Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában

A maga nemében egyedi kettős bemutatónak adott otthont a Budapest Főváros Levéltára (BFL) 2015. szeptember 17-én a fővárosi intézmény, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) szervezésében, melyen egy mind szakmai, mind oktatási szempontból figyelemre méltó DVD-t és virtuális kiállítást mutattak be az előadók, akik a két intézmény centenáriumi emlékévvel összefüggő programjait is ismertették.

A rendezvény résztvevőit a Budapest Főváros Levéltárát vezető Kenyeres István főigazgató betegsége miatt Haraszti Viktor főigazgató-helyettes köszöntötte. Haraszti rövid beszédében kiemelte a bemutatásra kerülő DVD, valamint a virtuális kiállítás fontosságát, aláhúzva, hogy azok hozzáférést biztosítanak kevésbé elérhető anyagokhoz.

Haraszti Viktor. Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Ezt követően Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszönetet mondott Budapest Főváros Levéltárának a közös bemutatóért. Mikó kijelentette, hogy kevés szó esik a levéltári feltárási tevékenységről, az első világháború esetében pedig alapkutatások hiányoznak, melyeket a levéltárak segíthetnek. A főigazgató előadásában megállapította, hogy a kutatások során kevesebb hangsúlyt kap a hátország és a személyes sorsok, a levéltárak pedig ezt a hiátust kívánják pótolni. Mikó kiemelte, hogy a BFL és az MNL más módszereket alkalmaztak: míg a fővárosi levéltár DVD formájában adta ki anyagait, addig az MNL hagyományos, majd interaktív kiállítást rendezett.

Mikó Zsuzsanna. Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Ezután Fülöp Tamás, az MNL megyei főigazgató-helyettes mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár első világháború centenáriumához kapcsolódó, sok szálon zajló és széleskörű programjait, projektjeit. Fülöp előadásában kihangsúlyozta, hogy már 2013-ban megindult a felkészülés az évfordulóra, továbbá a levéltárak világháborús programjait is harmonizálták a felkészülés során. A célkitűzések között szerepelt a világháborúhoz kapcsolódó irategyüttesek feltárása, begyűjtése, rendezése, valamint hozzáférhetővé tétele. Fülöp előadásában az iratanyaghoz való hozzáférésre és annak megosztására vonatkozó célkitűzések között külön kitért a levéltárak tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére, forráspublikálásokra, közművelődési tevékenységre, a közművelődési tevékenységekre, valamint az oktatási és levéltár pedagógiai tevékenységekre. Fülöp ismertette az MNL több más intézménnyel közösen tervezett első világháborús veszteséglista összeállítását célzó projektjét, kiemelve annak fontosságát. A főigazgató-helyettes előadásában ecsetelte a levéltárakban a centenárium kapcsán jelenleg zajló sokoldalú munkákat, köztük az iratanyag digitalizálását, a magánokiratok gyűjtését, konferenciák, levéltári napok megtartását, továbbá a kötetek, forráskiadványok, évkönyvek kiadását, és a kapcsolódó blogok, honlapok, hírlevelek összeállítását.

Fülöp Tamás. Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Szarka László, az MTA BTK TTI Horthy-korszak témacsoportjának vezetője a Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának mindennapjai című DVD-t mutatta be, mely tartalmazza az egy évvel korábbi konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat.  Szarka értékelése szerint a kiadvány bizonyítja, hogy mind a BFL tavalyi konferenciájának, és mind a konferenciához kapcsolódó anyagok megjelentetésének fontos szerepe van. Továbbá előadásában kihangsúlyozta, hogy a DVD-n szereplő tanulmányok, melyek friss forrásokat használnak, figyelembe veszik, hogy mi maradt ki a nemzeti narratívából és emlékezetből, felhasználhatóak az egyetemi szemináriumok során is. Szarka külön kitért arra, hogy a szomszéd államok történelemkönyvei alapján megállapítható, hogy azok egy más, a magyarországi történelemkönyvekben fellelhetőtől eltérő háborúról beszélnek. A történész szerint a térség államainak eltérő megközelítéseit a mikrotörténelem közelítheti.

Szarka László. Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Szarka áttekintése során több tanulmányt méltatott a DVD-n publikáltak közül, köztük elsőként Horváth J. András írását, aki Almády Márta és Bartók János főhadnagy naplóit elemezte, melyeknek véleménye szerint fontos hozadéka az első világháborús kép differenciáltságának érzékeltetése.  Szarka példaként említette, hogy Almády Márta számára naplója tanúsága szerint már a világégés első hónapjaiban egyértelművé vált a háború szörnyűsége és kegyetlensége. Szarka megítélése szerint a világháború első hónapjaiban csoportjával Belgiumon átutazó diáklány naplója, valamint a világháborút végigszolgáló katonatiszt feljegyzései mind olyan mozzanatokra figyelmeztetnek, melyek csak lábjegyzetekben bukkannak fel a magyar történetírásban. A történész kitért Balogh János tanulmányára is, amely Lowetinszky János József naplójával foglalkozott. Szarka értékelése szerint Lowetinszky naplója egyfelől mutatja, hogy a nacionalizmus mennyire sérülékennyé teszi a társadalmat, másfelől bemutatja, hogy a kisember miképp próbált alkalmazkodni a világháború körülményeihez, és egyszerre minden irányba megfelelni. Szarka azon túlmenően, hogy a teljes kiadványt méltatta, a fentieken túl elismerően összegezte továbbá Csibi Norbert, Hlbocsányi Norbert, Bödők Gergely, Perczel Olivér, Maczó Ferenc és Katona Csaba írásait is.

Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Végezetül Völgyesi Zoltán, az MNL munkatársa mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár „A hátország a Nagy Háborúban. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon” nevű virtuális kiállítását. Völgyesi előadásában kiemelte, hogy a virtuális tárlat jóval bővebb, mint a korábban megrendezett kiállításé. Az MNL munkatársa előadásában bemutatta a virtuális kiállítás megszületésének folyamatát, valamint az alkalmazott technikai megoldásokat. Völgyesi szekcióról szekcióra összegezte a maga nemében Magyarországon páratlan tárlat fontosabb egységeit, minden egyes bemutatott egységhez egyedi és szakmai szempontból is figyelemre méltó forrásokat társítva.

Teleki András

Ezt olvastad?

Nyolcadik születésnapjára megújult a Tényleg!?

2013 áprilisában kezdte meg működését a Történelemtanárok Egylete által indított honlap, a Tényleg!?, amely azt a feladatot vállalta magára, hogy

X