A Rómából vezető út – Olaszország története a kezdetektől napjainkig
Pete László a Debreceni Egyetem Olasz Tanszéke oktatójának tollából és a Rubicon Intézet gondozásában 2023‑ban jelent meg az Olaszország története a kezdetektől napjainkig című kötet. A könyv nemcsak az Olaszország történelme iránt érdeklődőknek, hanem a laikusok számára is érdekes lehet.
„Nincs az egyetemes történelemben olyan nép vagy nemzet, amely az emberiség szellemi életére olyan termékeny hatást gyakorolt volna, mint az olasz.” Aki csak kevés ismerettel rendelkezik Olaszországról, annak is feltűnik a természet, a gasztronómia, a műalkotások és a népi hagyományok sokszínűsége. A földrajz és a történelem alakították ki ezt a sokféleséget. Az Itáliai‑félszigeten jött létre a Római Birodalom is, mely több évszázadon keresztül meghatározta a térség történelmét. Itália volt a kereszténység középpontja is. Az egyetem, a diplomácia, a bank, a múzeum, a turizmus és a modern város mind Olaszországban jöttek létre. Innen indult a kottaírás, a könyvelés és a középpontos perspektíva a festészetben. Szintén itáliai találmány a művészeti és tudományos akadémiák, a közkönyvtárak, az állandó kőszínházak, a gimnázium, a biztosítótársaságok, az opera és a szimfónia műfaja. Az etruszk eredetű építészeti elemtől a boltívtől, a Toszkánában feltalált szemüvegig vagy Galilei távcsövétől Marconi rádiójáig, Alessandro Volta elektromos akkumulátorától Meucci telefonján át Natta polipropilénjéig és Faggin mikroprocesszoráig, melyek a számítógép alapját képezik szintén itáliai eredetűek. A világon a legelterjedtebb a latin betűs írásmód. A felfedezők közül kiemelendők Marco Polo, Kolumbusz Kristóf vagy Amerigo Vespucci nevei. Olaszország egy befogadó és barátságos civilizáció.
Az Appennini‑félsziget háromezer éven keresztül fontos szerepet töltött be az európai történelem alakulásában, az ókori Római Birodalomtól kezdve a középkori pápaságon, a városállamokon, a reneszánszon, a barokkon és a felvilágosodáson keresztül a legutóbbi évszázadokig. A magyar nyelvben két szó is használatos az Appennini‑félszigeten elterülő állam jelölésére: az egyik az Itália, mely a félsziget egyesítés előtti (1861) történetére vonatkozik, a másik az Olaszország. Olaszország története Gioacchino Volpe középkorkutató szerint a 11. században a nemzeti polgárság kialakulásával formálódik ki az olasz nép mint spirituális egység tudata. Benedetto Croce filozófus‑történész Olaszország történetének kezdetét 1860‑ra tette, mivel ekkor született meg az olasz állam. Később 1871‑ből indult ki, Róma elfoglalásától és fővárossá válásától lehet beszélni a végleges egységről. Az ókori görög, etruszk és római hagyomány az épített és szellemi örökség, a nyelv a későbbi évszázadok itáliai civilizációjának szerves része lett. A Római Birodalom egységesített és tovább örökítette az antik civilizáció hagyományait Európának, amely hosszú évszázadokon keresztül a világtörténeti fejlődés legfőbb letéteményese volt. Az ókorból a középkorba való átmenet időben elhúzódó folyamatnak tekinthető. A félsziget lakóinak három évezredes története páratlanul gazdag, az ókori birodalom felbomlásától kezdve a 19. századi politikai‑katonai egyesítésig tartó megosztottság miatt összetett és változatos. A bevezető tanulmányt tíz fejezet követi. A kötet végén bőséges térképanyag szemlélteti Itália földrajzi helyzetét, emellett kronológia és glosszárium található, mely a könyv értékét növeli.
