Kalandok az újkori Magyarországon – a Zrínyi Kiadó hármas könyvbemutatója
A Bálna Honvédelmi Központban megrendezett 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Gyermek(b)irodalom színpadán mutatkozott be a Zrínyi Kiadó három új kötete. A Kalandok az újkori Magyarországon című beszélgetést Szőts Zoltán Oszkár vezette, vendégei pedig Bányai D. Ilona, Mészáros Kálmán és Hahner Péter voltak. A három szerző a 17–18. századi Magyarország történelmi világát idézte meg különböző nézőpontokból és különböző korosztályokat megszólítva.

Ifjúsági kalandok a Rákóczi-szabadságharc idején
Bányai D. Ilona Én viszem a zászlót című regénye a Rákóczi-szabadságharc eseményeit fiatal szereplők szemszögéből mutatja be. A szerző elsősorban az ifjú olvasók történelmi érdeklődésének felkeltését tekintette céljának. A műben a szabadságharc hétköznapi vonásai, a fiatalok élményei és a kalandmotívumok egyaránt szerepet kapnak, ezáltal a regény a történelem megismerésének játékos és érzelmileg is megközelíthető formáját kínálja.
Ember és állat kapcsolata a 18. század elején
Mészáros Kálmán Állatok és emberek – Lázár kalandozásai II. Rákóczi Ferenc korában című könyve a Rákóczi-kor mindennapjait az ember–állat viszonyon keresztül vizsgálja. A szerző történészi kutatásaira építve a korszak életmódját, szokásait és kulturális környezetét mutatja be könnyedebb, ismeretterjesztő formában. A mű külön érdekessége, hogy személyes inspirációból született: eredetileg gyermekeinek szánt elbeszélésként készült, amely később önálló kötetté fejlődött.
Savoyai Jenő új nézőpontból
Hahner Péter Én, Savoyai Jenő című kötete a híres hadvezér pályáját és korát regényesített formában dolgozza fel. A szerző célja, hogy a 17–18. századi Európa politikai és katonai összefüggéseit közérthetően, de történetileg hitelesen mutassa be. A mű nemcsak Savoyai életútjára, hanem a korszak nagyhatalmi viszonyaira is fókuszál, így betekintést nyújt abba a történelmi folyamatba, amely Magyarország felszabadulásához és felemelkedéséhez vezetett.
A történelem sokféle értelmezése
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a történelem nem egyszerűen hősök és árulók küzdelme, hanem különböző érdekek és értékek találkozása. A résztvevők arra is rámutattak, hogy a kuruc–labanc ellentét leegyszerűsített szembeállítás, hiszen a korszak szereplőinek döntései sokszor a túlélés és a közösségi felelősség határán születtek. A három kötet – eltérő műfajai ellenére – abban találkozik, hogy mindegyik új nézőpontból segíti megérteni a 17–18. század magyar történelmét.
A Zrínyi Kiadó új irányai
A rendezvény zárásaként Szőts Zoltán Oszkár kiemelte, hogy a lassan 75 éve működő, főként katonai profilú Zrínyi Kiadó az utóbbi esztendőkben tudatosan nyitott a civil olvasóközönség felé. A kiadó célja, hogy a tudományos művek közreadása mellett ifjúsági, ismeretterjesztő és szépirodalmi kiadványokkal is hozzájáruljon a hadtörténelem, a hadtudomány és a haditechnika, illetve ezeken keresztül a honvédelem ügyének népszerűsítéséhez.
Dévai Pál
Ezt olvastad?
További cikkek
A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2025-ben új, angol nyelvű évkönyvvel jelentkezett, amely a magyar és közép-európai 20. századi diktatúratörténet kutatásának friss eredményeit foglalja össze. A Yearbook 2025 egyszerre folytatása és […]
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Technokraták a pártállamban – a szakértelem és a hatalom dinamikája a szocializmusban
Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját, valamint ennek a kapcsolatnak a helyét az egykori keleti blokkban. […]
Előző cikk
Kaleidoszkópszerű betekintés a magyar jelenkorászok kutatásaiba – a IV. Országos Jelenkor-történeti Konferenciáról, I. rész
2025. szeptember 4-6. között tartották meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának szervezésében a IV. Országos Jelenkor-történeti Konferenciát. Az esemény a hazai jelenkor-történeti kutatók egyfajta „dzsemborijának” is fölfogható, hiszen […]











