Róma – BBC History 2018/1.

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

1950 éve hunyt el Nero császár. Akkor még nem sejthette, hogy egy lapban említik majd Sissivel, a Mogul Birodalommal és a „prágai tavasszal”. A BBC History 2018/1. számának tartalmát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Kossuth Kiadói Csoport Magyarország könyvpiacának egyik legnívósabb szereplője. Számos történettudományi munkát gondoztak fennállásuk több mint 70 éve során. A tudományos ismeretterjesztést kiemelten fontosnak tartva hetedik éve adják ki havi rendszerességgel a BBC History – történelmi magazint. Az Újkor.hu örömmel köszönti partnerei között a Kiadót. Együttműködésünk keretében – többek között – havonta ajánló cikket jelentetünk meg a jövőben a BBC History aktuális számához.

…az 1968-as „csillagévről” – Szerkesztői előszó

Nem kell hozzá jóstehetség, hogy előre tekintsünk: idén újra előkerül a történelem mérlege. A most búcsúzó évben is voltak kerek évfordulók, de ezekhez – például a reformáció és az orosz forradalom jubileumához – nem igen kellett mérlegre tenni a múltat. Az előbbiről megemlékezett a világ, az utóbbin – élen a leginkább érintettekkel – a megfeledkezés jól meggondolt aktusával tette túl magát. 1968-cal – gyanítom – más lesz a helyzet. Még sokan vannak/vagyunk, akik megélő és ilyen-olyan módon részesei voltak/vagyunk annak a turbulens évnek, amely Japántól kezdve az Egyesült Államokon keresztül Kelet- és Nyugat-Európáig fölfordította a világot.

A közeliség egyszerre táplálja a kíváncsiságot, a történelemben való elhelyezés igényét és csökkenti le a látótávolságot. Sokak számára az élet nagy pozitív élménye volt, amely egy jobb irányba igazította a történelem kerekét – nem kevesen vannak, aki a „jóléti társadalom” nyugati egyetemlegességét, az amerikai faji egyenlőtlenség fölszámolást is ehhez kötik. Mások Amerikában a háborúellenességet ma is hazaárulásnak tartják – mit kapott elnökként Bill Clinton, amiért diákként részt vett egy tüntetésen! –, és Európában is sokan vannak, aki úgy vélik, hogy a hatvannyolcasok szakították át a sza­ba­dosság elől a gátat, életre hívták az olasz Vörös Brigádok és a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció terrorista halálbrigádjait. Sőt kivált az utóbbi években, az óceán mindkét oldalán fölerősödött s magát illiberálisnak vagy „alt-right”-nak nevező új jobboldal a ’68-as eszmék és eszmények antitéziseként fogalmazza meg magát.

1968 kétségtelenül „csillagév” volt, amelyben a felszín alatt már megérlelődött egészen különféle bel- és nemzetközi politikai, társadalmi, etnikai, demográfiai, ideológiai, kulturális mozgások robbantak bele a mindennapi életbe – s hol erősítették, hol keresztezték vagy éppenséggel gyöngítették egymást. A mérleg „események” serpenyőjébe vitathatatlanul súlyos faktumok kerülnek, a vélemények inkább a „hatás” címkéjű tálca tartalmáról oszlanak meg. Melyek voltak azok a folyamatok, amelyek békés viszonyok között is ugyanúgy kivájták volna medrüket? Mi maradt az utókorra a nagy ideológus idolok, Sartre, a néhány hónapra a filozófia nagyjai közé emelt Marcuse, Charles A. Reich vagy Hans-Magnus Enzensberger és mások örökségéből? Lett-e élő hagyománya vagy akár példaér­téke a világon végigsöprő diákmozgalomnak? A prágai tavaszból mi hagyott mélyebb nyomott a kelet-európai kommunizmus történetén: az „emberarcú szocializmus” ábrándos ideálja, avagy az azt követő behódolás lélekölő komfortizmusa?

Ötven év távlata önmagában is igényli a történelmi megközelítést, hát még ha – legalább is Európában – a kronológiában egy új, 1989-ig tartó húsz esztendős szakaszt nyitott meg. Ha nem is minden hónapban, de ebben az évben szeretnénk észben tartani ’68-at, és természetesen hazánkra is visszatekintve betekintést adni egy-egy sorsfordítónak tekintett fejezetébe.

Papp Gábor
főszerkesztő

 

A tartalomból:

Az Újszövetség Rómája

Kezdetektől ellentmondásos volt a császár kapcsolata zsidó, illetve keresztény alattvalóival, de – legalábbis Nero idejéig – korántsem feszült kibékíthetetlen ellentét ­közöttük. Grüll Tibor elemzéséből az is kiderül, miért kellett Jézusnak keresztre feszítve meghalnia, és miért tekinthették Róma egyik uralkodóját az Antikrisztus előfutárának. (22. oldal)

Dicső Caesarok

Róma első császárait gyakran zsarnokokként, szexmániás szörnye­tegekként emlegetjük, pedig Tom Holland szerint az Augustus-, Caligula- és Nero-félék békét és stabilitást teremtettek a római világban. (30. oldal)

Viktoriánus randevú a halállal

Lindsey Fitzharris írja le a 19. század elejének angol kórházaiban tapasztalható szörnyűségeket, ahol tetvek és halálos fertőzések tenyésztek, a levegőt hányás és rothadó hús szaga töltötte be, és aki sebészkés alá feküdt, ritkán ­számolhatott be élményeiről később. (46. oldal)

Erzsébet királyné halála

1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista Genfben merényletet követett el Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné ellen. A családi tragédiák által sújtott, visszavonultan élő asszony az anarchista mozgalom egyik értelmetlen áldozata lett – írja sorozata legújabb cikkében Fiziker Róbert. (52. oldal)

Az indiai muszlimok története

India a világ második legnépesebb muszlim országa. A Mogul Birodalom egész India meghódítására törekedett, de nem tudta fenntartani egységét, s ez végül a brit gyarmatosításhoz vezetett. Az iszlám 13 évszázados indiai történetében Szabó Zsolt írása kalauzol el. (60. oldal)

1968 – Az év, amely megrengette a világot

Korunkban nincs az 1968-ashoz mérhetően sűrű ­esztendő. Ötven év távlatából Európában két városnév párosul az évszámhoz: Prágáé és Párizsé. Ám 1968 ­felforgatta az Egyesült Államokat, megrázta Mexikót, sőt még a higgadt japán diákság is az utcákra tódult. E turbulens esztendő összetettségét Mark Kurlansky amerikai történész–író érzékelteti. (80. oldal)

Ezt olvastad?

A Sorbonne az 1170-ben létrehozott legrégebbi francia felsőoktatási intézmény, a Párizsi Egyetem egyik kollégiuma volt, amely alapítójáról, Robert de Sorbon
Támogasson minket