Rokonok, üzletfelek és egyéb kapcsolatok – konferenciabeszámoló

A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport 2023. december 5-én tartotta a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetben szokásos december eleji műhelykonferenciáját, amely ezúttal a különféle gazdasági összeköttetésekre és egyéb kapcsolatokra fókuszált. A tanácskozás során a TKP 2021-NKTA 15. számú projekt keretében megvalósuló kutatások eredményeit is megmutatták az előadók. A konferencia első szekciója a 13. és 14. század, míg a második a késő középkor történetéből vonultatott fel változatos témákat. 

A konferenciát A rendezvényt Weisz Boglárka kutatócsoport-vezető köszöntője után Kovács Enikő kezdte meg, Aranybulla – ezüst dénár című,  numizmatikai témájú előadásával, amelyben bemutatta az elmúlt évben a kutatócsoport keretén belül May Zoltán (HUN-REN TTK) közreműködésével Árpád-kori dénárokon végzett anyagvizsgálatok eredményeit. Az elvégzett roncsolásmentes XRF (röntgenfluoreszcens spektrometria) mérések II. András és IV. Béla pénzeit érintették, ezen belül is II. András vereteiről esett szó bővebben az előadás folyamán. Az eredmények tekintetében Kovács Enikő azt vizsgálta meg, hogy II. András pénzverést érintő reformjai mennyire tükröződnek az általa kibocsátott érmék súlyán, illetve ötvözetfinomságukon, továbbá, hogy miként változik ez meg IV. Béla pénzeit tekintve.

Gál Judit A tengermelléki szerb területek gazdasági kapcsolatai a 13–14. században címmel megtartott előadásában két szerb, területileg az Adriai-tenger keleti partvidékére is kiterjedő államalakulat, Hum és Duklja gazdasági és kereskedelmi fejlődését vizsgálta meg. Az előadás kitért a két terület társadalmi és gazdaságföldrajzi adottságai közötti különbségekre, elsősorban a városiasodás eltérő mértékére, és ennek kereskedelemre gyakorolt hatására. Az elemzés ezt követően a két régió legfőbb kereskedelmi központjaival, a Neretva torkolatánál található Drijevával és Cattaro városával foglalkozott, azt vizsgálva, hogy a 13–14. század során hogyan alakult az általuk lebonyolított áruforgalom, melyek voltak a legfontosabb partnereik, és mikor váltak az Adriai-tenger medencéjének meghatározó kereskedelmi központjaivá. Az előadás végül arra is rámutatott, hogy Nagy Lajos uralma a 14. század második felében miként járulhatott hozzá a tengermelléki szerb területek gazdasági fejlődéséhez.

Galambosi Péter Uradalmak Észak-Zalában (Sümeg, Tátika és Rezi) a 14. században címmel tartott előadásában három váruradalom kialakulásának folyamatát és körülményeit mutatta be. A három vár korai történetének és funkcióinak ismertetésén túlmenően nagy hangsúlyt fektetett az uradalmak kötelékébe tartozó falvak korabeli helyzetére, kiemelve egy-egy fontosabb település történetének releváns fordulópontjait. Mindennek során felhívta a figyelmet azon forrásokra, amelyeket a helytörténeti kutatás nem kezelt súlyuknak megfelelően. Rámutatott továbbá arra, hogy a három uradalom területén haladt át a Keszthelyről Sümegre vezető megyei út, amely két nagy jelentőségű távolsági kereskedelmi útrendszer között biztosított összeköttetést, és amelynek 14. századi felértékelődését a korszakban feltűnő vámhelyek és hetivásárok bizonyítják.

Sütő Botond Lengyel nemesek a 15. századi Magyarországon: Slybow-i Broniszláv című előadásában Slybow-i Broniszláv életútját ismertette a rá vonatkozó oklevélforrások alapján, melyek – megközelítőleg 60 darab – 1441 és 1461 között keletkeztek. Broniszláv I. Ulászló uralkodása alatt érkezett Magyarországra; 1441-ben hűtlenség bűnébe esett nemesek birtokait kapta meg a királytól Vas és Sopron vármegyékben. A források tanúsága szerint keszői várnagynak, valamint soproni alispánnak is kinevezték – hatalmaskodási ügyei egyikével foglalkozó oklevél őrzi közel 30 Kesző környéki cseh és magyar nemzetiségű familiárisának nevét. Erdélyi alvajdai (1452–1456) pecsétjét, és így címerét is ismerjük. Az oklevelek nyomán az előadó bemutatta továbbá Broniszláv kapcsolati hálóját, amely Sopron, Vas és Nyitra vármegyékre, valamint Erdélyre terjedt ki, beleértve közeli hozzátartozóit is, különös tekintettel fiaira, akik halála után, 1461-ben elzálogosították Pest vármegyei birtokait.

