Pátkai Róbert angliai evangélikus püspök emlékére

2021. augusztus 4-én távozott a földi létből Pátkai Róbert evangélikus püspök, az Irsai Evangélikus Gyülekezet egykori segédlelkésze.

Pátkai Róbert. Forrás: A Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja. A képet az Evangélikus Információs Szolgálat engedélyével közöljük újra.
Pátkai Róbert. Forrás: A Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja. A képet az Evangélikus Információs Szolgálat engedélyével közöljük újra.

Pátkai Róbert 1930. december 2-án született Budapesten, de gyermekkorát Békéscsabán, majd az erdélyi Szászrégenben töltötte, mivel az édesapja ott kapott állást. Ő is, mint az akkori ifjúság, részt vett a cserkészmozgalomban, ahol, mint a többiek is, vallásos-hazafias nevelésben részesült. Érdekelte az orvosi pálya, ezért beadta a jelentkezését a szegedi Orvostudományi Egyetemre, de időközben a teológia „eltérítette” ettől, és Sopronba került, a teológiai karra nyert felvételt. Mindez 1949-ben történt, amikor is elveszítette édesanyját, családfenntartóvá vált, és két testvére, Ervin és Katalin gondját is ő viselte. Az akkori időszak, a Rákosi-rendszer az egyházakat komoly próbatétel elé állította. Az evangélikusság is komoly veszteségeket szenvedett el ekkoriban.

Az irsai gyülekezetben akkor Válint János esperes szolgált, aki mellé az alig 24 éves Pátkai Róbert került segédlelkésznek. Az esperes úr és családja szívélyesen fogadta a megnyerő külsejű fiatal lelkészt. Válint esperes legfiatalabb lánya, Erzsébet és az ifjú segédlelkész között kölcsönös vonzalom alakult ki. Ebben az időszakban az irsai evangélikus templom jelentős változásokon ment keresztül, kicserélték az oltárt, ma Feszty Masa alkotása látható az oltárképen.

Válint János esperes és Pátkai Róbert segédlelkész az új oltárkép előtt 1956-ban
Válint János esperes és Pátkai Róbert segédlelkész az új oltárkép előtt 1956-ban

Az 1956-os őszi események a községet sem kerülték el, a budapesti történések híre ide is eljutott. Megkérték a fiatal Pátkai Róbertet, hogy legyen a Forradalmi Bizottság vezetője, s emellett a ceglédi bizottmányba is bekerült. Ételt osztottak, röpiratokat terjesztettek, s az egykori piactéren (ma: Erzsébet tér) nagygyűlést hirdettek, ő volt a fő szónok, visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kb. 2000 fő vett részt rajta. 1956. november 4-e, a szovjet beavatkozás után a fiatal lelkésznek a forradalomban való részvétele miatt többen javasolták a helyiek közül, hogy a börtön vagy az esetleges halálbüntetés elkerülése végett távozzon az országból.

Az apósjelölttel való megegyezés után Erzsébettel Ausztrián keresztül Angliába távoztak. Itt egy új élet várta, új kihívásokkal, megpróbálta az 56-os emigráns magyarokat egybekovácsolni az ige, a hit és az ima erejével. Az évek folyamán fontos tisztségeket töltött be, bejárván a ranglétrát. A BBC magyar nyelvű bemondójából az angol lelkészek között avatási jogkörrel rendelkező püspök lett. 1957-ben feleségül vette választottját, családot alapított és házasságukból három gyermek született, akik mindannyian Angliában találták meg számításukat.

Pátkai Róbert személye garancia volt arra, ha bármelyik honfitársa segítségre szorult, lehetett rá számítani, a Magyarországról érkező fiataloknak is segített, ahogy tudott, munka vagy tanulmányi ügyekben egyaránt. A rendszerváltásig csak ritkán látogatott haza, de 1990 után intenzívebben tudott bekapcsolódni az itteni eseményekbe, noha Angliában maradt.

2005-ben és 2013-ban ellátogatott szeretett irsai gyülekezetébe, ahol találkozott egykori konfirmandusaival, akik szívesen emlékeztek a fiatal lelkészre és büszkén mutatták a tőle kapott igéket. A 2013-as látogatása a gyülekezet 300. évfordulójával kapcsolódott össze, és ennek keretében vetített az angliai életéről, és kötetlen beszélgetésben vett részt a gyülekezet tagjaival. Néhány nappal később a városi megemlékezésnek is ő volt a díszvendége, aki megosztotta gondolatait a résztvevőkkel.

Pátkai Róbert. Forrás: A Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja. A képet az Evangélikus Információs Szolgálat engedélyével közöljük újra.
Pátkai Róbert. Forrás: A Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja. A képet az Evangélikus Információs Szolgálat engedélyével közöljük újra.

2020 nyarán elveszítette élete párját, Erzsébetet, akivel több mint hatvan évig éltek házasságban. Ez minden bizonnyal mély törést hozott az akkor már kilencvenedik életévéhez közeledő nyugalmazott püspök életében. Szolgálatának méltó befejezéseképpen kiadták a Küldetésben című kötetet, amelyben válogatott írásai, esszéi szerepelnek, Bakay Péter szerkesztésében, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség és a Luther Kiadó közös kiadásában.

Pátkai püspök úr 1964 és 1988 között az angol nyelvű evangélikus gyülekezet lelkésze volt, 1977-től az Egyesült Angol Nyelvű Egyház püspöki tisztségét látta el. Megalapítója és elnöke volt a Magyarok Angliai Szövetségének, tizenöt éven át szerkesztette az Angliai Magyar Tükör című negyedéves folyóiratot és tevékenyen részt vett a Magyarok Világszövetsége munkájában. Közéleti-hitéleti munkásságáért 1998-ban canterbury érsek Szent Ágoston-kereszttel tüntette ki. 1993-tól a Szent László Lovagrend tagja volt Magyarországon, 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át. Újságírói tevékenységét 2006-ban Rát Mátyás-díjjal ismerték el. 2008-ban Kisebbségekért díjjal jutalmazták a külhoni magyarságért végzett szolgálatát. A Magyarországi Evangélikus Egyház Ordass Lajos-díjjal tüntette ki életműve elismeréseként 2010-ben.

A Duna Televízió 2005-ben, a 75. születésnapja tiszteletére egy dokumentumfilmet mutatott be Fabiny Tamás szerkesztésében. [A dokumentumfilm elérhető a Magyarországi Evangélikus Egyház YouTube-csatornáján. A videót az Evangélikus Információs Szolgálat engedélyével beágyaztuk a cikkbe. – a főszerk.]

 

Pátkai Róbert püspök urat 2021. augusztus 16-án helyezték örök nyugalomra a Northampton megyei Lillbourne közelében, Angliában, egy erdei temetőben, imádott felesége mellé. Nyugodjanak békében!

Hodos Gábor

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. A kéthavonta megjelenő Honismeret folyóirat hasonlóan az Újkor.hu-hoz a színvonalas tudományos ismeretterjesztést tűzte zászlajára. Kiadója, a Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom és a művészet helyi értékeivel, a természeti és szellemi környezet védelmével, a helyi kultúra őrzésével, a népnyelv ápolásával, az emlékhelyek gondozásával foglalkozó egyesületeket, szakköröket, munkatársakat a közös értékvédelem és a nagyobb hatékonyság érdekében. Hodos Gábor cikke elsőként a Honismeret 2022. évi 2. számában jelent meg. A szám tartalomjegyzéke a folyóirat honlapján, az alábbi címlapra kattintva érhető el.

Ezt olvastad?

Március végén sok más sajtótermék mellett portálunk is hírt adott arról, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Millenáris és