Kádár-korszak
Bocskai-sapka, matrózruha és ABC-kötény – Szolnok megyei általános iskolák egyenruha tervei 1957-ben
1954 tavaszán az egyik moszkvai iskola igazgatója, J. K. Oszipova a magyar-szovjet barátsági hónap keretében négy hetet töltött Magyarországon. Tanulmányútja során számos hazai iskolát meglátogatott, tapasztalatait pedig a Köznevelés című
Nyomás alatt – A kádári Magyarország első két évtizede
Mindig öröm számomra, amikor kézbe vehetem a Magyar vidék a 20. században sorozat újabb kötetét. Most kettőt is kaptam az Újkor.hu jóvoltából, mivel vállaltam ezek bemutatását. Ezúttal a sorban immár
Aki kihirdette a statáriumot 1956. október 23-a után – Hegedüs András pályaképe
Hegedüs András (1922. október 31. Szilsárkány, Sopron vármegye – 1999. október 23. Budapest) a magyarországi parlamentarizmus történetének máig legfiatalabb miniszterelnöke volt 1955. áprilisától 1956. október 24-ig. Bár 1956 után nem
Augiász istállójától a szocialista társadalomépítésig – gondolatok a 24. szolnoki Levéltári Napról
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, illetve annak jogelődje 1997 szeptemberében, a Pest–Szolnok vasútvonal átadásának 150. évfordulóján rendezte meg első ízben a Levéltári Napként ismert helytörténeti konferenciát. Az akkor
A magyar kerámiaipar második világháború utáni története
Önmagában a finomkerámiaipar története – nem kis részben ideológiai okokból – sosem számított preferált témának, mint ahogyan az is ideologikus megfontolások következménye, hogy az 1960-as években fellendülő üzemtörténeti monográfiaírás során
Augusztus 20. jelentésváltozásai – az ünnep története 1038-tól napjainkig
Magyarország alaptörvénye három ünnepet tart nyilván nemzeti ünnepként. Ebből kettőn szabadságharccal egybekötött forradalomra emlékezünk: március 15-én az 1848/49-esre, október 23-án az 1956-osra. Augusztus 20. tartalma teljesen más: nemzeti, állami és
„A történész nem tehet különbséget a történelem pozitív és negatív figurái között” – interjú Zinner Tiborral
Zinner Tibor jogtörténész évtizedek óta kutatja az 1945 és 1989 közötti igazságszolgáltatás történetét. Doktori értekezését még az Ébredő Magyarok Egyesületének 1920-as évekbeli történetéről írta, majd 1973-ban Imrédy Béla kivégzett miniszterelnök
Képtelen évek képesítve – Hétköznapi szocializmus mint jelenkortörténet
A rendszerváltást követő évtizedek talán legsűrűbb tematikai egységében maga a folyamat és előzményei kaptak hangsúlyt. Hol monografikus bőséggel, hol forrásközlési gazdagsággal, nemegyszer szimplifiált történetmesélési törekvéssel szembesült, aki historikus érdeklődését a
Mindenki énekel! – Legendás zenészek és rajongóik a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években
Minden zenét szerető ember életében – ki ne lenne az? – vannak meghatározó alakok, darabok, helyszínek, emlékezetes történetek egy-egy koncertről, buliról. Különösen igaz ez a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek
Ordass Lajos evangélikus püspök naplófeljegyzései 1948-ból és 1956–1957-ből
Ordass Lajos evangélikus püspök naplóját évtizedekig rejtegette a család az állambiztonság nyomozói elől. Csak akkor kerülhetett közkézre – egész pontosan az Ordass Lajosról elnevezett alapítvány birtokába –, amikor már nem