Pontozásos győzelem 1848/49-ben – a TheHistoryGeek interjúja Hermann Róberttel
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legszebb és legmeghatározóbb eseménye. Mint a nagy horderejű eseményeknek általában, forradalmunknak sem egységes a megítélése. Még most is számos vita folyik arról, hogy miként is kellene a szabadságharcot interpretálni, és hogy lehetséges volt-e egyáltalán a győzelem. Ezekről és hasonló témákról és kérdésekről volt szó a TheHistoryGeek Youtube-csatorna elBeszélő podcastjának nyolcadik adásában, ahol Lengyel Ádám és Mezey Bence 1848/49 közismert kutatójával, Hermann Róberttel beszélgettek.

A beszélgetés bevezetőjében a szabadságharc nevezetes eseményei körüli mítoszokról, továbbá ezen események különböző politikai rendszerek általi interpretációjukról volt szó. Hermann Róbert elmondta, mit gondol március 15-ről, a pákozdi csatáról, Buda visszavételéről, a dicsőséges tavaszi hadjáratról, illetve azt is kifejtette, hogy 1848–49-et összességében annyi pozitívumot hordoz, hogy nemzeti katasztrófáink ellenpontjaként kellene látni az emlékünnepek sorában, gondolva Trianonra, holokausztra vagy a doni katasztrófára).
Hermann Róbert hangsúlyozta, hogy a forradalom, majd a szabadságharc eseményeire nemcsak azok belső dinamikája hatott, hanem a külső tényezők is. Tulajdonképpen számos belső esemény csak úgy érthető, ha látjuk, hogy milyen nemzetközi összefüggések álltak fent, és megnézzük, hogy az adott reakciót milyen külső beavatkozási szándék váltotta ki. Kiemelte a mozgástér fontosságát is: a szabadságharc azért tarthatott ilyen (relatíve) sokáig, mert a magyar csapatok teljes vereségére egyszer sem került sor: mindig volt tartalék, amit be lehetett vetni. Szó volt még Görgei Artúr és Kossuth Lajos vitájáról, illetve a „mi lett volna, ha” kérdések is terítékre kerültek.
Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az ELTE BTK történelem szakán végzett, 1995-ben egyetemi doktori, 1997-ben PhD, 2009-ben MTA doktora fokozatot szerzett. Napjainkban az 1848/49-es szabadságharc legjelentősebb szakértőjének számít.
Hermann Róberttel 2016-ban írott formájú interjút közölt szerkesztőségünk, amely ide kattintva érhető el. A beszélgetés bekerült 2018-ban megjelent Történészek története című kötetünkbe is.
A TheHistoryGeek csatornán megjelent adás teljes terjedelmében itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
Az örök primadonna: Maria Callas
Maria Callas azt jelenti a zenés színháznak, mint Picasso a festészetnek vagy Shakespeare a drámairodalomnak: még annak is van némi fogalma róla, akit maga a művészeti ág hidegen hagy. Példaértékű […]
A Tomb Raidertől a brit–magyar diplomácia történetéig – interjú M. Madarász Anitával
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg M. Madarász Anita Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve. A kötet a két ország kapcsolatának példáján keresztül képet ad arról, hogy Kelet […]
Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az […]
Előző cikk
Zsoldosokról és keresztesekről fognak tanácskozni Debrecenben
2022. június 22. és 24. között a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézet ad otthont a Mercenaries and Crusaders (Zsoldosok és keresztesek) (1202–1480) című nemzetközi konferenciának. A rendezvény a Debreceni Egyetem […]