Üzenetek a 19. századból – Széchenyi István leveleinek online adatbázisa

Fegyvert ragad Napóleon ellen, megismerkedik a korszak technológiai újításaival és egy tudós társaságot is életre hív. Máskor a szüleitől vár pénzeszközöket likviditása helyreállítására, szerelmet vall a kiszemelt hölgynek, vagy éppen lakberendezési tippeket ad. Széchenyi István gróf a leveleiben megannyi szerepben megmutatkozik. Az egyik pillanatban még a harcokban bátran helytálló katona, a másikban már a szülei karjaiba vágyó gyermek, racionális vállalkozó, majd az érzelmektől túlfűtött szerelmes. Kibontakozik mint közszereplő és mint magánember, akinek az élete milliónyi egészen hétköznapi pillanatból tevődik össze, éppúgy mint akárki másé. Emberi közelségbe kerül, s így egy kevésbé ismert, sőt egy eddig talán teljesen ismeretlen oldaláról is megmutatkozik a levelein keresztül. Ahhoz, hogy a hétköznapjaiban is megismerhessük „a legnagyobb magyart”, nem kell levéltárban vagy könyvtárban kutakodnunk, még csak az otthonukból sem kell kimozdulnunk, hiszen a levelei egy újonnan indult online adatbázisnak köszönhetően egy kattintással bárki számára hozzáférhetővé váltak. A szechenyilevelezes.abtk.hu címen elérhető honlap az ELKH BTK Történettudományi Intézetének keretei között munkálkodó Czinege Szilvia és Fónagy Zoltán többéves, fáradságos kutatásának az eredménye.

A vállalkozásuk, hogy Széchenyi István teljes levelezését a legszigorúbb tudományos igényeket is kielégítve tegyék közzé, igencsak grandiózus. A gróf ugyanis – a reformkorra vonatkozóan – példátlan mennyiségű, legkevesebb 4800-5000 darab levelet hagyott az utókorra. Az eredetiben vagy másolatban megmaradt példányok közgyűjteményekben, legnagyobbrészt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának Könyvtárában lelhetők fel. A többi valamely kiadvány közlésben érhető el, hisz a levélhagyaték kisebb-nagyobb részleteiben már korábban is olvasható volt nyomtatásban. A századfordulón Majláth Béla és Zichy Antal négy kötetben válogatott a levelek közül, majd a 20. század derekán Bártfai Szabó László tett közzé nagyobb mennyiségben leveleket két kötetnyi Széchenyi tollából származó, vagy neki címzett dokumentum között. E két nagyobb lélegzetvételű kiadvány mellett a Széchenyi irodalom megannyi közleménye jelentetett meg kisebb volumenű részleteket – akár egy-egy levelet is – a hagyatékból. A teljes levelezés közlésének a legalapvetőbb feltétele valamennyi ismert és még megismerhető levél felkutatása és összegyűjtése volt, csak ezután indulhatott el ugyanis az iratok átírása, kritikai jegyzetekkel történő ellátása, valamint publikálása.

Az egybegyűjtött levelek feldolgozása rendkívül időigényes munka, az iratok nyelvi többféleségére, illetve a gróf esetenként nehezen olvasható kézírására és sajátos nyelvhasználatára való tekintettel. Rengeteg munkaórát igényel persze a szöveghű átírást követően a szövegkritikai megjegyzések és a magyarázó jegyzetek betoldása is, különösen, hogy ezeket még azokhoz a levelekhez is hozzá kell fűzni, amelyek nyomtatásban már ezelőtt is olvashatóak voltak, hiszen a levelek korábbi feldolgozói egyáltalán nem, vagy csak szórványosan dolgoztak jegyzetekkel.

A feldolgozás jelenleg is zajlik, és a vég még igen messze van, de a hagyaték tized része már hozzáférhető az online felületen. Noha a legördülő lista nem teszi egyértelművé, a „Széchenyi teljes levelezése” menüpontra kattintva juthatunk el ahhoz az 549 levélhez, amely pillanatnyilag olvasható és kutatható az adatbázisban. Minthogy Czinege Szilvia és Fónagy Zoltán vállalkozásának kiemelt fogalma a teljességre való törekvés, kizárólag a kronológiai sorrend képezte az anyagban a válogatás alapját, vagyis jelen pillanatig valamennyi levelet közzétette a két kutató, amelyet a gróf 1825 decemberéig jegyzett. 182 darab ezek közül korábban még egyáltalán nem került nyomtatott formában nyilvánosságra. Széchenyi megismerésében a most közétett öt és félszáz irat hatalmas jelentőséggel bír, tekintve, hogy jórészt máshol fel nem lelhető információkat tartalmaznak. A gróf ugyanis a leveleit leszámítva is igen tekintélyes méretű írásos örökséget hagyományozott az utókorra, amely egy közel 25 éven át vezetett – online szintén hozzáférhető – naplót is magában foglal. Csakhogy az 1814-es indulást követően a naplóvezetés szokása 1820 nyarától állandósult, így Széchenyi ezt megelőző életszakaszának a megismerésében különösen jelentős szerepet játszanak a hátrahagyott levelek, amelyek persze a későbbiekre nézve sem veszítenek az értékükből. Az egyre mozaikszerűbbé váló naplókat ugyanis ez időben is remekül kiegészítik a részletesebben kifejtett gondolatokat tartalmazó levelek.

Az 1825-ig írt levelek a fiatal mágnás útkeresésének az időszakát ölelik fel. A tanulmányok, a katonaévek, a nagy utazások, a házassági kísérletek, az országgyűlésen töltött első napok jellemzik ezt a korszakot, na meg a gyakori levélváltások. Közel hetven személynek címez ekkor levelet Széchenyi. Leggyakrabban a jószágigazgatóját Liebenberg – az 1830-as névváltoztatását követően Lunkányi – Jánost szólítja meg a gazdaságát és a cenki kastélyát érintő kérdésekben, de igen gyakran vált üzenetet a szüleivel, Széchényi Ferenccel és Festetich Júliával is, hogy beszámoljon nekik a katonaság kötelékében vagy az utazásai során szerzett élményeiről. Barátoknak (például Wesselényi Miklósnak), feleségjelölteknek (például Selina Meade-nek), hivatalos személyeknek (például Klemens Metternich-nek vagy József nádornak) és szervezeteknek (Magyar Udvari Kancellária, Császári királyi alsó-ausztriai hadparancsnokság) is címez leveleket, bár jóval kisebb számban. Az üzeneteit csaknem száz különböző településen fogalmazza meg. A helyek sűrű váltakozása nem meglepő annak fényében, hogy mind magánemberként, mind katonaként gyakorta kel útra ebben az időszakban. Franciaországban és Olaszországban csatározik, majd kelet-magyarországi állomáshelyére vonul vissza. A szabadságoltatásai alatt bejárja Angliát, Törökországot és Görögországot, majd visszatér a bécsi vagy cenki otthonába. A távollévő szeretteinek, ismerőseinek igen változatos témákban küld leveleket. Érinti egyebek mellett a lótenyésztést, a nyelvtanulást, szól vadászatokról és párbajokról, de beszél az egészségügyi állapotáról és az érzelmeiről is. Témahálója sokszínűségéből adódóan a gróf levelezése számtalan kutatási kérdés vizsgálatához biztosíthat immáron könnyen elérhető forrásbázist. Leginkább persze a Széchenyi életét és korát (elsősorban gazdaságát, társadalmát, mentalitását) kutató történészek vehetik hasznát, de könnyűszerrel kiaknázhatják az értékeit szinte valamennyi kultúra- és társadalom-tudomány képviselői is.

