudnád ismeretterjesztő szemmel is ajánlani?

Filmek közül nekem az A Sólyom végveszélyben eddig letaszíthatatlan a legjobb történelmi film pozíciójából, hitelesség tekintetében is kiállja a próbát, és mint film is működik. Sorozatoknál hasonlóan viszonyulok az Az elit alakulathoz.

Számítógépes játék kategóriában a Hearts of Iron-sorozat, ami szerintem az egyik legjobb, mivel nagyon pontosan szimulálja a második világháborút közvetlen megelőző időszakot, és magát a háborút. A történelmi valóságtól elrugaszkodva pedig a Sid Meier’s Civilization sorozatot ajánlom szívesen, mivel jól mutatja be, hogy alakulnak ki a nagy civilizációk és milyen könnyen el is tudnak bukni.

A társasjátékok közül is kettőt javasolnék. Az egyik a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet kiadásában készült Sorban állás, ami a szocialista hiánygazdaságok idejére kalauzol vissza, és a hétköznapi ember életébe enged betekintést. A tematika mellett a grafikák is nagyon jók – a magyar kiadásban itthon kapható ikonikus tárgyak és márkák jelennek meg – illetve a szabálykönyv a szabályok mellett történelmi áttekintést is tartalmaz, ha valaki jobban elmélyülne a háttérben. A másik játék egy magyar tervezésű és kiadású játék, az Ave Roma. Remekül mutatja be a kora-császárkori Római Birodalom hatalomszerzési machinációinak működését az arisztokrácia szempontjából. Emellett találkozhatunk benne a történelemből ismert római politikusokkal, hadvezérekkel, épületekkel, illetve Róma nagy ellenségeivel is.

Lengyel Ádám

Min dolgozol most? Mik a terveid a továbbiakban?

Jelenleg, ha az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját sikerül elnyerni, akkor az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék óraadója leszek a következő tanévben. A későbbiekben is szeretnék az egyetemen maradni – akár a szegedi, akár egy másik egyetemen – és oktatni, de persze nyitva tartom a szemem más lehetőségek iránt is.

Emellett igyekszem tevékenyen kivenném a részem a DOSZ TePO életből, illetve építgetni a YouTube-csatornám és a hozzá kapcsolódó podcastet.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Egy korábbi cikkben írtunk arról, hogyan szerveződött meg az ún. „zöld lázadás”, azaz az észak-amerikai farmermozgalmak ellenállása a 19. század
Támogasson minket