A kora újkori önkormányzatiságtól „A magyar Švejkig” – a Levéltári Délutánok tavasza

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Újkor.hu közös rendezvénysorozata idén eddig két alkalommal várta a történelem iránt érdeklődőket a Bécsi kapu térre. Május 10-én a kora újkori magyarországi önkormányzatiságról volt szó, június 21-én pedig a „magyar Švejk”, azaz Lowetinszky János József nyomába eredtünk.

A Levéltári Délutánok rendezvénysorozat azzal a céllal jött létre, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai bemutathassák a nagyközönségnek történettudományi kutatásaikat. A rendezvény állandó házigazdája az Újkor.hu főszerkesztője (és egyben az MNL Országos Levéltára munkatársa), Szőts Zoltán Oszkár. A tavaszi évadban a rendezvény megújítottuk azzal, hogy az előadók mellett az adott téma szakértőinek számító, de más intézményben dolgozó történészeket is meghívtunk, hogy a prezentációk után közösen beszélgessünk az elhangzottakról.

H. Németh István (történész, főlevéltáros, az MNL Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya vezetője) Városok, önkormányzatiság, állam a kora újkorban című előadásában elsősorban a 16–17. századi kora újkori magyarországi várospolitika fő jellemzőinek bemutatására koncentrált. Ez az időszak minden területen változást hozott, a korábbi, középkorra jellemző állapotokhoz képest. Minden arrafelé tendált, hogy egy jól működő, központosított állam jöjjön létre. A gazdaság Európa-szerte rohamosan növekedett, ami gyors társadalmi átalakulást vont maga után. A városok kinyíltak, egyre nőtt a lakosságuk, új társadalmi rétegek alakultak ki, a hagyományos rendi kategóriák pedig szépen lassan összeolvadtak. Az államnak egyre több intézménye hatolt be a városok mindennapi életébe, gondolva itt elsősorban a katonaságra és a hivatalokra. A városok ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerepet vállaltak az állam finanszírozásában. Az államnak érdekében állt növelni a polgárság teherbíróképességét, ami meghatározta a helyi önkormányzatokkal szembeni politikáját. A 17. század végétől egyre keményebb kézzel avatkozott be azzal a céllal, hogy racionalizálja a gazdálkodást, maximalizálja az adóbevéltelt, ezzel megfinanszírozva a hadügyi forradalom miatt jelentősen megnövekvő haditerheket. Az előadás után izgalmas beszélgetés bontakozott ki, ahol az előadó beszélgetőpartnere Pálffy Géza történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az MTA Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője volt, aki hangsúlyozta, hogy mennyi újdonság derült ki ezen az előadáson.

Balogh János Mátyás (történész, az MNL Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya főlevéltárosa, A magyar Švejk blog szerkesztője) A magyar Švejk nyomában című előadásából a naplóíró kisember, Lowetinszky János József (1866–1935) életébe nyerhettünk bepillantást, aki ötven éven keresztül, minden nap lejegyezte, hogy mi történt vele aznap. A negyven kötetben fennmaradt naplót fizikailag a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár őrzi, azonban az előadó évek óta dolgozik vele, s teszi fel A magyar Švejk blog felületére részeit. A prezentáció során Balogh Lowetinszky katonaéveire koncentrált, amelyet Morvaországban töltött. Az előadásból számos további kutatási lehetőség rajzolódott ki, így a Monarchia hadseregének alulnézeti ábrázolása vagy a férfiközösségek vizsgálata. Az előadás után Keller Márkus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék vezetőjének segítségével érdekfeszítő beszélgetés bontakozott ki, amelyben nemcsak Lowetinszkyről volt szó, hanem a naplók általános forrásértékéről, illetve a szubjektív források felhasználhatóságával kapcsolatban is. Balogh János Mátyás meglepetéssel is készült: előadásának végén bejelentette, hogy A magyar Švejk blog a rendezvény tiszteletére egymillió karakternyi szöveggel frissült.

A Levéltári Délutánok tavaszi alkalmai újra bebizonyították, hogy a levéltári kutatómunka iránt komoly érdeklődés van a közönség részéről, s ezeket a rendezvényeket érdemes folytatni ősszel is.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én

X