Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel – Velkey Ferenc előadása

Hogyan jelent meg a kollektív emlékezetben a Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúra, illetve annak félreértelmezése? Valóban Széchenyi és Kossuth vitáját ábrázolja? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járt körül a „Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel” című előadásában Velkey Ferenc (habilitált egyetemi docens, DE–BTK TI), amelyre 2023. szeptember 29-én, a Kutatók Éjszakájának keretében a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében került sor. Velkey Ferenc neve ismerősen csenghet azok számára, akik érdeklődnek Széchenyi István és a reformkor (eszme)története iránt. A hangsúly ezúttal egy vízfestményre, a kollektív emlékezetben a Széchenyi–Kossuth vitát megjelenítő, Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúrára helyeződött. Velkey Ferenc beszélt arról is, hogy az érdeklődők egy aktuális, folyamatban lévő és még nem publikált kutatási projektet ismerhetnek meg.

Az előadás első felében különösen fontos volt azoknak a kérdéseknek a megválaszolása, hogy hogyan alakult ki a karikatúráról szóló téves interpretációnk és miként került be az a köztudatba. A téma emlékezetpolitikai aktualitása jelentős, mivel a karikatúra maga is része a középiskolai történelemoktatásnak. Éppen ezért az előadó elsőként – a középiskolai tankönyvek széles spektrumát feltárva – azt vizsgálta, hogy a szóban forgó karikatúra a közoktatáson keresztül hogyan épült be a történeti emlékezetünkbe. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tankönyvek a Széchenyi–Kossuth vita kontextusába helyezték a képi szituációt és úgy értelmezték, hogy Széchenyi Bécs felé húzza, míg Kossuth a Pesti Hírlappal a kezében visszatartja a magyarokat jelképező szamarat (öszvért).

E felvezető után Velkey Ferenc a félreértelmezés létrejöttének körülményeit és a historiográfiai hagyományozódásának kérdéskörét tárgyalta. Elsőként a 19. századi ikonográfia egyik legkiválóbb ismerőjének tartott Vayer Lajosról esett szó, aki úgy fogalmazott, hogy:

„Míg Széchenyi cilinderben és frakkban Bécs felé húzza a pénzeszsákokkal, azaz az ország vagyonával megrakott szamarat, addig az egyszerű magyar ruhába öltözött Kossuth szóval és írással, kezében a Pesti Hírlapot lobogtatva, igyekszik azt visszatartani” (Vayer Lajos: Széchenyi képe. Bp., 1942. 109.).

A történész még számos történeti irodalomra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a történetírói hagyomány az újraértelmezés igénye nélkül vette át a Vayer-féle koncepciót.

Az izgalmas előadás második felében Velkey Ferenc a karikatúra mondanivalójának revideálása mellett új források bevonásával új szempontú kérdések megválaszolására egyaránt törekedett. A kutató vizsgálta annak a kérdéskörét, hogy a karikatúra hogyan került a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába, majd kitért az első képaláírás (1891) jelentőségére is. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a Széchenyi–Kossuth vita rávetítése a képre ekkor még fel sem merült.

A Kutatók Éjszakája programsorozat apropóján Velkey Ferenc előadásának sarokpontjaként számolt be a közgyűjteményi kutatások metódusáról, nem mellőzve az ezekhez kapcsolódó dilemmákat. Elsőként megjegyezte, hogy a szóban forgó karikatúra értelmezésének kulcsa a történeti kontextus elemzése. A kutatás során számos, a korábbiakban még nem hivatkozott és publikált források kritikai feldolgozásával Velkey Ferenc meggyőzően érvelt amellett, hogy markáns különbség figyelhető meg a karikatúra vélt és valós jelentéstartama között. Rámutatott, hogy a karikatúra elsődleges kontextusa Széchenyi ún. „kétgarasos” koncepciójához és annak országgyűlési vitájához kapcsolódott. Széchenyi az ország fejlesztéséhez szükséges hitelt Bécsben szerette volna fölvenni, aminek a fedezéséhez elengedhetetlen „kétgarasos” tervet Kossuth támogatta, tehát a Pesti Hírlappal a kezében ösztökélte és nem „visszatartotta” a szamarat. Ennélfogva a karikatúra éppen Széchenyi és Kossuth együttműködésének egy igen ritka fejezetét ábrázolja.

Velkey Ferenc tehát egyértelműen, elsődleges forrásokra alapozva revideálta a karikatúra tényleges jelentését. Úgy gondolom, hogy a kutatási eredményeken túl az előadás arra is kiválóan rávilágított, hogy a történettudomány korábbi eredményein érdemes elgondolkodni és a megfelelő mennyiségű és minőségű források kritikai feldolgozásával – amennyiben valóban lehetséges – korrigálni azt. Mindemellett fontosnak tartom, hogy a karikatúra történészi újraértelmezése és az új tudományos eredmények minél hamarabb a közoktatásba is bekerülhessenek. Az előadás végén megtudhattuk, hogy a félreértés története, a források részletes tartalma és az ezekből kiinduló okfejtések, valamint a karikatúra teljeskörű elemzése a Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület 2024 második felében megjelenésre kerülő tanulmánykötetében lesz olvasható.

Andrékó Tamás Dániel

„Az ismertetés az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-23-2-III-DE-366. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

Ezt olvastad?

Ariadné fonala a múlt labirintusában – Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

Az egyetemi tanulmányok kezdetén mindenkinek fontos megismerkednie az általa választott szakma alapvető fogalmaival és működésével, ami a kulcs ahhoz, hogy

X