Levéltáros szakest 2023

2023. december 7-én került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék hagyományos levéltáros szakestjére, amelyen a levéltáros képzés oktatói, az alapszakos specializációt és a mesterszakot végző hallgatók mellett a levéltáros képzés alumnuszai, illetve külsős érdeklődők is nagy számban vettek részt.

A 17 órakor kezdődő szakestet Körmendi Tamás oktatási intézetigazgató-helyettes, a Történelem Segédtudományai Tanszék tanszékvezetője nyitotta meg, majd Balogh-Kátai Judit az Alumni Tagozat nevében köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai program első felében Kenyeres István A magániratgyűjtéstől az időgépig: Budapest Főváros Levéltára intézményi stratégiája 2023–2028 címmel tartott előadást, amelyben kiemelte a levéltári munka fontosságát, társadalmi hasznosságát, ismertette Budapest Főváros Levéltára (BFL) intézményi stratégiáját, valamint hangsúlyozta a szakmai előrelátás és naprakészség nélkülözhetetlenségét. Alapvetően négy fontos elemre bontotta koncepcióját: belső tényezők, külső tényezők, veszélyek (például a forrás- és munkaerőhiány), illetve a lehetőségek (például digitalizálás, otthoni munkavégzés, tudományos építkezés és reziliencia). 

A főigazgató kitért a BFL hazai és külföldi intézményekkel fenntartott szakmai kapcsolatainak fontosságára is, például az ICARUS (International Center for Archival Research) nevű szervezettel, amely 180 levéltárral és 34 ország tudományos intézeteivel tartja folyamatosan a kapcsolatot. A szerteágazó és sikeres határon túli projektek és képzések mellett alapvető jelentőségűek a hazai együttműködések is (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Óbudai Egyetem és civil egyesületek). Beszélt még a várostörténeti évkönyvekről, műhelyekről, tanulmányi sorozatokról, a művelődéstörténet támogatásáról, a rendszeresen megjelenő folyóiratokról, továbbá a levéltár szervezésében megvalósuló rendezvényekről is, utóbbiak kapcsán hozzátette, hogy a jövőben várostörténeti és szakmai konferenciákat is terveznek. Szó esett még a levéltáros diploma és történettudományi diploma megszerzésében nyújtott levéltári támogatásról, illetve arról is, hogy a kutatók munkáját kutatónapokkal is segítik.

Végezetül a Budapest Időgép nevű projekt került szóba, amelynek három kulcsszava: a georeferálás, a vektorizálás és a geokódolás. A program célja az, hogy egy jól kezelhető felületen egyszerűen rá lehessen keresni a mai Budapest utcáira és lakóházaira egy tetszőleges időszakban, továbbá az is, hogy segítséget nyújtson a mikrotörténelem megismerésében.

Kenyeres István előadása után Mátyás Zoltán, a Fiatal Levéltárosok Egyesületének elnöke bemutatta a harminchat év alatti levéltárosok önképző és közösségépítő szervezetét, amelybe a még csak tanulmányaikat folytató, jövőbeli levéltárosokat is nagy szeretettel várják.

A rendezvény utolsó hivatalos programja a Történelem Segédtudományai Tanszékhez kötődő, 2023-ban megjelent kiadványok bemutatása volt. Összesen nyolc kötet látott napvilágot a tanszék érintettségével, amelyek közül négyet ismertettek a tanácskozáson.

A tanszék egyetemi docensének, Oborni Teréznek az Erdély fejedelmei című, nagyívű, reprezentatív kiadványát Kenyeres István mutatta be. A BFL főigazgatója rámutatott, hogy a kötet ugyan a szerző 2002-ben azonos címmel megjelent könyvének koncepcióját követi, ám jelentős átdolgozáson, bővítésen esett át, továbbá látványos képanyaggal egészült ki, amely mind a szakma, mind a szélesebb közönség érdeklődésére bátran számot tarthat. Schweininger Péter egyetemi tanársegéd Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729–1848 című monográfiáját, amely a Magyar Családtörténetek sorozatban jelent meg, Mihalik Béla Vilmos ismertette. Kiemelte, hogy az alapvetően mikrotörténeti vizsgálatot megvalósító mű történeti, demográfiai és helytörténeti megközelítésével, illetve módszertanával útmutató lehet a hasonló vizsgálatokhoz, továbbá a szárazabb adattömegek mellett rendkívül érdekes mentalitástörténeti adalékokkal is szolgál.   

A tanszéken működő Történelem Segédtudományai Doktori Programon PhD-fokozatot szerzett Csákó Judit doktori értekezésének átalakításával megszületett és az Arpadiana sorozatban napvilágot látott Az Árpád-kori Magyarország francia tükörben című kötetét Körmendi Tamás méltatta. Hangsúlyozta a mű hiánypótló voltát a külföldön keletkezett, középkori elbeszélő források hitelességének vizsgálata kapcsán, továbbá kiemelte az esettanulmányokban megjelenő új eredményeket, akárcsak a medievisták nagy hasznára szolgáló katalógust. Végül az említett doktori programot jelenleg végző Rácz Balázs Viktor Sepsiszéki cirkálása jegyzőkönyvek, 1679–1701 című, bevezető tanulmánnyal ellátott forrásközlésével Oborni Teréz ismertette meg a hallgatóságot. A kötet jelentőségét az izgalmas és unikális forrásközlés mellett a cirkálás eddig mondhatni ismeretlen, de a szakma előtt legalábbis rejtélyes eljárásának felderítése, illetve működésének és funkciójának pontos leírása adja.

 A Levéltáros szakestet a hagyományokhoz híven és az Alumni Központ támogatásának köszönhetően egy fogadás zárta, amely lehetőséget biztosított a résztvevő hallgatók, oktatók és levéltáros kollégák kötetlenebb eszmecseréjére.

Szekeres Anna

Forrás: Levéltáros találkozó az ELTE BTK-n (Rudolf Veronika)

Képek: Balogh-Kátai Judit és Ring Orsolya

Ezt olvastad?

Bosszú és csillagsávos lobogó – A hazafi (2000)

Roland Emmerich 2000-ben készült filmdrámája az amerikai függetlenségi háborúról mai napig megosztja a közönséget mind az Egyesült Államokban, mind az

X