Nem mind Arany, ami fénylik ‒ Konferencia-felhívás
Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Vagyis idén 200 éve, hogy többek között a Toldi, a Walesi bárdok, V. László és a Szondi két apródja c. történelmi témájú ballada szerzője világra jött. Az 1848-49-es szabadságharc, a passzív ellenállás és a kiegyezés aktív résztvevője volt – ha máshogy nem, művein keresztül –, ezért is fontos, hogy az író, költő, műfordító, nemzetőr és politikus évfordulójáról méltón megemlékezzen ne csak az irodalomtudomány, hanem mások mellett a történettudomány. Mai cikkünkben egy ennek lehetőséget adó konferencia-felhívást teszünk közzé Országjáró rovatunkban.
A 2017-es év Arany János-emlékév több szempontból is fontos esemény a tudományos életben. A kerek évforduló ugyanis nemcsak arra emlékeztet minket, hogy Arany János irodalmunk egyik legkiválóbb alakja, hanem felhívja a figyelmet arra is, hogy a 19. század, melyben ő is alkotott, nemzeti irodalmunk kezdete, egy fontos változásokkal teli és jelentőségteljes korszak a magyarság, a magyar nyelv és kultúra történetében.
Ezért a Doktorandusz Országos Szövetség Irodalomtudományi Osztálya, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével és a Hatvani István Szakkollégiummal karöltve, hagyományteremtő szándékkal konferenciát hirdet fiatal kutatók számára, melynek témája a 19. századi Magyarország, Arany János kora. A konferencia célja, hogy olyan közös platformot teremtsen a 19. századi magyar kultúrával foglalkozók számára, mely lehetőséget biztosít egymás kutatásainak megismerésére, illetve az egyes kutatócsoportok közötti szakmai kapcsolatok kialakítására, erősítésére. Mivel a konferencia célja, hogy összefogja a korszak kutatóit, az előadások témáját nem szűkítettük Arany János életművére. Ám a konferencia fontos célkitűzése, hogy Arany Jánosról is megemlékezzen, ezért a konferencianyitó programpontjaként a résztvevők Arany Jánosról hallgathatnak meg plenáris előadásokat az Arany-életmű kutatóitól. A konferencián az előadók 20 percben mutatják be témájukat, melyet minden esetben tíz perces vita zár. A konferenciára PhD-fokozattal még nem rendelkező, mesterképzésben, doktori képzésben résztvevőket és doktorjelöltek jelentkezését várjuk, akik történettudományi, irodalomtudományi vagy médiatudományi szempontból közelítik meg a 19. századi kultúránkat.
Kép forrása: katalogus.nlvk.hu
A jelentkezésről
A konferencia időpontja és helyszíne: Debrecen, 2017. április 27–28.
A jelentkezés határideje: 2017. február 10
A jelentkezés módja: A konferenciára 100 szavas, az előadás anyagát bemutató rezümé leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezést a következő e-mailcímre várjuk: mindarany200@gmail.com
A konferencia fővédnöke: Dr. S. Varga Pál (intézetigazgató egyetemi tanár, MTA rendes tag, DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
Szervezők: Dr. Bényei Péter (egyetemi docens, DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) Farkas Evelin (II. PhD, DE Irodalomtudományok Doktori Iskola) Bihary Gábor (II. PhD, DE Irodalomtudományok Doktori Iskola) Béres Norbert (I. PhD, DE Irodalomtudomány Doktori Iskola)
További kérdéseiket, észrevételeiket a mindarany200@gmail.com e-mailcímre várjuk!
A felhívás forrása: DE BTK Irodalom és Kultúratudományi Intézet
Ezt olvastad?
További cikkek
Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel – Velkey Ferenc előadása
Hogyan jelent meg a kollektív emlékezetben a Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúra, illetve annak félreértelmezése? Valóban Széchenyi és Kossuth vitáját ábrázolja? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járt körül […]
Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Börtönügyi Társaság Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963) címmel konferenciát rendezett 2023. november 30-án. A rendezvényt élőben közvetítette a Nemzeti Emlékezet […]
Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl – konferenciabeszámoló
2023. november 17-én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a HUN-REN–DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport éves konferenciáját Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl címmel. Az előadássorozat a […]
Előző cikk
Törvényes megszállók – a törvényen kívül
A szovjet hadsereg „hosszúra nyúlt” magyarországi tartózkodása mind a mai napig nehezen kutatható terület, amolyan fehér folt a hazai történetírásban. Nem véletlenül, hiszen a szovjetek különböző jogállású – vagy éppen […]