Két új könyv a magyar egyháztörténetről

Különleges eseménnyel zárta le a Győri Egyházmegyei Levéltár és az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport a 2015-ös évet, ugyanis december 1-jén kettős könyvbemutatóra várták az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi-termébe.

A rendezvény Vajk Ádámnak, az Egyházmegyei Levéltár igazgatójának köszöntőjével kezdődött, amelyben örömét fejezte ki e sikeres együttműködés felett. Ezt követően Szovák Kornél (PPKE egyetemi docens, a MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) és Lakatos Bálint (MTA-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa) mutatta be a Nemes Gábor által feltárt és közreadott, VII. Kelemen pápa 1523 és 1526 között kelt másfélszáz brévéjét tartalmazó kötetet.

Vajk Ádám. Fotó: Oláh Róbert

Szovák Kornél a könyvet és szerzőjét méltatva kiemelte, hogy a kötet nem előzmények nélkül való, már Verancsics Antal bíboros, esztergomi érsek és Cseles Márton jezsuita szerzetes is felhasználta e forrástípust, majd a Vatikáni Titkos Levéltár (Archivio Segreto Vaticano) 1881-es megnyitását követően Fraknói Vilmoson és Augustin Theineren át a mai napig számtalan magyar kutató vizsgálta e fondokat. Sőt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Kutatócsoportjának Collectanea Vaticana Hungariae elnevezésű, eddig mintegy 19 kötetes könyvsorozatában is nem egy brévé került közlésre.

Szovák Kornél. Fotó: Oláh Róbert

Megrázó dokumentumgyűjteménynek nevezte a forráskiadványt, ugyanis az időben előrehaladva egyre jobban érződik a forrásokból, hogy a római szentszék míly mélyülő aggodalommal tekintett az ostromlott Magyar Királyság felé, s hogyan próbálta II. Lajos udvarát a legkülönbözőbb eszközökkel segíteni a törökellenes harcban. A mű különlegességeként említette, hogy nem csupán egyetlen levéltár vagy egyetlen kibocsájtó intézmény anyagát tartalmazza, hanem egy nagyon fáradságos, 2008 óta tartó adatgyűjtés eredményeként a Vatikáni Titkos Levéltáron kívül számtalan egyéb külföldi és hazai archívumból is közöl forrásokat. Nemes a bréve fogalmát is tágan értelmezte, így nem csak az expediált, hanem a fogalmazványban meglévő darabok is bekerültek a kötetbe. Az iratok nyelvezetüket tekintve is különlegesek, mivel erősen dominálnak benne a misszilis levelezésre utaló stílusjegyek. Ezért találunk köztük nem egy igen személyes hangvételű forrást is. Külön kiemelendő, hogy a most kiadott másfélszáz bréve közül 55 eddig teljesen ismeretlennek számított. Az ismertető kitért arra is, hogy bár VII. Kelemen egészen 1534-ig viselte a tiarát, Nemes mégis csak 1526-ig vizsgálja a forrásokat. Mindennek a hátterében a mohácsi csata, s ezzel a király és a magyar főúri elit jelentős részének halála húzódik meg. Szovák Kornél szerint a megjelent kötet jelentősége abban áll, hogy sor került e levéltári forrásanyag szisztematikus átkutatására, amely során a régebbi hibákat javítva modern történeti és szövegkritikai elvek alapján kerültek a brévék kiadásra. Mindez pedig egy egységes kötetben, amelyben VII. Kelemen pontifikátusának vizsgált éveiből az eddig ismerteken kívül egyharmaddal több brévével gazdagodott a kutatás.

Fotó: Oláh Róbert

Ezt követően Lakatos Bálint lépett a pódiumra. A könyv tartalmát ismertetve kiemelte a közzétett források sokszínűségét: jó részük a törökök elleni régóta vívott harcban nyújtott –nem egyszer pénzbeli – szentszéki segítségnyújtással kapcsolatos, emellett azonban különböző dispensatiók, és egyéb egyházkormányzati ügyek – például búcsú- és gyóntatóválasztási engedélyek – is megtalálhatóak. Fontos had-, művelődés-, és gazdaságtörténeti adatokat is hordoz, valamint olyan köztörténeti témák is megjelennek, mint például a Fuggerek magyarországi kiűzése. Megítélése szerint mindezek – a hírek 2-3 hetes útja és a pápa itáliai lekötöttsége ellenére is – igen intenzív pápai-magyar kapcsolatokról árulkodnak.

Lakatos Bálint. Fotó: Oláh Róbert

Fazekas István tanulmánykötetét Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára vezetője) mutatta be. Koltai kiemelte, hogy a kötet 1993 és 2003 között keletkezett tanulmányai igen sokoldalúan mutatják be a győri egyházmegye XVII. századi történetét. Mindez különösen fontos és hiánypótló, mert az eddigi egyházmegye-történetek többségében pusztán püspökéletrajzok voltak, csak ritkán nyújtottak átfogó képet. Így értékelhető leginkább, hogy e tanulmánykötetben a klasszikus, egyházi elittel – például Újlaky Ferenc és Széchényi György püspökökkel, valamint Szenttamásy Máté csornai préposttal – foglalkozó írások mellett helyet kapott több, az alsópapság és a katolikus missziók világát bemutató tanulmány is. Emellett az egyházi könyvkultúrával is foglalkozik, és mindezek segítségével a kántortanítótól a kocsmáig végigkövethetjük az etnikailag is oly sokszínű egyházmegye vallásos életének színtereit. Ezek mellett a könyv tágabb összefüggéseket is vizsgál választ keresvén arra a kérdésre, hogyan zajlott a katolikus konfesszionalizáció, s ennek hatására hogyan lett újra katolikussá az egyházmegye népessége. Végül egy tanulmány erejéig a könyv túllép a püspökség területén, és bravúros forráskezeléssel vizsgálja meg Mariazell magyar vonatkozásait.

Koltai András. Fotó: Oláh Róbert

A két kötet közel másfél órás bemutatása során a hallgatóság meggyőződhetett, hogy két olyan alapos, magas színvonalú munka látott most napvilágot, amelyek ékesen bizonyítják a Győri Egyházmegyei Levéltárban, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó tudományos munka eredményességét. Reméljük, hogy a jövő esztendőben is lesz alkalmunk erről újra megbizonyosodni!

Kanász Viktor

Ezt olvastad?

A Bánság és Szeged 1848/49-ben

2024. május 30-án került megrendezésre „A Bánság és Szeged 1848/49-ben” című konferencia a Szegedi Tudományegyetem Dísztermében. Az esemény az SZTE

X