Az Itália név nem mindig az egész félszigetet takarta, a Vitelia szóból származik, mely a latin vitulus (tinó) szóból ered. Az Appennini‑félsziget déli részén élő görögök a nomadizáló népeket nevezték a totemállatuk után Italoinak és később az általuk benépesített területre is kiterjesztették. Később az elnevezés kiterjedt az egész félszigetre, majd a Kr.u. 4. századtól, Nagy Konstantin császár idejétől a szigeteket is Italia részének számították. Itália őstörténetével kapcsolatban sok a bizonytalanság, a régészeti leletek szerint a paleolitikum, vagyis az őskőkör idején jelent meg az ősember az Appennini‑hegység keleti részén és a Pó folyótól délre, a Liris völgyében és Capri szigetén. A Római Birodalom előtti időszakban az etruszkok (melyeknek eredete vitatott) és a görögök uralták Itáliát. A hagyomány Róma alapítását Kr.e. 753. április 21‑re teszi. Ezt a dátumot a régészeti leletek is megerősítik, mert a Palatinus‑dombon ebből a korszakból származó tárgyakat is találtak. Rómában Caesar (Kr.e 100‑44) alatt vált világossá, hogy a világbirodalommá vált egykori kis köztársaságot már nem lehet a fennálló keretek között irányítani, egyre gyakrabban látszódott a monarchikus irányba való elmozdulás. A Kr.u. 2. század Itáliának gazdasági hanyatlást okozott, a 3. századtól kezdve a politikai jelentősége is csökkent a birodalmon belül. A császárok egyre kevesebb időt töltöttek Rómában, sőt Itáliában is.
A középkorban pusztító pestisjárványnak gazdasági viszonylatban pozitív hatásai is voltak, mert véget vetett a túlnépesedésnek és munkaerőhiány lépett fel, mely hatására emelkedett a munkabér. A hús, a fehér kenyér, a bor, a jobb minőségű ruhák, kényelmesebb házak a szegényebb rétegek tagjainak is elérhetővé váltak. A 16. század elején öntözéses gazdálkodást folytattak Pavia környékén, Milánótól délre és Lodi vidékén. A lombardiai mezőgazdaság az 1630. évi pestisjárványig virágzott. A 17. század elején Észak-Itália Európa legfejlettebb vidékei közé tartozott, három generáció múlva viszont agrárország lett. A 19. század első fele Itáliában a nemzeti identitás előtérbe kerülésének az időszaka volt, melyet Risorgimentónak neveztek. Az egyesült Olaszország a 20. század közepén találta meg a helyét Európában, melyet kivándorlás, fasiszta diktatúra és háborús vereség előzött meg. 1945-1949 között alakult ki az „első köztársaság” (573.o.), majd Olaszország fejlett ipari országgá vált és az Európai Unió alapító tagjai között volt. Az Appennini-félszigetet az Alpokon túli utazók a „szabadtéri múzeum” (571.o.) jelzővel illették.
A mondás szerint „Minden út Rómába vezet”. Olaszország az 5. leglátogatottabb ország a világon és az UNESCO világörökségi listáján 58 helyszínnel szerepel, mely a legtöbb. Az Olaszország története könyvet ajánlanám mindazoknak, akiket érdekel az olasz történelem és a kultúra Bármelyik korszak iránt érdeklődő bőséges ismeretet kap az olasz történelemről.
Lang Tünde
A cikk borítóképe a szerző saját képének felhasználásával és a kötet borítójával készült.
Ezt olvastad?
További cikkek
„Merész ejtőernyősök kis csoportjai az éj leple alatt.”
Az ejtőernyős hadviselés általában lenyűgözi a modern hadtörténet iránt érdeklődőket, hiszen kiugrani egy ép repülőgépből, hogy a baráti erőktől teljesen elvágva folytasson harcot egy katona az ellenséggel, minimális fegyverzettel felszerelkezve […]
Súlyemelés edzésmódszerek a 19. század végén 20. század elején
Írásomban a 19. század végén, 20. század elején használt súlyemelő edzés módszereit közlöm. Nyugat- és Közép-Európa módszereinek legszélesebb ismertetését Hellman Lajos írta meg Izomfejlesztés könyvében – a cikk nagy részében […]
„Csudáknak éve” – Kézzel foghatóvá tenni a történelmet
A modern, polgári Magyarország „teremtésmítoszának” kétségkívül az egyik legfontosabb sarokköve az 1848-49-es szabadságharc, valamint az azt megelőző reformkor és a márciusi forradalom. Mivel az ország és a nemzet szempontjából kiemelt […]
Előző cikk
Fél Edit, a kiskörősi etnológus és átányi „Kisasszony” nem mindennapi élete
A történelem (néprajz) tudományok kandidátusa, a Néprajzi Múzeum munkatársa, igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, korszakalkotó néprajzkutató, valamint több tucatnyi kötet és tanulmány írója volt Fél Edit, […]