Zsoldosokról és keresztesekről fognak tanácskozni Debrecenben
2022. június 22. és 24. között a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézet ad otthont a Mercenaries and Crusaders (Zsoldosok és keresztesek) (1202–1480) című nemzetközi konferenciának.
A rendezvény a Debreceni Egyetem Tématerületi Kiválóság Programjának „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportja, az Histoire et Cultures de l’Antiquité et du Moyen Âge – Université de Lorraine Nancy-Metz, a Centro de História da Sociedade e da Cultura, Universidade de Coimbra összefogásának köszönhető. A konferencia szervezését a három kutatócsoport vezetői, illetve két végzős PhD hallgató vállalta magára a Debreceni Egyetemről/az Université de Lorraine-ről és a Coimbrai Egyetemről: Prof. Bárány Attila (Debrecen), Prof. José Pedro Paiva (Coimbra), Prof. Guy Vottéro (Nancy), Joao Nisa (Coimbra), Ölbei Tamás (Nancy–Debrecen).
A tervezett program szerint a tanácskozás ideje alatt 3 plenáris előadásra kerül majd sor (Valérie Toureille: VII. Károly hadseregreformja, Saul Antonio Gomes: A keresztes eszme Portugáliában a 15. századig, Sylvain Gouguenheim: A Katalán Kompánia), a 16 szekcióban pedig összesen 52 kutató fogja prezentálni legfrissebb eredményeit. 22 előadó érkezik majd valamelyik magyar egyetem középkorász vagy hadtörténeti műhelyéből. Képviselteti magát a PTE, a SZTE, az ELTE és a NKE. Neves szaktekintélyek látogatnak ide Kanadától, Krétán és Cipruson át Albániáig számos országból. A modern technikának köszönhetően több szekcióban hibrid módon zajlik majd eszmecsere, hiszen 15 előadó online fog prezentálni (hallhatunk majd előadást például Stanfordból is).
A keresztes hadjáratok és a zsoldosok a középkor folyamán elválaszthatatlanul összefonódtak. Zsoldosokat alkalmaztak a keresztes hadseregekben és azok ellen a Közel-Kelettől Lengyelországig minden fontosabb hadszíntéren, különösen 1202 (Zara/Zadar ostroma) és az 1480-as évek (Hunyadi Mátyás oszmánellenes vállalkozásainak vége) között. A keresztes hadjáratok története egybeesik a középkori zsoldosok históriájával. A konferencia előadói a lehető legszélesebb perspektívából fogják körül járni a témát. Napirendre kerülnek a regionális aspektusok, az eszmetörténeti, diplomáciai és természetesen a legszűkebb értelemben vett hadtörténeti vonatkozások is (pl.: zsákmány felhasználása, zsoldosok bérbe adása).
Hosszú idő óta nem sikerült ilyen volumenű nemzetközi középkorász konferenciát tető alá hozni Magyarországon. Jelentőségét ezen túlmenően az adja, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a „DE Magyarország a középkori Európában”, illetve „A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában (1301–1437)” c. NKFI kutatócsoportok tagjai immár több éve folyó kutatásaik eredményeit egyaránt megismerhessék a hazai és a nemzetközi medievisztika képviselői. A választott tematika kapcsolódási pontokat biztosít a legtávolabbi kutatóközpontok között is, és megvetik az országokon átívelő jövőbeni együttműködések alapját. A tudásmegosztáson és a kapcsolatépítésen túl egyetemünk oktatói mindig nagy hangsúlyt fektetnek a mentorációra, ennek megfelelően a fiatal kutatók számára kiváló alkalom nyílik arra, hogy a szakma legrangosabb képviselői előtt mutatkozzanak be, megvitassák a felmerő kérdéseket és közösen publikáljanak majd a konferencia készülő kötetében.
A debreceni egyetem oktatói gárdáját Bárány Attila (I. Richárd hazatérése a Szentföldről) és Györkös Attila (A késő középkori francia–magyar kapcsolatok a keresztes hadjáratok perspektívájából) fogja majd képviselni. Doktorandusz hallgatóink közül prezentál Ónadi Sándor (Jeruzsálemtől Ascalonig. A papság szerepe az első keresztes hadjárat utolsó szakaszában) és Véber Zoltán (Magyarország szerepe az 1453–1456-os keresztes hadjáratok terveiben), végzős tanár szakosaink közül pedig Varga Imre Solt (Luxemburgi Zsigmond huszita hadjáratainak első szakasza).
Ezt olvastad?
