Mit keres egy statisztikus a harcmezőn? – Könyvajánló
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár kiadásában történelmi témájú forrásközlés jelent meg. A kötet Elekes Dezsőnek – a KSH egykori elnökének – kéziratban fennmaradt első világháborús naplóját adja közre bevezető tanulmánnyal, a szerző életrajzával, magyarázó jegyzetekkel és mellékletekkel ellátva.
A bevezető tanulmány szerzője, Kovács Csaba a világháború centenáriumának alkalmából megjelent magyar naplótermésből nyújt ízelítőt, valamint körüljárja a háborús naplók történetírásban elfoglalt helyét és a műfaj számos jellemzőjét. A könyvben közölt biográfia a legteljesebb az Elekes Dezsőről eddig megjelent életrajzok közül, amelyet a kézirat történetét, jellegzetességeit és feldolgozásának módszerét bemutató rész egészít ki.
A napló a szerző életének 1914 és 1943 közötti eseményeit tartalmazza 106 kézzel írt oldalon, ennek túlnyomó többségét azonban – 99 oldalt – első világháborús élményei teszik ki. Így a napló leginkább erről az időszakról nyújt részletes képet, egy ifjú jogász szemén keresztül bemutatva a háborús évek viszontagságait és mindennapjait.
A kötetet lezáró mellékletben a szerző folyóiratcikkei és versei közül található meg néhány, továbbá egy válogatás Elekesnek a KSH Könyvtár által őrzött személyes hagyatékában fellelhető fényképekből és kéziratokból. Ezek a források kiegészítik és átélhetőbbé teszik a visszaemlékezésben olvasottakat, a kiadványhoz tartozó további két térképlap pedig az események térbeli elhelyezését hivatott megkönnyíteni az olvasók számára. A kötetről röviden a szerkesztő beszél az alábbi videón:
A kötet bemutatójára 2018. június 20-án kerül sor 17:00 kezdettel a KSH Könyvtárában (Thirring Lajos terem). A beszélgetésen részt vesz a kötet szerkesztője Derzsy Márk, a bevezető tanulmány szerzője Kovács Csaba, és Pintér Tamás a Nagy Háború Blog alapítója, szerkesztője. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Ezt olvastad?
További cikkek
Beethoven zsoldosai – A Wagner-csoport
Az orosz „privát katonai kontraktort”, a Wagner-csoportot az utóbbi időben elég komoly érdeklődés övezi, köszönhetően a már több mint egy éve zajló orosz-ukrán háborúnak, amelyben a szervezet zsoldosai szerepet vállalnak. […]
Tényszerűen a leírhatatlanról – Witold Pilecki lovassági kapitány auschwitzi jelentése
A holokauszt a második világháború egyik legborzasztóbb fejezete. A felfoghatatlan emberi könyörtelenség csúcspontja, az állam által előírt tömegmészárlás és népirtás definíciója. Mivel igen mély nyomot hagyott az emberiség kollektív emlékezetében, […]
Vágy és valóság – Magyarország lehetőségei az 1945 körüli években
Egyetlen nép, nemzet, állam története sem értelmezhető önmagában, szűk keretek között. Minden ország történetében döntő hatása van a nemzetközi eseményeknek, a világpolitika porondján zajló történéseknek. Ez kétségtelenül igaz nemzetünk, hazánk […]
Következő cikk
Az 1956-os jenai fizikusbál
1956. november 30-án, a jenai egyetem fizikusbálján a negyedéves hallgatók egy meglehetősen áthallásos kabaréműsort mutattak be, amelynek jelenetei a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) diktatórikus politikai-társadalmi viszonyainak burkolt kritikáját adták. A […]
Előző cikk
A magyar Švejk nyomában – interjú Balogh János Mátyással
Balogh János Mátyás 2014-ben szerzett fokozatot az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosaként dolgozik, emellett A magyar Švejk – Egy naplóíró kisember mindennapjai […]