Kik voltak a munkásőrség vezetői?
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapjáról több rendkívül érdekes adatbázis érhető el. Ezek egyike az 1957 és 1989 között fennállt munkásőrség adatait tárja a nagyközönség elé, bemutatva a szervezet vezetőit.
A Párthadsereg – A munkásőrség vezetői, 1957–1989 nevű adatbázis bevezetőjében pontos leírást kapunk a munkásőrségről, amely szerint „az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. A Munkásőrség felállításával az volt a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célja, hogy megakadályozzák az „ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit”, tehát a rendszerrel szembeni – akár az 1956-os forradalom és szabadságharchoz hasonló – bármilyen támadásnak elejét akarták venni. A fegyveres testület felügyeletét a kormány a belügyminiszter útján gyakorolta. Az ország igazgatási felosztásának megfelelően megyei (budapesti), járási, városi és üzemi munkásőregységekre tagozódott. A szervezet egészen 1989-ig működött, ekkor jogutód nélkül feloszlatták.”
Az összesen 765 bejegyzést tartalmazó adatbázisban név szerinti keresésre és böngészésre egyaránt lehetőségünk van. A találatokat szolgálati hely, beosztás, beosztási év, rendfokozat, kitüntetés és párttagság szerint szűkíthetjük.
Az elkészítésében részt vettek:
Főszerkesztő: Ötvös István
Szerkesztő: Trieber Péter
A pályaképeket összeállították: Baráth Szilárd, Gáll Attila, Illésfalvi Péter, Maruzs Roland
Közreműködtek: Laki Mirjam Réka, Lorenz Péter, Szabó Imre
Adatbázis-fejlesztés: Berkényi Péter, Kovács Csaba, Lux Zoltán, Simon István
Webdizájn: Bodóczky Antal, Váradi András
Ezt olvastad?
További cikkek
Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése – könyvbemutató a Bálnában
Hogyan veszett el Magyarország kulcsa, a Délvidék kapuja? Miként került török kézre 1521-ben a 65 évvel korábban sikerrel megvédett Nándorfehérvár? Mit jelentett ez a vereség politikai szempontból? Dr. Cseh Valentinnek […]
Felhívás – újra meghirdetve | IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora
A nyárra tervezett IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborának megrendezését technikai okok miatt el kellett halasztani októberre, de négy év után újra várja az érdeklődőket a Belvedere Meridionale Alapítvány rendezvénye. […]
A Vásárhelyi Történelmi Kör XVII. Történelemtudományi Találkozója | Meghívó
2024. július 27. és augusztus 3. között a 17. alkalommal rendezik meg Hódmezővásárhelyen a Vásárhelyi Történelmi Kör Történelemtudományi Találkozóját. A tudományos ismeretterjesztő célú találkozó az utóbbi évtizedeben nemcsak a városnak, […]
Következő cikk
A Mekcsei család szerencséjének megalapozója ─ Mekcsei György
A forrásokban az 1470-es években feltűnő Mekcsei György királyi titkár és tanácsos különleges alakja a Jagelló-udvarnak, mintegy negyven esztendőn keresztül nyomon követhető működése során ugyanis egy alig ismert baranyai családból […]
Előző cikk
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben - Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család […]