A „láthatatlan légió” – Mátyás király második katonai segítségnyújtása nápolyi apósának címmel tartott referátumában Kuffart Hajnalka olasz forráskiadványokból gyűjtötte össze azokat az adatokat, amelyekkel nagyrészt rekonstruálható a magyarok 1486. évi itáliai beavatkozása és bizonyos mértékben annak pénzügyi háttere is. Az előadó értelmezése szerint a források alapján nem áll meg az a szakirodalmi magyarázat, hogy itt Beatrix királyné mesterkedéséről lett volna szó. Minden jel arra utal ezzel szemben, hogy Mátyás király legnagyobb félelmét láthatta beigazolódni apósa esetében, aki ellen összeesküdtek a bárói, és a lázadókat még a pápa is támogatta. A vehemens levelek és intézkedések alapján a magyar uralkodó saját döntésének, talán még eltúlzottnak is tűnő jóindulatának nevezhető ez a hadjárat. A három hullámban küldött katonai egységek összlétszáma meghaladta az öt évvel korábbi otrantói vállalkozás keretét, ugyanakkor komolyabb bevetésükre vélhetően nem került sor, csupán a nápolyi király erőfölényét voltak hivatottak demonstrálni.

Kádas István Az adószedő lovai. Személyzet, kíséret, fizetés címmel tartott előadást, melyben a késő középkori királyi adószedés „terepmunkájának” egy fontos tényezőjét mutatta be: az adószedő familiárisait és lovas kíséretét. A kérdés forrásadottsága rendkívül szórványos, az adószedői familiárisokat leginkább munkájuk közben érhetjük tetten, például az általuk vezetett jegyzékek segítségével. A 16. század eleji adószedés vizsgálatát a Batthyány-levéltár sokszínű és gazdag anyaga segíti, bár ennek köszönhetően főképp a sajátos esetnek számító Szlavónia adószedése rekonstruálható. Az adószedő lovas kíséretét leginkább a fizetéssel kapcsolatos adatok és előírások mutatják meg, melyekből a lovasok számáról, hópénzükről nyerhetünk ismereteket. Az előadó a középkori adatokat kiegészítette a 1530-as évek adószedésének sokrétű forrásaival, amelyek a kíséret méretét, illetve az adószedői fizetés nagyságát és összetételét is megvilágították.

Magyar vonatkozású érdekességek a gdański és a toruńi levéltárak anyagaiból címmel Borbás Benjámin az elmúlt két évben megvalósított lengyelországi levéltári kutatásainak eredményeit összegezte. A toruńi és gdański levéltárakból háromszáznál is több, a hazai kutatás számára eddig ismeretlen magyar vonatkozású irat került elő. A legérdekesebb találatok közül néhány első ízben lett bemutatva haza közönség előtt. A legkorábbi dokumentum Kázmér lengyel király 1349-ben kelt oklevele, mely Sandomierzen keresztül engedélyezi a magyar és lengyel kereskedők szabad járását egymás országaiba. Az előadásból kiderült miként járt közben V. László a Csehországban elfogott porosz uniós követek kiszabadítása érdekében, milyen magyar követek és száműzött nemesek fordultak meg a két említett városban, de a magyar-török határról a Balti-tenger partjára érkezett hírek is érdekes adalékul szolgálhatnak a kutatásnak. A feltárt anyagból kiemelkednek a gdański Felczán Péter ácsmesterre vonatkozó panaszok, akinek vízkiemelő szerkezete sok kárt okozott a magyar és lengyelországi bányatermelésnek, míg Kassa városára vonatkozó iratokban egy egészen izgalmas gyermekelhagyási botrány jelenik meg előttünk.

Fotók: Szőts-Rajkó Kinga, Kádas István és Gál Judit

***

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoportja szervezésében kerül sor a Pillanatképek a magyar középkorból című kötetének bemutatójára  2023. december 11. (hétfőn), 18 órától a Magvető Caféban (Budapest, VII. Dohány utca 13.). A sikerlistás könyv szerkesztőivel, Weisz Boglárkával és Skorka Renátával Koronczay Lilla, a Nők Lapja újságírója beszélget.

A helyszínen a kötet kedvezményesen megvásárolható, az ott megjelent szerzőkkel dedikáltatható.

Facebook-esemény

A meghívó letölthető.

Ezt olvastad?

Tíz éve a középkori magyar gazdaságtörténet kutatásának szolgálatában

A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tíz éve indult útjára. Az azóta eltelt idő alatt a hazai középkorkutatás egyik meghatározó

X