Amennyiben nem Széchenyi teljes életének a megismeréséhez hasznosítanánk az adatbázist, a levelek közötti kutakodást jelentősen megkönnyíti a weboldal szűrő-rendszere, amely segítségével a dokumentum kelte, címzettje, helye, tárgya, nyelve, minősítése (eredeti, másolatban, nyomtatásban), őrzési- és/vagy közlési helye alapján egyaránt kiválaszthatjuk az állomány egészéből a számukra érdekes darabokat. A felület ugyanakkor sajnálatos módon nem minden tekintetben áll kézre. A rendszer használatának hatékonyságát a felépítésben vétett meglehetősen gyakori hibák némileg csökkentik. Kerülgetni kényszerülünk például azokat a neveket, névalakokat, településeket, őrzési- és lelőhelyeket, amelyekre nem akad a „keresésnek megfelelő találat”, ahogyan azokat az itemeket is, amelyeknek egy teljesen más szűrő listájában lenne a helyük. A szűrőrendszer működőképességét a hibák korrigálása mellett elképzelhető, hogy a további szűrők elnevezése, illetve az őrzési- és közlési helyeket listázó szűrők átgondolása is javíthatná. Meglehet ugyanis, hogy célszerűbb lenne valamennyi intézményt és kiadványt csak egyszer lajstromba venni. A maga esetlegességeivel együtt is kétségbevonhatatlan haszonnal bír mindazonáltal a szűrő-rendszer alkalmazása, csakúgy, mint a beépített keresőmotoré, melynek jóvoltából a levelek tartalmában kutakodhatunk. A levelek szövegében szereplő egyes szófordulatokra történő keresés a különböző szűrők használatához hasonlóan rendkívüli módon felgyorsíthatja a számunkra releváns információk megtalálását, habár e funkció használhatóságát az jelentősen korlátozza, hogy a szövegen belül a keresett kifejezés semmilyen módon nem kerül kiemelésre. Nemkülönben nagy veszteség, hogy a találatok számáról egyszer sem jutunk a rendszer révén információhoz. Czinege Szilvia és Fónagy Zoltán a szűrőrendszeren és a keresőmotoron kívül ugyanakkor más módon is igyekeznek megkönnyíteni az adatbázisukkal dolgozó kutatók munkáját. A levelek nyelvi tarkaságára való tekintettel az idegen nyelven íródott levelekhez magyar nyelvű tartalmi kivonatokat csatoltak elősegítve ezáltal a gróf üzeneteinek a megértést. Sajnálatos, de a kivonatolás nem következetes, merthogy 1820-tól egyre több levélnél elmarad a magyar nyelvű összefoglaló, holott ez a funkció mind a szakmai mind a laikus olvasók számára igen nagy haszonnal bír(na). Az ELKH két kutatója ugyanis az adatbázissal a szűken vett szakmai közeg mellett a műkedvelő közönséget is igyekszik megszólítani.

Széchenyi István gróf levelezésének digitális formában történő közrebocsátása egy folyamatban lévő projekt, amelynek a szechenyilevelezes.abtk.hu honlap jelen pillanatban az első eredményeit teszi pusztán közszemlére. Arra, hogy a teljes anyag elérhetővé váljon, még hosszú évekig türelmesen kell várakoznunk, a program előrehaladásával ugyanakkor minden bizonnyal az elérhető levelek számának folytonosan növekedésével és a felhasználói élmény folyamatos javulásával, ezáltal pedig az adatbázisban rejlő lehetőségek gyarapodásával is számolhatunk majd. Érdemes lehet tehát rendszeresen visszatérni a weboldalra, hogy feltérképezzük, milyen újdonságokkal szolgálhat a számunkra.

Vigh Barbara

Ezt olvastad?

A szöveg romlandósága – A honi neolatin kutatások múltjáról és jelenéről egy konferencia kapcsán

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet (BTK ITI) Reneszánsz osztálya 2023. február 22-én műhelykonferenciát rendezett a hazai neolatin kutatások kihívásairól és

X