John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból

John Sadovy (1925–2010) fotóriporter a Life nevű amerikai képes hetilap tudósítójaként érkezett Magyarországra 1956. október 29-én. November 1-jei távozásáig közvetlen közelből fotózta az eseményeket Budapesten, az osztrák–magyar határnál, majd Ausztriában. Ekkor készült képei, közülük főként a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága Köztársaság téri székházának ostromakor rögzítettek világhírre tettek szert a Life és más magazinok hasábjain. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, együttműködésben a fotós két lányával, Liza Jane Sadovyval és Yvonne Sadovy de Mitchesonnal, másolati fényképkiállítást nyitott meg 2023. október 21-én, amelyet december 10-ig lehetett megtekinteni. A kiállításhoz rendkívül informatív kísérőkiadványt adtak ki a szervezők Szabadságharcosok között. John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból címmel Kiss Réka és L. Simon László szerkesztésében.

A kiadványt öt tartalmi egység alkotja. A kötetet fellapozva elsőként L. Simon László személyes hangvételű előszavát olvashatjuk el, amely részben a kommunista diktatúra 1956-ról alkotott képéről, részben a kiállítás előkészítéséről emlékezik meg.

John Sadovy a családi emlékezetben

Ezután Yvonne és Liza Jane Sadovy visszaemlékezése következik Isó Gergely fordításában, amelyből édesapjuk életrajza bontakozik ki. John Sadovy egy kis csehszlovákiai településen, Pisekben született. 1939-ben, tizennégy évesen elhagyta otthonát, és csatlakozott a brit szövetséges erők parancsnoksága alá tartozó lengyel hadsereghez. A második világháború végén az Egyesült Királyságban telepedett le, és fotósként kezdett dolgozni. Így került 1956-ban Budapestre, és az itt készített fényképeivel számos díjat sikerült elnyernie, ami megalapozta egzisztenciáját. Az 1960-as években fényképészként dolgozott, mellette nyomdaipari vállalkozást indított, később aranykutató expedíciót szervezett a guyanai vadonba. 2010-ben bekövetkezett haláláig tehát rendkívül sokszínű és változatos életet élt.

Az 1956-os forradalom dióhéjban

A következő fejezetet Kiss Réka jegyzi. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956-ban című írása rendkívül jól átgondolva és szabatosan foglalja össze a korabeli eseményeket. Kitér a forradalom előzményeire, végigveszi az eseménytörténeti csomópontokat és bemutatja 1956 jellegzetességeit is. Tanulmánya zárásaként azt is áttekinti, hogy Sadovy mennyit láthatott a bemutatott eseményekből. Mivel a fotóriporter október 29-én érkezett Magyarországra, október 23-a ikonikus eseményeiről értelemszerűen nem készíthetett fényképeket, ahogy az azt követő napok drámai történéseiről, például a békés felvonulókkal szemben elrendelt sortüzekről sem. Budapesti tartózkodása során a legnagyobb hatású erőszakos eseménysor a Köztársaság téri pártház ostroma volt, amelyet meg is örökített. Sokkoló fotói bejárták a világsajtót. Fényképei más külföldi tudósítók fotói mellett hozzájárultak ahhoz, hogy 1956 szabadságszimbólummá válhasson a nyugati hidegháborús propagandában, és egészen a rendszerváltásig hivatkozzanak rá. Sadovy nem tudott arról, hogy a különböző újságokban megjelent fotóit összegyűjtötték a magyarországi kommunisták, és a megtorló perekben bizonyítékként használták a rajta szereplőkkel szemben.

John Sadovy Magyarországon

A negyedik fejezetben Bognár Katalin John Sadovy magyarországi útját kíséri végig. Sadovy október 28-án este érkezett Bécsbe, ahonnan másnap hajnalban indult tovább egy osztrák és vöröskeresztes zászlóval ellátott, egészségügyi készletekkel megpakolt bogárhátú Volkswagenen, amelynek vezetője egy konvojhoz csatlakozva elhozta a riportert Budapestig. Sadovy megörökítette a konvoj útját, majd Budapesten sétálva tovább fotózott. Más tudósítókhoz hasonlóan a Duna hotelben szállt meg. Október 30-án bejárta Budapestet. Felvételeket készített az Üllői út – Nagykörút kereszteződésénél, a József körút és az Üllői út sarkán, a Corvin közzel szemben álló épület egy lakásából, a Corvin mozi Kisfaludy utcai oldaláról. Járt a Práter utcában, a Futó utcában, illetve a Kilián laktanyában, ahol 65 fotót készített a Maléter Pál körül zajló eseményekről. 240 felvételt készített a Köztársaság téren, s megörökítette a pártszékházból kiterelt katonák lelövését is. Október 31-én a budai Várban fényképezett, többek között a frissen szabadult Mindszenty Józsefet is lencsevégre kapta. Megörökítette a Kossuth téri tömeget is, majd november 1-jén távozott Magyarországról. A hazaút során, az osztrák–magyar határnál, majd Ausztriában 132 felvételt készített a menekülőkről.

John Sadovy képei

Sadovy a Magyarországon és Ausztriában töltött négy nap alatt 18 tekercsnyi fényképfelvételt készített. Lányai ma 693 felvételt őriznek ezek közül kisfilm negatívok formájában. Ezek közül több fotó világhírűvé vált, azonban nagy részét nem publikálták, hiszen a különböző magazinok csak limitált számú képet tudtak befogadni az internet előtti korban. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiállítására ellátogatók, illetve jelen könyvet kézbe vevők így számos újdonsággal találkozhattak, illetve találkozhatnak. A kötet utolsó hetven oldalát teljes egészében a fényképközlésnek szentelték a szerkesztők.

A kötet megjelenési adatai: Kiss Réka – L. Simon László (szerk.): Szabadságharcosok között. John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból. Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2023.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád

A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az '56-os mártírnak az

X