„Emlékezzünk régiekről!” – A Magyar Történelmi Társulat 2018-as közgyűlése

Az 1867-ben életre hívott Magyar Történelmi Társulat egyike az ország legkorábban alapított tudományos társulatainak, sőt a történettudomány területén – a Magyar Tudományos Akadémia mellett – a legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező szervezet. A 151 éves múltra visszatekintő társulat 2018. május 5-én tartotta éves közgyűlését, immár hagyományosan az ELTE BTK Kari Tanácstermében.

A rendezvényt Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy a tagság tevékeny, rendszeresen szervez konferenciákat, amelyeken szép számú résztvevő fordul meg. A Társulat kiadványok tekintetében is jól teljesít, ráadásul anyagi helyzete is rendben van. A megnyitó után Csukovits Enikő, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára számolt be az elmúlt évről. A jelenlegi vezetőséget 2015-ben választották meg. Ekkor húsz oldalas programot állítottak össze, amely három cél köré szerveződött: a Társulat mind a valós, mind az online térben legyen jelen, aktív szerepet játsszon a fővárosban és vidéken egyaránt, továbbá törekedjen kiegyensúlyozó szerepre. Az elmúlt három évben sikerrel újították fel az elektronikus kommunikációt: új honlapot készíttettek, Facebook-oldalt indítottak. (Előbbit Simon Anita, utóbbit Balogh Ádám üzemelteti.) A Kronosz kiadóval közösen könyvsorozatot adnak ki, megújították a Századokat, új társulati díjakat alapítottak, pályázatokat írtak ki (jelenleg a Századok recenziós pályázata fut) és két nagy konferenciát szervezve méltóképpen megünnepelték a Társulat 150 éves fennállását is. A rendezvényszervezés az ünnepi konferenciákon túl is fontos része a szervezet tevékenységének, csak a 2017-es évben több mint húsz rendezvényt bonyolítottak le, amelyeknek jelentős része vidéken zajlott le. Csukovits Enikő úgy értékelte, hogy a 2015-ben kitűzött célok többé-kevésbé megvalósultak.

A Társulat alapítása óta jelenteti meg a Századok folyóiratot, amelynek élén jelenleg Frank Tibor főszerkesztő áll, aki ismertette a lap 2017-es munkáját. Az elmúlt évben hat szám jelent meg, amelyben 102 fő összesen 103 tanulmányt közölt, 1450 oldal terjedelemben. Az új számok némi átfutással felkerülnek a folyóirat honlapjára, ahonnan most a 2018. évi 1. számot lehet legfrissebben letölteni. A nyolc főből álló szerkesztőség (Frank Tibor főszerkesztő, Simon Anita felelős szerkesztő, Csukovits Enikő, Kenyeres István, Toma Katalin, Völgyesi Orsolya, Eiler Ferenc korszerkesztők és Hegedűs István recenziós szerkesztő) folyamatosan várja a beérkező írásokat. Munkájukat szerkesztőbizottság segíti, amelyet sikerült nemzetközi tanácsadó testülettel bővíteni, amely kilenc tagból áll. Frank Tibor afelől is megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a folyóirat költségvetése rendben van.

A Turul folyóirat a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság társkiadásában jelenik meg. Rácz György főszerkesztő beszámolójában rámutatott, hogy folyóirata anyagilag a Századoknál kevésbé áll biztos lábakon. Finanszírozását jelenleg főként a Magyar Nemzeti Levéltár állja, de büdzséje így is szűkös. Ennek ellenére sok cikk érkezik, ami többek között a honlap megújításának is köszönhető, amelynek lehetőségét a Magyar Történelmi Társulat biztosította. A szerkesztőség jelenleg hét főből áll. Rácz György munkáját Kovács Eleonóra felelős szerkesztőként segíti, mellettük Debreczeni-Droppán Béla, Körmendi Tamás, Laczlavik György, Neumann Tibor és Soós István szerkeszti a folyóiratot. Lapszámai 2017-ig bezárólag letölthetők a honlapról.

A Magyar Történelmi Társulatnak több alszervezete van: regionális szerveződésű csoportok, szakterületek alapján létrejött szakosztályok és foglalkozási alapon létrejött tagozatok. A Nyugat-Dunántúli Csoport munkájáról Polgár Mariann, a Kelet-Dunántúli Csoportéról Vizi László Tamás, a Dél-Dunántúliéról Lengvári István, a Csongrád Megyeiéről Pihurik Judit, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyeiéről Zsoldos Ildikó, a Heves Megyeiéről Kristóf Ilona számolt be. Valamennyiük beszámolójából kidomborodott a rendezvény-szervezés fontossága, amely mindig helyi szinten történik, viszont a Magyar Történelmi Társulat központjának adminisztratív és több esetben anyagi segítségével. A szakosztályok közül egyedül az Információtörténeti Szakosztály képviseltette magát amelynek munkáját Szőts Zoltán Oszkár ismertette, kitérve tavalyi konferenciájukra, kiadványukra, külföldi szereplésükre és terveikre. Az újraalakuló tanári tagozat eddigi munkálataiba Kaposi József engedett betekintést, felhívva a figyelmet arra, hogy várják az új belépőket. A közgyűlési szakaszt a Revíziós Bizottság elnöke, Draskóczy István zárta, aki megerősítette a Hermann Róbert bevezetőjében elhangzottakat: a Társulat gazdálkodása stabil.

Rövid kávészünet után a közgyűlések hagyományát követve történettudományi előadást hallgathattak meg a jelenlevők. Pálosfalvi Tamás Rendek, pártok, politikai csoportok a Hunyadi-kor Magyarországán címmel a középkorba kalauzolta el a hallgatóságot. Bemutatta, hogy hogyan alakult ki a magyar historiográfiában a köznemesi renddel szövetségben kormányzó király képe, amely főleg a német történettudomány gondolkodására épül. Pálosfalvi több példával igazolta, hogy ez az állítás, a historiográfiai berögzülés ellenére nem helytálló, ugyanis a köznemesség nem lépett fel egységes rendként, így nem lehetett alapja a királyi kormányzásnak. Javasolta, hogy az angolszász történetírás analógiáit használják inkább az új kutatások során, amelyek jól ismertetik a központosított királyi hatalomgyakorlás módszereit.

A Magyar Történelmi Társulat idei közgyűlése ismét bizonyította, hogy érdemes a szervezet munkáját figyelemmel kísérni. Kiadványai folyamatosan megjelennek, rendezvényeivel pedig mind Budapest, mind a vidéki városok közéletében jelen van, igyekezve kiszolgálni a történelem iránt érdeklődők kíváncsiságát.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

A szabadság gyermekei – A VII. Regionális Honismereti és Helytörténeti Tanári Műhely

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –

X