Pontozásos győzelem 1848/49-ben – a TheHistoryGeek interjúja Hermann Róberttel

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legszebb és legmeghatározóbb eseménye. Mint a nagy horderejű eseményeknek általában, forradalmunknak sem egységes a megítélése. Még most is számos vita folyik arról, hogy miként is kellene a szabadságharcot interpretálni, és hogy lehetséges volt-e egyáltalán a győzelem. Ezekről és hasonló témákról és kérdésekről volt szó a TheHistoryGeek Youtube-csatorna elBeszélő podcastjának nyolcadik adásában, ahol Lengyel Ádám és Mezey Bence 1848/49 közismert kutatójával, Hermann Róberttel beszélgettek.

Hermann Róbert

A beszélgetés bevezetőjében a szabadságharc nevezetes eseményei körüli mítoszokról, továbbá ezen események különböző politikai rendszerek általi interpretációjukról volt szó. Hermann Róbert elmondta, mit gondol március 15-ről, a pákozdi csatáról, Buda visszavételéről, a dicsőséges tavaszi hadjáratról, illetve azt is kifejtette, hogy 1848–49-et összességében annyi pozitívumot hordoz, hogy nemzeti katasztrófáink ellenpontjaként kellene látni az emlékünnepek sorában, gondolva Trianonra, holokausztra vagy a doni katasztrófára).

Hermann Róbert hangsúlyozta, hogy a forradalom, majd a szabadságharc eseményeire nemcsak azok belső dinamikája hatott, hanem a külső tényezők is. Tulajdonképpen számos belső esemény csak úgy érthető, ha látjuk, hogy milyen nemzetközi összefüggések álltak fent, és megnézzük, hogy az adott reakciót milyen külső beavatkozási szándék váltotta ki. Kiemelte a mozgástér fontosságát is: a szabadságharc azért tarthatott ilyen (relatíve) sokáig, mert a magyar csapatok teljes vereségére egyszer sem került sor: mindig volt tartalék, amit be lehetett vetni. Szó volt még Görgei Artúr és Kossuth Lajos vitájáról, illetve a „mi lett volna, ha” kérdések is terítékre kerültek.

Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az ELTE BTK történelem szakán végzett, 1995-ben egyetemi doktori, 1997-ben PhD, 2009-ben MTA doktora fokozatot szerzett. Napjainkban az 1848/49-es szabadságharc legjelentősebb szakértőjének számít.

Hermann Róberttel 2016-ban írott formájú interjút közölt szerkesztőségünk, amely ide kattintva érhető el. A beszélgetés bekerült 2018-ban megjelent Történészek története című kötetünkbe is.

A TheHistoryGeek csatornán megjelent adás teljes terjedelmében itt tekinthető meg:

Ezt olvastad?

A nemzeti gyásznap alkalmából 2022. október 6-án az aradi vértanúk tiszteletére rendezett konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint